Előfizetés

Putyin fegyvere a Gazprom

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2014.03.07. 06:32
Életkép a Schalke 04 stadionjából. A Gazprom a nyugati fociban is érdekelt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Az Ukrajnát övező nyilatkozatháborúban egyre több szó esik arról, milyen veszélyeket rejt bármelyik fél számára, ha hozzányúlnak a "gázfegyverhez". Pontosabban, ha a válság további éleződésével az Európának szánt orosz gáz szállításával problémák adódnak.

Alekszej Miller, az orosz gázóriás, a "Gazprom" vezére máris kilátásba helyezte, hogy Európa helyett az ázsiai régióba irányítsák át a Nyugat-Szibériában kitermelt gázt. A fenyegetések ellenére mégis elképzelhetetlennek tűnik, hogy Moszkva elzárja a gázcsapot Nyugat-Európa felé, hiszen nemcsak hatalmas bevételi forrástól esne el, hanem politikailag is teljesen elszigetelődne a térségben.

A "Gazprom" már így is egyetlen nap alatt elvesztette tőzsdei értéke 12 százalékát. A szállítások zavartalanságának a biztosítása, tehát, elemi érdeke. Ezt tükrözi az is, hogy az utóbbi időben megnövelték az Európába irányuló orosz gázexportot, nyilvánvalóan azért, mert tartanak attól, hogy fennakadások lesznek az Ukrajnán keresztülhaladó szállításokban.

Fennakadások pedig lehetnek. Ukrajna a kedvezményes gáz árát sem volt képes kifizetni, amiről még a megbuktatott elnök, Janukovics egyezett meg Putyinnal. Még kevésbé lesz képes kifizetni az áprilistól megemelt árat, a 268,5 dollár helyett a négyszázat ezer köbméterért. 1,529 milliárd dolláros adósságát sem tudja leróni, ebben a nyugati országok megígért segítségére számít.

Az Európai Unió hajlandó anyagi támogatást adni az ukrajnai gázvezeték-hálózat felújításához is. Ez is annak a jele, hogy egész Európa számára létfontosságú az Ukrajnán keresztül haladó gáz szállításának a zavartalansága. Nem nehéz ezt megérteni, ha figyelembe vesszük, hogy a "Gazprom" Európa gázfogyasztásának 29,9 százalékát biztosította az elmúlt évben.

Az erről beszámoló Vedomosztyi orosz hírportál történelmi maximumról beszél, amelyet csak jóval később reméltek elérni. A "Gazprom export" 2013-ban Nyugat-Európába 127,05 milliárd köbméter gázt szállított, 20 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, Közép-Európába 34,43 milliárd köbmétert, ami 4,4 százalékos emelkedésnek felel meg.

A legnagyobb exporttöbblet Olaszország (+68 százalék), Nagy-Britannia (+53,8 százalék) és Németország (+21 százalék) esetében tapasztalható. A legnagyobb vevő Németország volt 40 milliárd köbméterrel, Olaszország 25 milliárddal és Nagy-Britannia 12,5 milliárddal.

Magyarország 6 milliárd köbméterrel Kelet-Közép-Európában a harmadik legnagyobb partner volt. Csökkenés csak a török piacon következett be, miután a "Gazprom" iráni konkurense jelentősen növelte szállításait. Az orosz gázbirodalom sikereinek egyik oka az európai, elsősorban a Nagy-Britanniai és a norvégiai kitermelés csökkenése. Ez különben a norvég Statoil nyereségének drámai esésében is megmutatkozik.

Az európai piac 30 százalékát eredetileg csak 2020-ra remélték meghódítani. Az idei tervekben előzetesen azzal számoltak, hogy változatlanul ilyen magas szinten tarthatják az exportot. Ebben továbbra is szerepet játszhat az európai gázkitermelés visszaesése és az algériai szállítások csökkenése. Úgy vélik ez a tendencia még néhány esztendeig fennmarad. 

A "Gazprom" költségvetése a volt szovjet köztársaságok esetében a gázár csökkentését valószínűsíti, ami pedig Európa többi részét illeti, a szakértők már az ukrajnai helyzet kiéleződése előtt sem számítottak arra, hogy olcsóbb lesz az orosz gáz.  Az orosz gázóriás új területeket hódít meg. Február közepén lépett életbe az orosz-kirgiz kormányközi megállapodás a "Kirgizgaz" feladatainak átadásáról.

Kirgízia átadja a "Gazpromnak"gázszállítási rendszerét. A gázvezetékek, gázelosztó állomások, gáztárolók, földterületek és vagyontárgyak felett gyakorlatilag a "Gazprom" rendelkezik. Cserében vállalta, hogy öt éven belül legalább 20 milliárd rubelt fektet be a gáz-infrastruktúra korszerűsítésébe és biztosítja a köztársaság gázellátását.

Februárban Algéria is meghívta a Gazpromot, hogy vegyen részt azon a pályázaton, amelynek célja, hogy új lelőhelyeket tárjanak fel az országban. A Gazprom nagy lehetőségeket lát Algériában, az egyik legfontosabb területnek tekinti hatalmas olaj-és gázlelőhelyei miatt.

Afrikában Nigéria után Algéria a második legnagyobb gáztartalékkal rendelkező ország. 2008-ban a "Gazprom" már elnyert egy pályázatot szénhidrogén lelőhelyek feltárására. A fúrásokat egy hónappal ezelőtt kezdte meg. Az újabb tendertől is sokat remélnek az oroszok.

Miközben a nemzetközi szintéren sikeres a "Gazprom", a hazai piacon veszteségeket szenved el. Szakértők számításai szerint 2020-ra 73 százalékról 53-ra csökken a piaci részesedése. Ennél azonban a "Gazpromnál" optimistábbak. Abban reménykednek, hogy miközben nagy felhasználói rétegeket veszítenek el, a Távol-Keleten új lehetőségekhez jutnak.

A hazai veszteség, nyugati elemzők szerint, politikai döntés következménye. A kormányzat azokat a nagy cégeket is lehetőséghez akarja juttatni, amelyeknek nincs lehetőségük a nemzetközi piacon való sikeres szerepléshez. A hazai piac egy részét a "Gazpromtól" a "Rosznyefty" szerzi meg. 2020-ra piaci részesedése elérheti a 20 százalékot.

A Lukoil kőolaj és földgáztermelő 2020-ra szintén a legsikeresebbek közé emelkedhet: megduplázhatja gázkitermelését, sőt a mai 9 milliárdról akár 23 milliárd köbméter fölé is növelheti termelését. Ezzel a "Gazpromot" is erősíti, ugyanis annak adja el majd a kitermelt gázt.

Orbán: Oroszország krími beavatkozása agresszió

Publikálás dátuma
2014.03.06. 21:05

A magyar érdek az ukrajnai válsággal kapcsolatban változatlan, egy demokratikus, a saját lábán álló Ukrajnában vagyunk érdekeltek - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek csütörtöki rendkívüli csúcstalálkozóját követően. A kormányfő az Oroszországgal szemben bevezetett fokozatos uniós szankciókkal kapcsolatban megjegyezte, hogy amit Oroszország tett, vagyis, hogy gyakorlatilag leválasztotta Ukrajnáról a Krím félszigetet, azt nem lehet másnak, csakis agressziónak minősíteni, az Európai Uniónak pedig erre választ kell adnia. 

A kormányfő közölte: Magyarország olyan Ukrajnában érdekelt, amelyben az ott élő magyarok biztonságban érezhetik magukat. A kormányfő ismét megerősítette, hogy Magyarország nem fogadja el, illegitim döntésnek tartja annak a törvénynek az eltörlését, amely az ukrajnai kisebbségek számára biztosítja a hivatalos anyanyelvhasználat lehetőségét. 

Orbán Viktor ismertette, hogy az ukrán miniszterelnök az uniós vezetőkkel folytatott megbeszélésen több kérést fogalmazott meg ukrán részről, amelyeket az uniós vezetők lényegében maradéktalanul teljesítettek. Arszenyij Jacenyuk a társulási és szabadkereskedelmi megállapodás kettéválasztását kérte, valamint azt, hogy a politikai társulásról előbb alá lehessen írni a megegyezést, a szabadkereskedelmi egyezmény részleteit pedig további tárgyalásokon lehessen tisztázni. Jacenyuk azt a kérést is megfogalmazta, hogy az EU ne kösse a május 25-re kitűzött választásokhoz a megállapodás aláírását.

A kormányfő ismertette, hogy az uniós vezetők arról is tárgyaltak, milyen kézzelfogható ajánlatot tehetnek az ukránok számára a diplomácia lépéseken túl, ő pedig amellett foglalt állást, hogy meg kellene teremteni a vízummentes beutazás lehetőségét Ukrajna polgárai számára. A kormányfő hangsúlyozta, hogy ez nem pusztán politikai szándék kérdése, hanem számos feltétel teljesülését követeli meg. Mint elmondta: ő személyesen is ennek gyors és lehető legegyszerűbb módon való megadását javasolta.

Orbán Viktor ismertette, hogy az EU állam- és kormányfői arról is szót ejtettek, hogy az Egyesült Államok exportszabályozása jelenleg tiltja a földgáz kivitelét. Ezt Amerikának meg kellene szüntetnie, hogy az EU országai ezáltal új forrásból juthassanak energiához, elősegítve ezzel az orosz földgáztól való függetlenedést.

A miniszterelnök ehhez kapcsolódóan azt is bejelentette: hamarosan "új nap kel majd fel a magyar energiagazdálkodás történetében", mert még ebben a hónapban átadják a Szlovákiát Magyarországgal összekötő földgáz-kapcsolatot, amelyen eleinte próbaüzem indul, majd 2015. január 1-jétől száz százalékosan üzemelni kezd.

Az ukrajnai konfliktus miatt összehívott csúcsértekezlet után a kormányfő ismertette, hogy ezzel az úgynevezett interkonnektorral összeköttetés nyílik egészen a csehországi földgázvezetékekig, amelyekben már nem orosz, hanem más forrásból származó, főleg északi-tengeri gáz található, és így lehetővé válik, hogy Magyarország ne csak orosz földgázhoz juthasson hozzá.

"A próbaüzem már megkezdődik ennek a hónapnak a végén, ami azt jelenti, hogy persze némi kockázattal, de ha kell, ha úgy adódna, hogy megszorulnánk, akkor az azonnal használható és igénybe vehető" - közölte a miniszterelnök.

Orbán Viktor az Oroszországgal szemben bevezetett fokozatos uniós szankciókkal kapcsolatban megjegyezte, hogy amit Oroszország tett, vagyis, hogy gyakorlatilag leválasztotta Ukrajnáról a Krím félszigetet, azt nem lehet másnak, csakis agressziónak minősíteni, az Európai Uniónak pedig erre választ kell adnia. 

A csúcs után kiadott közlemény tanúsága szerint az Európai Unió első lépésként felfüggeszti Oroszországgal a vízumkönnyítésről és az új partnerségi megállapodásról szóló tárgyalásokat, majd második lépésként, ha a békés, tárgyalásos rendezés érdekében az elkövetkező napokban nem történnek érdemi lépések, akkor célzott beutazási tilalom bevezetése és vagyonbefagyasztás is napirendre kerülhet, és a következő EU-orosz csúcstalálkozót is lemondhatják. Harmadik lépésként a nyilatkozat szerint széles körű gazdasági, kereskedelmi szankciók bevezetése is szóba jöhet abban az esetben, ha az oroszok további lépéseket tesznek a helyzet destabilizálása felé.

"Ez jól mutatja, hogy az Európai Unió a végsőkig kitart álláspontja mellett, hogy nem szabad a politikai kérdéseket összekeverni a gazdasági kérdésekkel, és el kell különíteni a gazdasági együttműködést a politikai konfliktustól ameddig lehet" - húzta alá Orbán Viktor.

 

Moszkva: "cinikus és primitív" Putyin amerikai bírálata

Az orosz külügyminisztérium cinikusnak és primitívnek tartja Vlagyimir Putyin kijelentéseinek washingtoni cáfolatait - közölte csütörtökön a moszkvai tárca szóvivője.

Az amerikai külügyminisztérium tíz pontban cáfolta meg az orosz államfő keddi sajtótájékoztatóján elhangzottakat, és ezt a listát elhelyezte a honlapján. Washingtonban egyebek között arról tájékoztattak: komoly bizonyítékokkal rendelkeznek arról, hogy a Krím félszigeten Vlagyimir Putyin állításaival szemben nem helyi önvédelmi csoportok, hanem az orosz különleges szolgálatok alkotják az ukránellenes erők legfőbb erejét.

Az orosz külügy a valóság primitív eltorzításának és cinikusnak, a kettős mérce nem titkolt alkalmazásának minősítette az amerikai tárca pontokba szedett és az orosz elnök szavaival ellentétes állításait. Moszkva kemény szavakkal illette amerikai partnerét amiatt is, hogy az szerinte "lelkiismeretlenül az (ukrajnai) események egyoldalú értelmezésére törekszik, mintha nem lett volna számos bizonyítéka a radikális-nacionalisták atrocitásainak, beleértve a televíziós kamerák előtti leszámolást és az orvlövészek provokatívnak szánt gyilkosságait". 

Az orosz külügyminisztérium azzal vádolta meg Washingtont, hogy ő maga "táplálta a Majdant (a kijevi főtérről kiindult ukrajnai ellenzéki tüntetéseket) és bujtogatott az ukrán hatalom erőszakos megdöntésére, "megtisztítva az utat azok előtt, akik most törvényes hatalom birtokosainak adják ki magukat Kijevben".  

Moszkva szerint az Egyesült Államoknak nincs erkölcsi alapja arra, hogy "a nemzetközi jognak és más országok szuverenitásának a tiszteletben tartásából adjon leckét". Az orosz tárca egyebek közt a jugoszláviai bombázásokra és arra emlékeztette Washingtont, hogy "az amerikai csapatok mondvacsinált indokkal vonultak be Irakba". A külügyi közlemény az 1958-as libanoni, az 1965-ös dominikai, az 1983-as grenadai és az 1986-os líbiai katonai akciókat is felemlegette. 

Moszkvában ismét azt hangoztatták, hogy Oroszország, amelyet "katonai agresszióval vádolnak", csak a saját honfitársai érdekében lép fel, akik a Krím félsziget lakosságának többségét alkotják. Azért áll ki mellettük, hogy - mint vallják az orosz fővárosban - "a szélsőséges nacionalista erők nehogy még egy véres Majdant idézzenek elő".