Előfizetés

Tizenkétezer aranycsótány a Műcsarnokban

Tizenkétezer aranycsótányt sorakoztat fel a Műcsarnok M0 galériájában mától Kiss Miklós Goldenroach Unlimited című kiállítása, amely a képzőművész Goldenroach (Aranycsótány) elnevezésű akciósorozatának rendhagyó állomása.

Imponáló képessége van a túlélésre, mégis undort kelt, ezért minden eszközzel irtjuk - szólt a rovarvilág egyik leggyűlöltebb, a képzőművészetben motívumként mégis gyakran felhasznált tagjáról, a csótányról az M0 tárlatának pénteki sajtóbemutatóján Zsinka Gabriella kurátor. Kiss Miklós 2011 óta csempész be aranyozott csótányfigurákat Európa vezető múzeumaiba: akciói nyomán a behatoló ízeltlábúak rövid időre maguk is kiállítási tárgyakká válnak, olyannyira, hogy a művész a legtöbb helyszín múzeumshopjaiban még az aranycsótányt ábrázoló képeslapokat is elhelyez.

Kiss Miklós elmondása szerint a fémrovarokat a Tate Modern, a Louvre, a British Museum, a Saatchi Gallery, a Centre Pompidou vagy a Mumok kiállítótereiben pontosan odaillő tárgyfeliratokkal helyezte el, így a múzeumi látogatók a tárlatok részeinek hitték azokat. A művész a múzeumshopokban is ügyelt a részletekre: a becsempészett képeslapokat pontos vonalkódokkal is ellátta, így azokat többen meg is vásárolták a pénztárnál, de volt olyan üzlet, ahol - valódinak gondolva - maguk az eladók rendezték külön polcra a Goldenroach-lapokat - idézte fel Kiss Miklós, hozzátéve: az akciósorozatot rövidesen újabb múzeumokban folytatja.

Más oldalról mutatja be a projektet az M0 kiállítása: az aranyozott műanyag rovarok ezúttal nagy tömegben és legális behatolóként jelennek meg, mégsem hagyományos műtárgyként viselkednek, hiszen a kiállítás március 30-i zárásáig minden látogató vihet belőlük egyet, a legszerencsésebb egy valódi arany példányt. A csótányok fogyatkozását fényképekkel dokumentálják, de a látogatók akcióit élő videoközvetítésen is követni lehet. A tárlathoz játék is kapcsolódik: ha valaki fotót küld a művésznek a hazavitt aranycsótány "új életéről", további ajándékokat nyerhet.

MGYOSZ: szükség van növekedésre

A fenntartható gazdasági növekedéshez a gazdaságpolitikának elsősorban az exportra és növekedésre képes, közepes méretű hazai vállalatok támogatására kell koncentrálnia, továbbá kiszámítható hosszú- és középtávú gazdaságpolitikai irányok és eszközrendszer kijelölése szükséges - így foglalta össze álláspontját a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége (MGYOSZ) tegnapi konferenciáján. 

A tanácskozáson Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója kifejtette: az európai uniós támogatások elosztásánál a nemzetközi piacon versenyképes és növekedési potenciállal rendelkező hazai vállalatok erősítésére kell koncentrálni. (Vagyis a kutató nem csak a kicsikre és a közepesekre koncentrálna.) Emellett lényeges a magyar gazdaság külföldi tőkevonzó képességének a javítása is, a hazai kisvállalkozások számára ugyanis fontos növekedési lehetőség, ha a multinacionális cégek beszállítóivá válhatnak.

Az MGYOSZ "Gazdaságpolitikai megfontolások és javaslatok - a tartós és fenntartható gazdasági növekedés érdekében" című dokumentuma szerint a feldolgozóipar és a szolgáltató szektor azonos elbírálására számítanak a gazdaságpolitikában. Azt javasolják, hogy az állami kiadások rátáját hosszabb távon a GDP legfeljebb 45 százalékára kell csökkenteni, ami lehetővé tenné a nemzetközi és európai átlagnál jóval magasabb állami elvonások csökkentését, ezzel a gazdasági szereplők versenyképességének javítását. Arról sem feledkeznek meg, hogy a gazdaságnak szüksége van az elismert egyetemeken végzett szakemberek mellett magasan képzett, a fejlett technológiát ismerő, valamint a modern üzleti és vállalkozói ismeretekkel bíró középfokú szakemberekre és szakmunkásokra, miközben támogatni kell a középfokú végzettségű szakemberek továbblépését is.

MGYOSZ: szükség van növekedésre

A fenntartható gazdasági növekedéshez a gazdaságpolitikának elsősorban az exportra és növekedésre képes, közepes méretű hazai vállalatok támogatására kell koncentrálnia, továbbá kiszámítható hosszú- és középtávú gazdaságpolitikai irányok és eszközrendszer kijelölése szükséges - így foglalta össze álláspontját a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége (MGYOSZ) tegnapi konferenciáján. 

A tanácskozáson Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója kifejtette: az európai uniós támogatások elosztásánál a nemzetközi piacon versenyképes és növekedési potenciállal rendelkező hazai vállalatok erősítésére kell koncentrálni. (Vagyis a kutató nem csak a kicsikre és a közepesekre koncentrálna.) Emellett lényeges a magyar gazdaság külföldi tőkevonzó képességének a javítása is, a hazai kisvállalkozások számára ugyanis fontos növekedési lehetőség, ha a multinacionális cégek beszállítóivá válhatnak.

Az MGYOSZ "Gazdaságpolitikai megfontolások és javaslatok - a tartós és fenntartható gazdasági növekedés érdekében" című dokumentuma szerint a feldolgozóipar és a szolgáltató szektor azonos elbírálására számítanak a gazdaságpolitikában. Azt javasolják, hogy az állami kiadások rátáját hosszabb távon a GDP legfeljebb 45 százalékára kell csökkenteni, ami lehetővé tenné a nemzetközi és európai átlagnál jóval magasabb állami elvonások csökkentését, ezzel a gazdasági szereplők versenyképességének javítását. Arról sem feledkeznek meg, hogy a gazdaságnak szüksége van az elismert egyetemeken végzett szakemberek mellett magasan képzett, a fejlett technológiát ismerő, valamint a modern üzleti és vállalkozói ismeretekkel bíró középfokú szakemberekre és szakmunkásokra, miközben támogatni kell a középfokú végzettségű szakemberek továbblépését is.