Ukrajna;Gazprom;Vlagyimir Putyin;gázexport;orosz gáz;Alekszej Miller;Nyugat-Szibéria;

2014-03-07 06:32:00

Putyin fegyvere a Gazprom

Az Ukrajnát övező nyilatkozatháborúban egyre több szó esik arról, milyen veszélyeket rejt bármelyik fél számára, ha hozzányúlnak a "gázfegyverhez". Pontosabban, ha a válság további éleződésével az Európának szánt orosz gáz szállításával problémák adódnak.

Alekszej Miller, az orosz gázóriás, a "Gazprom" vezére máris kilátásba helyezte, hogy Európa helyett az ázsiai régióba irányítsák át a Nyugat-Szibériában kitermelt gázt. A fenyegetések ellenére mégis elképzelhetetlennek tűnik, hogy Moszkva elzárja a gázcsapot Nyugat-Európa felé, hiszen nemcsak hatalmas bevételi forrástól esne el, hanem politikailag is teljesen elszigetelődne a térségben.

A "Gazprom" már így is egyetlen nap alatt elvesztette tőzsdei értéke 12 százalékát. A szállítások zavartalanságának a biztosítása, tehát, elemi érdeke. Ezt tükrözi az is, hogy az utóbbi időben megnövelték az Európába irányuló orosz gázexportot, nyilvánvalóan azért, mert tartanak attól, hogy fennakadások lesznek az Ukrajnán keresztülhaladó szállításokban.

Fennakadások pedig lehetnek. Ukrajna a kedvezményes gáz árát sem volt képes kifizetni, amiről még a megbuktatott elnök, Janukovics egyezett meg Putyinnal. Még kevésbé lesz képes kifizetni az áprilistól megemelt árat, a 268,5 dollár helyett a négyszázat ezer köbméterért. 1,529 milliárd dolláros adósságát sem tudja leróni, ebben a nyugati országok megígért segítségére számít.

Az Európai Unió hajlandó anyagi támogatást adni az ukrajnai gázvezeték-hálózat felújításához is. Ez is annak a jele, hogy egész Európa számára létfontosságú az Ukrajnán keresztül haladó gáz szállításának a zavartalansága. Nem nehéz ezt megérteni, ha figyelembe vesszük, hogy a "Gazprom" Európa gázfogyasztásának 29,9 százalékát biztosította az elmúlt évben.

Az erről beszámoló Vedomosztyi orosz hírportál történelmi maximumról beszél, amelyet csak jóval később reméltek elérni. A "Gazprom export" 2013-ban Nyugat-Európába 127,05 milliárd köbméter gázt szállított, 20 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, Közép-Európába 34,43 milliárd köbmétert, ami 4,4 százalékos emelkedésnek felel meg.

A legnagyobb exporttöbblet Olaszország (+68 százalék), Nagy-Britannia (+53,8 százalék) és Németország (+21 százalék) esetében tapasztalható. A legnagyobb vevő Németország volt 40 milliárd köbméterrel, Olaszország 25 milliárddal és Nagy-Britannia 12,5 milliárddal.

Magyarország 6 milliárd köbméterrel Kelet-Közép-Európában a harmadik legnagyobb partner volt. Csökkenés csak a török piacon következett be, miután a "Gazprom" iráni konkurense jelentősen növelte szállításait. Az orosz gázbirodalom sikereinek egyik oka az európai, elsősorban a Nagy-Britanniai és a norvégiai kitermelés csökkenése. Ez különben a norvég Statoil nyereségének drámai esésében is megmutatkozik.

Az európai piac 30 százalékát eredetileg csak 2020-ra remélték meghódítani. Az idei tervekben előzetesen azzal számoltak, hogy változatlanul ilyen magas szinten tarthatják az exportot. Ebben továbbra is szerepet játszhat az európai gázkitermelés visszaesése és az algériai szállítások csökkenése. Úgy vélik ez a tendencia még néhány esztendeig fennmarad. 

A "Gazprom" költségvetése a volt szovjet köztársaságok esetében a gázár csökkentését valószínűsíti, ami pedig Európa többi részét illeti, a szakértők már az ukrajnai helyzet kiéleződése előtt sem számítottak arra, hogy olcsóbb lesz az orosz gáz.  Az orosz gázóriás új területeket hódít meg. Február közepén lépett életbe az orosz-kirgiz kormányközi megállapodás a "Kirgizgaz" feladatainak átadásáról.

Kirgízia átadja a "Gazpromnak"gázszállítási rendszerét. A gázvezetékek, gázelosztó állomások, gáztárolók, földterületek és vagyontárgyak felett gyakorlatilag a "Gazprom" rendelkezik. Cserében vállalta, hogy öt éven belül legalább 20 milliárd rubelt fektet be a gáz-infrastruktúra korszerűsítésébe és biztosítja a köztársaság gázellátását.

Februárban Algéria is meghívta a Gazpromot, hogy vegyen részt azon a pályázaton, amelynek célja, hogy új lelőhelyeket tárjanak fel az országban. A Gazprom nagy lehetőségeket lát Algériában, az egyik legfontosabb területnek tekinti hatalmas olaj-és gázlelőhelyei miatt.

Afrikában Nigéria után Algéria a második legnagyobb gáztartalékkal rendelkező ország. 2008-ban a "Gazprom" már elnyert egy pályázatot szénhidrogén lelőhelyek feltárására. A fúrásokat egy hónappal ezelőtt kezdte meg. Az újabb tendertől is sokat remélnek az oroszok.

Miközben a nemzetközi szintéren sikeres a "Gazprom", a hazai piacon veszteségeket szenved el. Szakértők számításai szerint 2020-ra 73 százalékról 53-ra csökken a piaci részesedése. Ennél azonban a "Gazpromnál" optimistábbak. Abban reménykednek, hogy miközben nagy felhasználói rétegeket veszítenek el, a Távol-Keleten új lehetőségekhez jutnak.

A hazai veszteség, nyugati elemzők szerint, politikai döntés következménye. A kormányzat azokat a nagy cégeket is lehetőséghez akarja juttatni, amelyeknek nincs lehetőségük a nemzetközi piacon való sikeres szerepléshez. A hazai piac egy részét a "Gazpromtól" a "Rosznyefty" szerzi meg. 2020-ra piaci részesedése elérheti a 20 százalékot.

A Lukoil kőolaj és földgáztermelő 2020-ra szintén a legsikeresebbek közé emelkedhet: megduplázhatja gázkitermelését, sőt a mai 9 milliárdról akár 23 milliárd köbméter fölé is növelheti termelését. Ezzel a "Gazpromot" is erősíti, ugyanis annak adja el majd a kitermelt gázt.