Egyre jobban lemarad a magyar mezőgazdaság még a régiós versenytársakhoz képest is - állítják a a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) vezetői, akik a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), ezzel ellentétes állításait korrigálták. A statisztikai adatok azt támasztják alá, hogy az agrárium a gazdasági növekedés egyik meghatározó részévé vált, az ágazat bruttó hozzáadott értékének volumene ugyanis 2013-ban 22 százalékkal bővült a megelőző esztendőhöz képest. Ugyanakkor a mezőgazdaság részesedése a GDP-ből - a KSH adatai szerint - 2013-ban a 2010. évi 3,6-ról 4,8 százalékra nőtt.
Raskó György, agrárközgazdász, gazdálkodó azonban lapunknak kifejtette, hogy a mezőgazdaság múlt évi teljesítménye az 1989. évinek csak a 78-79 százaléka. (A MOSZ ennél megengedőbb volt és 80 százalékra becsülte ezt az arányt.) Raskó György ugyancsak a KSH adataira hivatkozva közölte, hogy a mezőgazdaság részaránya a GDP-ből nem 4,8 százalék, ahogy azt a VM állította, hanem csak 4 százalék, és az élelmiszeripart hozzáadva sem több 6 százaléknál, figyelembe véve az elmúlt négy évben jócskán lecsökkent a hazai sertés-, juh- és baromfiállomány is. Az állatállományon belül szinte kizárólag a húsmarhák száma növekedett, de a tejelőké már nem, sőt, a második Orbán kormány alatt 150 millió literrel visszaesett a tejtermelés is. Az állatlétszám főleg a háztáji és az egyéni gazdaságokban zsugorodott, de a gazdasági társaságoknál sem nőtt, itt viszont stagnált - tette hozzá Raskó György. Ugyanakkor az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül az agrárexport is, amely 2013-ban újabb rekordértékre, 8,1 milliárd euróra nőtt. Ennek köszönhetően 2010 és 2013 között 2,3 milliárd euróval, 39 százalékkal bővült a kivitel. Ennek kapcsán Raskó György arra hívta fel a figyelmet, hogy ebből nagyjából 1 milliárd euró az úgynevezett reexport, amihez a magyar mezőgazdaságnak nem sok köze volt. A magyar agrárkivitelben Szlovákia áll az élen, a baj csak az, hogy a termékek jelentős része oda-vissza, csak papíron utazik, mivel virágzik az áfacsalás - jellemezte a helyzetet Raskó György.
Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára úgy vélte: nem a mezőgazdasági többlet teljesítmény miatt nőtt az export, hanem a belföldi fogyasztás csökkenése miatt. A világpiacon viszont bővült az élelmiszerek iránti fizetőképes kereslet. A közfoglalkoztatottak száma növekedett, de ők szinte kizárólag a erdőgazdaságokban dolgoznak. A közmunkásokat leszámítva a KSH adatai szerint 2010-ben 440 ezer, 2013-ban már csak 418 ezer volt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, amit aligha lehet növekedésnek nevezni. Emellett csökkent a mezőgazdaság eltartó képessége is elmúlt időszakban - jelentette ki az agrárközgazdász. A MOSZ főtitkára megemlítette, hogy az agráriumban legálisan alkalmazott munkavállalók létszáma 2009-2013. között 8-10 ezerrel csökkent. A kormány által szavakban támogatott egyéni gazdaságok száma pedig 2010-2013. között 560 ezerről 480 ezerre esett vissza. A csökkenés 15 százalékos, de az állattartással foglalkozók még nagyobb arányban, 18 százalékkal vannak ma kevesebben, mint négy éve voltak.