Stagnál az agrárium

Publikálás dátuma
2014.03.10. 06:17
Az alacsony belföldi kereslet miatt több jut a mezőgazdasági termékekből exportra FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Lehangoló képet festett az egyik legnagyobb agrár-érdekvédelmi szervezet a hazai mezőgazdaságról. Szerintük az ágazat jó esetben is csak stagnál, eközben visszaesett a foglalkoztatottság is. A szaktárca ezzel szemben az elmúlt négy évben jelentős fejlődést vizionált.

Egyre jobban lemarad a magyar mezőgazdaság még a régiós versenytársakhoz képest is - állítják a a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) vezetői, akik a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), ezzel ellentétes állításait korrigálták. A statisztikai adatok azt támasztják alá, hogy az agrárium a gazdasági növekedés egyik meghatározó részévé vált, az ágazat bruttó hozzáadott értékének volumene ugyanis 2013-ban 22 százalékkal bővült a megelőző esztendőhöz képest. Ugyanakkor a mezőgazdaság részesedése a GDP-ből - a KSH adatai szerint - 2013-ban a 2010. évi 3,6-ról 4,8 százalékra nőtt.

Raskó György, agrárközgazdász, gazdálkodó azonban lapunknak kifejtette, hogy a mezőgazdaság múlt évi teljesítménye az 1989. évinek csak a 78-79 százaléka. (A MOSZ ennél megengedőbb volt és 80 százalékra becsülte ezt az arányt.) Raskó György ugyancsak a KSH adataira hivatkozva közölte, hogy a mezőgazdaság részaránya a GDP-ből nem 4,8 százalék, ahogy azt a VM állította, hanem csak 4 százalék, és az élelmiszeripart hozzáadva sem több 6 százaléknál, figyelembe véve az elmúlt négy évben jócskán lecsökkent a hazai sertés-, juh- és baromfiállomány is. Az állatállományon belül szinte kizárólag a húsmarhák száma növekedett, de a tejelőké már nem, sőt, a második Orbán kormány alatt 150 millió literrel visszaesett a tejtermelés is. Az állatlétszám főleg a háztáji és az egyéni gazdaságokban zsugorodott, de a gazdasági társaságoknál sem nőtt, itt viszont stagnált - tette hozzá Raskó György. Ugyanakkor az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül az agrárexport is, amely 2013-ban újabb rekordértékre, 8,1 milliárd euróra nőtt. Ennek köszönhetően 2010 és 2013 között 2,3 milliárd euróval, 39 százalékkal bővült a kivitel. Ennek kapcsán Raskó György arra hívta fel a figyelmet, hogy ebből nagyjából 1 milliárd euró az úgynevezett reexport, amihez a magyar mezőgazdaságnak nem sok köze volt. A magyar agrárkivitelben Szlovákia áll az élen, a baj csak az, hogy a termékek jelentős része oda-vissza, csak papíron utazik, mivel virágzik az áfacsalás - jellemezte a helyzetet Raskó György.

Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára úgy vélte: nem a mezőgazdasági többlet teljesítmény miatt nőtt az export, hanem a belföldi fogyasztás csökkenése miatt. A világpiacon viszont bővült az élelmiszerek iránti fizetőképes kereslet. A közfoglalkoztatottak száma növekedett, de ők szinte kizárólag a erdőgazdaságokban dolgoznak. A közmunkásokat leszámítva a KSH adatai szerint 2010-ben 440 ezer, 2013-ban már csak 418 ezer volt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, amit aligha lehet növekedésnek nevezni. Emellett csökkent a mezőgazdaság eltartó képessége is elmúlt időszakban - jelentette ki az agrárközgazdász. A MOSZ főtitkára megemlítette, hogy az agráriumban legálisan alkalmazott munkavállalók létszáma 2009-2013. között 8-10 ezerrel csökkent. A kormány által szavakban támogatott egyéni gazdaságok száma pedig 2010-2013. között 560 ezerről 480 ezerre esett vissza. A csökkenés 15 százalékos, de az állattartással foglalkozók még nagyobb arányban, 18 százalékkal vannak ma kevesebben, mint négy éve voltak.

Szerző

Varga Mihály: a magyar gazdaságra csak korlátozottan hat az ukrán válság

 Az ukrán válság egyelőre csak korlátozottan hat a magyar gazdaságra, de a kormány figyeli a fejleményeket - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vasárnap az M1 A lényeg című műsorában.

Varga Mihály kiemelte: Ukrajna nemcsak szomszédja, hanem fontos gazdasági partnere is Magyarországnak, bár az Európai Unió országaival szorosabbak Magyarország kapcsolatai. Ennek ellenére a kormány figyelemmel kíséri a helyeztet, mivel például az OTP Bank és az Eximbank is jelen van Ukrajnában, valamint fontos élelmiszer- valamint gyógyszeripari kapcsolatai vannak Magyarországnak a szomszédos állammal.
"Ha bármi olyan dolog történik, ami a kormányzati lépést szükségessé tenné, akkor haladéktalanul lépni fogunk" - jelezte Varga Mihály.

A nemzetgazdasági miniszter az utóbbi négy év gazdaságpolitikájáról szólva hangsúlyozta: a kormány olyan intézkedéseket hozott, amelyek segítségével teljesült a kabinet két legfontosabb gazdaságpolitikai célja, vagyis csökkent az adósság és nőtt a foglalkoztatás.

A forint árfolyamával kapcsolatban elmondta: az a jó árfolyam, amely a stabil gazdasági növekedést segíti elő, amely mellett a gazdasági szereplők többé-kevésbé adott szintű árfolyammal tudnak hosszú távon is számolni. A devizaalapú hitelekkel rendelkezőknek is ez lenne a kedvező - tette hozzá.

Varga Mihály megismételte, hogy a kormánynak nincs árfolyamcélja, nem ragaszkodik meghatározott árfolyamszinthez, mert az árfolyamváltozás költségvetési hatása egy éven belül többé-kevésbé nullszaldós, inkább az a fontos, hogy kevésbé legyen hullámzó az árfolyam.

"Egy stabil gazdaságot nem szabad, hogy az árfolyamváltozások megrengessenek, Magyarország szerintem ebben az állapotban van" - emelte ki Varga Mihály. Hozzáfűzte: az elmúlt években az alacsonyabb költségvetési hiány, a magasabb foglalkoztatás, és a jelentős külkereskedelmi mérleg többlet mind azt segítették elő, hogy a magyar gazdaság ezekkel a "fertőzésekkel", ingadozásokkal szemben ellenállóbb legyen.

A foglalkoztatással kapcsolatban Varga Mihály elmondta: 4 évvel ezelőtt 3 millió 800 ezren dolgoztak, mostanra pedig több mint 200 ezerrel, 4 millió fölé nőtt a foglalkoztatottak száma a válság ellenére is; utoljára 1992-ben dolgoztak ennyien Magyarországon. Az utóbbi egy évben 107 ezerrel bővült a munkahelyek száma, ebből körülbelül 70 ezer a közfoglalkoztatás keretében jött létre, 37 ezer pedig a versenyszférában. Varga Mihály hangsúlyozta: fontos látni, hogy akik eddig segélyen voltak, most közfoglalkoztatottként kimozdultak ebből a passzív állapotból, és most munkával szereznek jövedelmet, 6-8 százalékuk pedig piaci alapon is munkához jut.

A nemzetgazdasági miniszter megismételte, ha a választók ismét bizalmat szavaznak a kormánynak, akkor felülvizsgálják az Új Széchenyi Terv programjait, hogy egy olyan, új Széchenyi Terv szülessen, amely segíti az országot az újraiparosításban és a megújuló energiák elterjedésében.

Szerző

Putyin: a Krím félsziget vezetésének döntése a nemzetközi jogon alapszik

A nemzetközi jogon alapszik és a terület lakosságának törvényes érdekeit képviseli a Krími Autonóm Köztársaság vezetésének az a döntése, hogy a félsziget Oroszországhoz csatlakozásához - közölte az orosz államfő uniós vezetőkkel folytatott telefonbeszélgetése során, amelyről a Kreml sajtóosztálya vasárnap adott ki tájékoztatót.

Vlagyimir Putyin Angela Merkel német kancellárral és David Cameron brit kormányfővel vitatta meg a Krím félsziget parlamentjében csütörtökön hozott elvi határozatot. Az orosz államfő arra is felhívta Angela Merkel és David Cameron figyelmét, hogy a jelenlegi kijevi hatalom semmilyen intézkedést nem tesz a "szélsőségesen nacionalista és radikális erőknek a fővárosban( Kijevben) és számos ukrajnai régióban tapasztalt tombolása ellen".

A Kreml sajtószolgálatának közlése szerint az állami vezetők "a meglehetősen bonyolult ukrajnai társadalmi-politikai helyzettel, valamint a (Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról) március 16-ra kitűzött népszavazással összefüggő kérdésekről" folytattak megbeszélést. A moszkvai tájékoztatás leszögezi, hogy "a történtek értékelésében meglévő különbségek ellenére, (az orosz államfő, a német kancellár és a brit kormányfő) kifejtették, hogy mindannyian érdekeltek a feszültség továbbterjedésének megakadályozásában és a helyzet mielőbbi rendezésében".

A Kreml sajtószolgálata továbbá tudatta, hogy az orosz, a német és a brit állami vezetők véleményt cseréltek az ukrajnai válság rendezését célzó lehetséges nemzetközi erőfeszítésekről, valamint megegyeztek abban, hogy szoros munkakapcsolatban maradnak, ebbe beleértve a külügyminiszteri szintű együttműködést.

Oroszország több településén szombaton is szimpátiatüntetéseket szerveztek az ukrajnai oroszok, így a krími lakosság támogatására. Szentpéterváron mintegy másfél ezer ember vonult az utcára az Orosz tisztek, a Szülőföld, és más orosz hazafias szervezetek felhívására. A megmozdulás részvevői "Ukrajna mondj nemet a fasizmusra!", "Veled vagyunk, Krím!", "Ukrajna, Oroszország, Fehéroroszország - egységes orosz föld!" és hasonló tartalmú feliratokat tartottak a magasba. A szimpátiatüntetések a múlt vasárnap óta a központi hatalom támogatásával szervezetten zajlanak Oroszországban.

Eközben Kijevben Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő kijelentette, hogy Ukrajna egy talpalatnyit sem hajlandó átadni saját földjéből Oroszországnak. A Fekete-tengeri kikötővárosban, Odesszában 3 ezer ember énekelte együtt az ukrán himnuszt a híres Patyomkin-lépcsőn és tüntetett Ukrajna egysége mellett.

Szerző