Hálapénz miatt kapott pénzbüntetést tíz fővárosi nőgyógyász

Publikálás dátuma
2014.03.07. 11:49
Fotó: Thinkstock, Getty Images.
Tíz szülész-nőgyógyászt ítélt a Fővárosi Törvényszék pénteken első fokon 1,5 és 2,4 millió forint közötti pénzbüntetésre, mert hálapénzt kértek szülés levezetéséért, ami vesztegetésnek minősül. 

Egy szülésznő tíz hónap, két évre felfüggesztett szabadságveszést kapott, egy másik szülésznő pénzbüntetést. Egy orvost bizonyítottság hiányában felmentett a bíróság.

A Fővárosi Főügyészség vesztegetés miatt emelt vádat az Állami Egészségügyi Központ tizenegy nőgyógyász szakorvosa és két szülésznője ellen, mert pénzt kértek a kismamáktól 2007 áprilisa és 2008 júliusa között legalább húsz esetben.

A vádlottak tagadták bűnösségüket, többnyire úgy nyilatkoztak, hogy pénzt sosem kértek és nem is fogadtak el, és még csak nem is hallottak az úgynevezett "kiskasszarendszerről, amelynek lényege, hogy havi rendszerességgel hálapénzben részesültek azok is, akik közvetlenül nem találkoztak a betegekkel.

Az eljárás adatai szerint kapott pénzt a műtősfiú, az altatóorvos, a szülésznő, a nővér, a nőgyógyász és az osztályvezető főorvos. Volt, aki csak kétezret, volt, aki 5-10 ezret, és volt, aki 60-80 ezret.

A kismamák és családtagjaik jobbára olyan megjegyzéseket kaptak: ugye, tudja, hogy illik megköszönni a kezelést? Adjon a műtősfiúnak, mert olyan keveset keres szegény! Egy epidurális érzéstelenítést ötezer forinttal szoktak megköszönni. Itt egy szülés levezetéséért 60-80 ezer forintot szokás fizetni.

A bíró kiemelte, hogy a vádlottak tagadásával szemben a tanúk nyomozati vallomásai meggyőzően bizonyították, hogy előre kértek tőlük megszabott összegeket az államilag finanszírozott egészségügyi ellátásért.

Több tanú is elmondta, hogy magától nem adott volna, de úgy érezte, nincs választása, szinte utasították a pénz átadására.

Az eljárás egy közérdekű bejelentésre indult, amely után a hatóságok számos tanút - kisgyermekes anyákat és családtagjaikat - hallgattak meg arról, hogy kellett-e fizetniük hálapénzt az ellátásért.

A védelem korábban hivatkozott arra, hogy csak az ellátottak háláját kifejező ajándékozás történt, az fel sem merült, hogy ezért az orvosok jogtalan előnyt nyújtanának.

A bíró ezzel szemben kifejtette: hálapénznek az utólag, önként adott juttatás tekinthető, ami az orvosi kamara etikai kódexe szerint morálisan elítélendő, és visszaszorítása minden orvos erkölcsi kötelessége. Ebben az ügyben az ügyészség nem ilyen esetekben emelt vádat, hanem akkor, ha előre kérték és fogadták el a juttatást, ami nemcsak erkölcsileg, hanem büntetőjogilag is értékelendő: nem hálapénz, hanem vesztegetés.

A szóbeli indoklás kitért arra, hogy a tanúvallomások szerint voltak olyan - meg nem vádolt - orvosok, akik nem kértek előre pénzt.

A bíró kiemelte: a cselekmény során a konkrét megfogalmazásoknak nincs jelentőségük, akár szavak nélkül, ráutaló magatartással is elkövethető a vesztegetés.

Korábban a védők felvetették, hogy a hálapénz Magyarországon akkor terjedt  el, amikor az 1950-es években az orvosok fizetése radikálisan csökkent, és így mára elfogadottá vált. Ezzel kapcsolatban a szóbeli indokolásban elhangzott: a bírók esetében senkinek nem jut eszébe, hogy a fizetéseket ilyen módon egészítsék ki.

A bíró hozzátette: az orvos magánvállalkozóként teljes joggal kérhet pénzt a szolgáltatásaiért, de ettől különbözik az állami alkalmazottak helyzete.

A védelem korábban hivatkozott arra, hogy a magyar egészségügy problémái büntetőjogi eszközökkel nem oldhatók meg.

A bíró megjegyezte: ebben az ügyben nem a magyar egészségügy ül a vádlottak padján, hanem 13 vádlott. Lehet, hogy hasonló cselekmények miatt még sok mindenki ellen lehetne vádat emelni, de a bíróság csak azokról mondhat ítéletet, akiket az ügyészség megvádolt.

A kiszabott büntetésekről szólva a bíró elmondta: az ügyészség vádiratában jobbára pénzbüntetéseket kért, a vádbeszédben azonban már felfüggesztett szabadságvesztéseket, illetve egy - hétrendbeli minősített vesztegetéssel megvádolt - szülésznő esetében letöltendőt.

Az elsőfokú bíróság szerint az egyik szülésznő esetében lehet indokolt a felfüggesztett szabadságvesztés, a másik szülésznő és tíz orvos esetében néhány százezer forinttól 2,4 millió forintig terjedő pénzbüntetések, továbbá néhány ezer-tízezer forintos vagyonelkobzás. Egy orvost bizonyítottság hiányában felmentett a vád alól a bíróság.

Az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a védők felmentésért fellebbeztek, így másodfokon folytatódik a hálapénz miatt megvádolt orvosok és szülésznők büntetőpere.

Szerző
Frissítve: 2014.03.07. 15:30

Jogerősen húsz év fegyház a két lőtéri gyilkosnak

Publikálás dátuma
2014.03.07. 10:50
Táncos Attila elsőrendű (b), Végelbauer Roland másodrendű (k) és Márkus Tamás harmadrendű vádlott (j) a soproni lőtéri kettős g
Jogerősen a törvényben kiszabható maximális, húszéves fegyházbüntetéssel sújtotta a két évvel ezelőtt a soproni Anger-réti lőtéren elkövetett kettős gyilkosság helyszínén lövöldöző mindkét fiatalt pénteken a Győri Ítélőtábla.

Kovács Tamás tanácsa 11-ről 13 évre emelte a cselekmény idején kint őrködő, korábban velük együtt rablásokat, lopásokat elkövető társuk fegyházbüntetését.  Emlékeztetett arra: az új büntető törvénykönyv (Btk.) a korábbi 20 helyett 25 évben maximálta halmazati büntetés esetén a határozott idejű szabadságvesztés tartamát, de mivel a tett elkövetése idején egyik vádlott sem töltötte be huszadik életévét, az ügyészség nem kezdeményezhetett súlyosbítást kettejük esetében.

Utalt rá, ilyen fiatal elkövetőkről "a társadalom nem mond le", ugyanakkor úgy látta a bíróság, hogy ennél rövidebb szabadságvesztés nem alkalmas a törvényi célok elérésére. Hozzátette: mindhármuk esetében az új Btk. rendelkezéseit alkalmazták; emiatt egyes cselekményeik minősítése változott, de a több emberen, társtettesként elkövetett emberölésé - amelyben őrködő társuk bűnsegéd volt - nem.

 Két évvel hosszabb elzárást szabott ki ugyanakkor a bíróság a harmadik férfi esetében, akire a középmértékhez közelítő, azaz az első fokon kiszabottnál súlyosabb börtönt kért az ügyész. Ezzel kapcsolatban Kovács Tamás megjegyezte: semmi nem indokolja, hogy a törvényi minimumnál alig valamivel hosszabb legyen a rá kiszabott büntetés, és a súlyosbítás mellett szólt az ítélet belső arányosságának megtartása is.

A bíró megjegyezte: a mindkét áldozatra tüzelő Táncos Attila és a kint őrködő Márkus Tamás mindent beismert, magára is terhelő vallomást tett az eljárásban, míg a felbujtó Végelbauer Roland - aki akkor kezdett lőni, amikor társa fegyverének tára kiürült - mindvégig hárította a felelősséget. Utóbbit ismerte az első áldozat, a lőtér vezetője, így nem valószerű az az állítás, hogy fedetlen arccal ment a lőtérre társával fegyvert rabolni, de ölni nem akart.

A lőtéri gyilkosságot megelőző két évben már lopásokat és két fegyveres rablást is végrehajtó fiatalokról szólva a bíró megemlítette, korábbi cselekményeik sem voltak súlytalanok, de a kezdeti alkalomszerűséget felváltotta olyan szervezettség, amely megteremti a bűnszövetségben elkövetés kimondásának feltételeit.

Szerző

Holttestek a kiégett bódéban

Két holttestet találtak a tűzoltók egy kigyulladt fabódé oltásakor Pécsett - értesült a HavariaPress.

Pénteken reggel riasztották a tűzoltókat a baranyai megyeszékhely Liget utcájába, ahol egy 25 négyzetméteres fabódé lángolt. A tűz teljesen elborította az épületet, a tűzoltók egy vízsugárral megfékezték a lángokat. Az épület átvizsgálásakor két holttestet találtak az egyik helyiségben. Az egyik holttest bizonyosan emberi, de a másik annyira összeégett, hogy a tűzoltók nem tudták biztosan megállapítani, hogy emberé-e, ezért orvosszakértöt is kértek a helyszínre.

Az orvos megállapította, hogy a másik áldozat is ember. A viskóban - a szomszédok elmondása szerint - hárman laktak, a harmadik embert keresik. A tűzeset körülményeit vizsgálják.

Szerző
Témák
Pécs holttest