Az export a gazdaság lokomotívja

Publikálás dátuma
2014.03.11. 06:19

Kissé megkésve - a KSH végleges jelentése után napokkal -, hétfőn Varga Mihály sajtótájékoztatón ismertette: a külkereskedelmi mérleg aktívuma 7,0 milliárd euró volt, és idén várhatóan ekkora lesz a többlet. A deklarált cél, egyrészt az, hogy az Európai Unión kívül a legfontosabb partnerünk Oroszország legyen, ami passzol az Orbán-Putyin közeledéshez, másrészt a magyar export 33 százaléka jusson 2018-ra a unión kívülre a jelenlegi 22,9 százalék helyett.

Ambiciózus tervekkel állt elő Varga Mihály a magyar külgazdaság elmúlt esztendejét értékelve: exportunk 2014-ben 2-2,4 százalékkal fog bővülni, vagyis üteme meghaladja majd gazdaságunk várható növekedését. Mindezt úgy érhetjük el, hogy akárcsak tavaly, idén is 7 milliárd euró körül lesz a külkereskedelmi mérlegtöbblet. A miniszter megismételte azt az utóbbi időben többször hangoztatott nézetét, hogy a jelenlegi forintárfolyam segíti az exportáló cégeket, és semleges az államháztartásra, a kormánynak nincs árfolyamcélja.

Az kétségtelen tény, hogy a tartósan gyenge forint - tegnap délután egy euró közel 313 forintba került - kedvez az exportőröknek, ugyanakkor a miniszter is elismerte, hogy mindez a megdrágult import növekedését is hozza. Azt viszont a szakemberek kétségbe vonják, hogy a gyenge forint semleges az államháztartásra, amit az is cáfol, hogy 2013-ban a mostaninál kiegyensúlyozottabb forintpiaci környezetben is azzal járt, hogy a magyar fizetőeszköz az euróhoz képest 2,6 százalékkal gyengült, míg a dollárhoz képest 0,7 százalékkal erősödött.

Mivel devizakötvényeink jelentős részét euróban jegyezték le, így az államháztartás ilyen mértékű veszteséget minden bizonnyal elszenvedett. A miniszter által emlegetett semlegességről, tehát szó sincs! Abban viszont Varga Mihálynak igaza van, hogy a kormánynak nincs árfolyamcélja, de az is tény, hogy a külpiacra termelőknek sem érdekük a folyamatosan hullámzó árfolyam. A nemzetgazdasági miniszter most arra spekulál, hogy a gyenge forint miatt az államháztartást ért veszteségeket majd a költségvetési tartalékokból kipótolják. Ez azonban hiú ábránd, ha hosszú ideig fennmarad a mostani, a 300 forintot is meghaladó árfolyam. Ekkor az idei költségvetést módosítani kell.

Tavaly az export rekordösszeget, 81,7 milliárd eurót ért el, euróban számítva 2,2 százalékkal múlta felül az előző év kivitelét, a behozatal 74,7 milliárd euró volt, 1,9 százalékkal nőtt a 2012. évihez képest - emlékeztetett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira Varga Mihály.

A miniszter nem tagadta, hogy elsődleges külkereskedelmi partnerünk továbbra is az Európai Unió, amit jól mutat, hogy a tavalyi, euróban számított magyar export 77,1 százalékát, az import 71,6 százalékát bonyolítottuk le az uniós tagállamokkal. Az EU tagországait tekintve 9,5 milliárd euró többlet mutatkozott a magyar külkereskedelmi mérleg egyenlegében, ebből világosan kiderül, hogy a "keleti nyitás" aligha volt kifizetődő, hiszen 2,5 milliárd eurót rontott a mérlegen. Ezzel kapcsolatban Losoncz Miklós, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője lapunknak elmondta, hogy Magyarország számára érdekazonosság csak az Európai Unió többi tagjával képzelhető el. Hazánknak ez az egyetlen stratégiai relációja, harmadik országgal való kapcsolatot csak úgy alakíthatunk ki, ha az Európai Unió által követett értékeket képviseljük.

Az EU-n belül legjelentősebb partnerünk továbbra is Németország, a teljes export több mint negyede irányult a német államba, 2013-ban a magyar exportban 22,9 százalékot képviseltek, míg az importban 28,4 százalékot képviseltek az Európai Unión kívüliek. Ezt szeretné a kormány 2018-ra 33 százalékra feltornászni.

Oroszországba egyébként az előző évhez viszonyítva változatlan szinten maradt a kivitel, 2,55 milliárd eurót tett ki. A második legnagyobb EU-n kívüli exportpiacunk, az Egyesült Államok esetében kiemelkedő mértékben, 29,8 százalékkal emelkedett a kivitel, és 2,47 milliárd eurót ért el. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a keleti nyitás jegyében a Kínába irányuló export is ígéretesen, 6,9 százalékkal emelkedett, és ezzel 1,5 milliárd eurót ért el. Dél-Koreába a magyar kivitel 25,1 százalékkal nőtt, elérte a 225,2 millió eurót. A keleti nyitás stratégiájába illeszkedik a latin-amerikai országokba menő magyar kivitel erősítése, a latin-amerikai államok közül a Brazíliába irányuló magyar export 18,9 százalékkal bővült, 303 millió eurót tett ki.

Nikoletti Antal, az NGM helyettes államtitkára elmondta: bíznak abban, hogy békés megoldást találnak a felek az orosz-ukrán konfliktusra, mert mindkét ország ígéretes piac a magyar külkereskedelem számára.

Szerző

Felemás kormányzati adófilozófia

Publikálás dátuma
2014.03.11. 06:15
A fogyasztás felfutásában reménykedett a kormány – tévedett, a gazdagok is inkább megtakarítottak FOTÓ: K 2 PRESS
Munkahelyteremtés ösztönzése, a középosztálybeli családok erősítése, munkát terhelő adók helyett a fogyasztási adók növelése - ezekkel a címszavakkal jellemzi a második Orbán-kormány adópolitikáját. Ennek eredménye azonban nem a beharangozott egymillió új munkahely, 6-7 százalékos gazdasági növekedés és államadósság-csökkentés, hanem elszegényedés és a társadalmi különbségek növekedése.

A társadalmi igazságosságot nem akkor kell számon kérni, amikor az emberek elvégzik a munkájukat és megkapják az azért járó jövedelmüket, hanem amikor elköltik azt - fejtette ki többször adórendszerének alapfilozófiáját Orbán Viktor, miniszterelnök. Ennek jegyében lebegteti évek óta az egyszámjegyű személyi jövedelemadót és a luxusáfát egyaránt. Már ez az alapfilozófia megágyaz a társadalmi egyenlőtlenségeknek: a jövedelmet terhelő adót ugyanis csak az fizeti, akinek van jövedelme, míg a fogyasztást terhelő adót a milliárdosoktól az átlagkeresetűeken és közmunkásokon át a munkanélküliekig mindenki.

Ami a munkát terhelő adók csökkentését illeti: a munkabérek utáni adóteher Európában nálunk a második legmagasabb. Az egykulcsos személyi jövedelemadó ugyanis csak egy eleme ezeknek a befizetéseknek. Szintén kisebb tétel a cégek életében a társasági adó, mely jelenleg 10 százalék, ezzel szintén gyakran büszkélkedik a kabinet. Azonban mire a vállalkozások minden mást is kifizetnek, sokkal rosszabb helyzetbe kerülnek, mint Európa más országaiban. Ilyen egyéb adókötelezettségek a szociális hozzájárulási adó, az osztalékadó, az egészségügyi hozzájárulás vagy a közműadó.

Elbukott a luxusáfa

A korábbi gazdasági miniszter, mostani jegybankelnök Matolcsy György már a ciklus elején, 2011 szeptemberében felvetette a luxusáfa ötletét. Akkor levélben kérte Algirdas Šmetana adóügyi biztost, hogy az Európai Bizottság (EB) mihamarabb tegyen javaslatot a luxuscikkek forgalmi adójának normál kulcsúnál magasabb adóztatására, akkor 35 százalékot álmodott meg. Decemberre azonban kiderült, hogy az EB nem támogatja Matolcsy luxusáfa-javaslatát. Jóllehet Orbán szerint az egykulcsos adórendszer igazságos és arányos, a társadalmi különbségeket pedig a fogyasztást terhelő áfára kell bízni, a szakértők álláspontja más. Az áfakulcsok számának emelése korántsem tartozik az adóreformok leggyakrabban használt elemei közé: ezt jól mutatja az is, hogy az uniós adóreformban sem kaphatott helyet Matolcsy javaslata. Szakértők szerint ugyanis nem érdemes az áfával kialakítani a méltányos adórendszert, mert az nem képes jól teljesíteni ezt a feladatot, növelné a forgalmi adó torzító hatását, és bevezetése akár a növekedést is visszavethetné.

Az egykulcsos adót azzal a prekoncepcióval vezette be a kormány, hogy a lakosságnál kinn hagyott 444 milliárd forintos költségvetési bevétel felpörgeti a fogyasztást, és erősíti a középosztályt. Ahogy azt a Fidesz-közeli Századvég kutatójának korábbi tanulmánya megállapította, ennek az összegnek a 74 százalékát a társadalom legnagyobb jövedelmű ötödébe tartozó gyermektelenek tették zsebre. A legmagasabb jövedelmi tized hozzájárulása az összes adóbevételhez 61 százalékról 42 százalékra mérséklődött. Bár az Orbán-kormány adópolitikájának hangsúlyos eleme a gyermekesek támogatása, Virovácz Péter és Tóth G. Csaba kutatása furcsa módon nem igazolta vissza ennek megvalósulását.

Az egy vagy két gyermeket nevelők 85 százalékának csökkent számottevő mértékben (legalább 1000 forinttal) az éves adója, míg a három vagy több gyermekeseknél ez az arány "csak" 63 százalék. Ennek az az oka, hogy akiknek több gyermekük volt, már korábban kaptak, igaz kisebb mértékű adókedvezményt. Egyértelműen rosszul jártak viszont az egykulcsos adó bevezetésével a szegényebbek. Összesen 2,5 millió adózónak jelentősen, átlagosan 75 ezer forinttal emelkedett az éves adója. Vagyis a kormány a felső három tized javára hajtott végre jövedelemátcsoportosítást.

Előny a gazdagoknál

Emlékezetes, Orbán a ciklus kezdetén ellátogatott Brüsszelbe, hogy a költségvetési hiány leszorításának határidejét későbbre tolhassa, az EB azonban ehhez nem járult hozzá. Ilyenformán valahogyan meg kellett teremteni ennek a költségvetési fedezetét: ezt az ágazati különadókban találta meg a kabinet. Ilyenformán tulajdonképpen a bankoktól, telekomcégektől és a kereskedelmi cégektől elvont különadóból bélelte ki az amúgy is tehetősebb rétegeket, miközben a minimálbér adóterhelése például jelentősen emelkedett. Az adójóváírás kivezetése szintén csökkentette az alacsonyabb keresetűek nettó munkabérét. Ugyanezen elven működik a Fidesz által családbarátként hirdetett családi adókedvezmény is: a nagy jövedelmű, nagycsaládosok keresetét kiugróan emeli, míg a kis jövedelműeket szinte kizárja az adókedvezmény érvényesítéséből.

További, a társadalom legalacsonyabb és legmagasabb jövedelmű rétegei közötti szakadékot szélesítő lépés volt a devizahitelesek rögzített árfolyamon való végtörlesztése. Ezzel a megtakarítással rendelkezők, a jobb módúak milliókat nyertek - ismét a bankok kárára, míg a valóban kiszolgáltatottak azóta sem kaptak érdemi segítséget. Szintén ezen az elven problematikus a Fidesz legfontosabb kampánytémája, a rezsicsökkentés: ugyanolyan arányban kapnak kedvezményt a magasabb keresetűek, mint a közmunkások. A rezsicsökkentés forrása a közműszolgáltatók profitja, ezt a kormány is elismeri, amikor a szolgáltatók nonprofittá tételének fontosságát hangsúlyozza.

A második Orbán-kormány gazdaság- és adópolitikájának másik alapelve is kirajzolódni látszik a fentiek alapján: nevezetesen, hogy a vállalatok kárára csoportosít át jövedelmet a kedvezményezett, magasabb keresetű társadalmi réteghez. A jövedelemátcsoportosítás azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: az elmúlt évek visszaesése és a tavalyi stagnálás után a fogyasztás várhatóan csak visszafogott mértékben bővül idén. A költségvetés továbbra is nagyon magas újraelosztási arányokkal készül: a megtermelt javas mintegy 50 százalékát szedi be a kormány és osztja újra. Ilyen mértékű elvonás mellett pedig sem a lakosságnak, sem a vállalkozásoknak nem marad befektethető vagy fogyasztásra fordítható tőkéjük.

A befektetési környezetet jelentősen elbizonytalanítja, hogy a kormány ad hoc adóintézkedésekkel sújtja a vállalati szektort. Mindezt annak érdekében, hogy a költségvetési egyensúlyt tartani tudja. Kérdés azonban, hogy milyen minőségűek ezek az intézkedések, hosszú távon milyen következményekkel, növekedési áldozatokkal járnak.

Feláldozták a növekedést

Ha végignézünk a második Orbán-kormány adóintézkedésein, jól látszik, hogy ezt az időleges költségvetési egyensúlyt kőkemény megszorításokkal érték el - persze segített az államosított magánnyugdíj-pénztári vagyon is. Emellett azonban egy sor új, fogyasztást terhelő adót vezetett be a kabinet, a meglévőeket pedig emelte. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy korábbi tanulmánya rámutat, hogy hosszú távon ez a módszer jár a legnagyobb növekedési áldozattal. Az IMF tanulmányának értékelése szerint a leginkább kedvező hatása a költségvetési kiadások csökkentésének van. Ezek azok a klasszikus megszorítások, amelyet a kormány többször, határozottan elutasított, és amelyek miatt - legalábbis a kormányzati kommunikáció szerint - nem tudott megállapodni egy újabb hitelszerződésről az IMF-fel.

Ilyen kiadáscsökkentések esetében a rövid távú növekedési és beruházási áldozatok csekélyek, hosszabb távon azonban kifejezetten pozitív hatással lehet számolni. Ennek oka, hogy a módszer nem veti vissza a beruházásokat. A kormány érve ez ellen az, hogy a politikai egyensúly azonban megbomlik a megszorítások hatására - mivel a lakosság azonnal érzi a megszorítások hatását saját pénztárcáján. A második Orbán-kormány ugyanígy a lakosság zsebéből veszi ki a költségvetési kiigazításhoz szükséges bevételeket, csak épp kerülőúton: például bankokon, telekommunikációs vállalatokon keresztül.

Csak a felső 10 százalék adóját emelnék a kormányváltók
Csak az átlagbér kétszerese felett - a társadalom legtehetősebb 8-10 százalékánál - növelnék a személyijövedelemadó-terhelést, de a felső adókulcs sem érné el a 30 százalékot - mutatta be a baloldali kormányváltó tömörülés adóterveit Tordai Bence, a PM és Varju László, a DK politikusa.
Bruttó 280 ezer forintos havi keresetig mindenki jól járna a baloldali összefogás által javasolt többkulcsos adórendszerrel - jelentette ki Tordai Bence.Varju László, a Demokratikus Koalíció politikusa egy kérdésre elmondta: azt javasolják, hogy a minimálbér után - amelyet a ciklus végéig nettó 100 ezer forintra emelnének - 8 százalék, efölött, az átlagbér kétszereséig 16 százalék legyen az szja, az átlagbér kétszerese feletti részt pedig további 12 százalékos szolidaritási adó terhelje, vagyis a bruttó 450-460 ezer forint feletti részre 28 százalék legyen az adókulcs.
A PM elnökségi tagja a sajtótájékoztatón elmondta: bár az Orbán-kormány 250 ezer új munkahely létrejöttéről beszél, ezek külföldön és a közmunkarendszerben keletkeztek. Tordai Bence szerint a közmunkaprogram mostani formájában csak a statisztikák kozmetikázására jó, így az erre szánt pénz nagy részét az elhelyezkedés támogatására kellene fordítani. A hasznos tevékenységet végző közmunkásoknak ugyanakkor a jelenlegi ellenzék szerint meg kell kapniuk a minimálbért.Ezzel szemben az ellenzéki összefogás negyedmillió munkaerő-piaci állást ígér főként a helyi és a zöld gazdaságban, valamint - lakásfelújítási és fűtéskorszerűsítési programok révén - az építőiparban. Emellett az ifjúsági garanciaprogrammal - részben európai uniós támogatásból - minden, hat hónapja állástalan fiatalnak munkát vagy képzést biztosítanának.
Varju László arról beszélt: a tankötelezettség visszaemelése 18 évre és a szakképzési rendszer átalakítása is segítené a fiatalok elhelyezkedését. A foglalkoztatást növelné az az ellenzéki javaslat is, hogy a mikrovállalkozások bérterheit területileg differenciáltan csökkentsék.

Havi 280 ezerig mindenki nyerni fog
Az Orbán-Matolcsy-féle adórendszer gazdagabbá teszi a gazdagot és visszahúzza azt, aki munkával feljebb akar jutni az életben. A kormányváltók ezzel szemben olyan adórendszert kínálnak Magyarországnak, amivel az adózók 90 százalék jobban jár vagy megőrzi jelenlegi pozícióját, és amely csupán az adózók legfelső 8-10 százalékától kér több szolidaritást a többiek érdekében - írja tegnapi közleményében a baloldali pártok szövetsége.
A kormányváltók olyan adórendszert dolgoztak ki, amellyel nemcsak az átlagbérig, de még a felett is, egészen körülbelül 280 ezer forintos havi fizetésig több marad a borítékban, mint most, és egészen a 460 ezer forintos összeghatárig senki nem jár rosszabbul, mint a mai rendszerrel. Ésszerű többlet hozzájárulást csupán a legmagasabb, közel félmilliós havi fizetések fölötti sávban kérünk Magyarország legtehetősebb polgáraitól - ez azonban az ő esetükben sem haladhatja meg a 30 százalékos adókulcsot - ígérik a kormányváltók.
Az adórendszer igazságossá tételével párhuzamosan a ciklus végéig nettó 100 ezer forintra emelik a minimálbért, mindezt úgy, hogy szándékaik szerint a munkaadók terhei ne növekedjenek. Ma ugyanis az egykulcsos adó miatt egy minimálbéres havi több mint 11 ezer forinttal jár rosszabbul, mint 2010-ben, a munkavállalók terheinek növekedése miatt pedig ma 36 ezer forinttal kerül többe egy minimálbéres foglalkoztatása, mint 2010-ben, s emiatt egyre másra szűnnek meg a valódi munkahelyek Magyarországon - állapítja meg a közlemény.
Az Orbán-Matolcsy-féle unortodox gazdaságpolitikai 400 milliárdos lyukat vágott az ország hajóján: ezt igyekeztek az elmúlt négy évben vagy 40-féle új, vagy megemelt adóval, illetve Európa legmagasabb áfájával befoltozni - emlékeztet a négy év adódömpingjére a baloldali pártszövetség.A adózók többsége, mintegy 70 százaléka, azonban így is továbbra is együtt süllyed a magyar gazdasággal, miközben a legjobban kereső felső 10 százalék mintegy 500 milliárdnyi nyereséget könyvelhet el. Ez a "Mindenki annyit ér, amennyije van" adórendszere, amelyben a szegény örökre szegény maradna Orbán Viktor pedig például havi 300 ezerrel jobban járt.
A kormányváltók ezt az általuk igazságtalannak tartott rendszert akarják eltörölni és egy igazságos, a felzárkózást segítő adórendszerrel felváltani - ígérik.

Négy év adóintézkedései és megszorításai

- egykulcsos adó bevezetése
- adójóváírás megszüntetése
- a minimálbér adómentességének megszüntetése
- béren kívüli juttatás adómentesen adható összegének csökkentése
- cafeteria megadóztatása
- munkavállalói járulékok emelése
- 32 ezer fő elbocsátása a közszférából
- munkahelyteremtés utáni adókedvezmények megszüntetése
- reprezentációs és üzleti ajándékok utáni adó
- cégautóadó emelése
- EVA kulcsának emelése 30 százalékról 37 százalékra
- kötelező kamarai regisztráció 5000 forint éves díjjal
- ÁFA-emelés 25 százalékról 27 százalékra
- illetékek emelése
- a termőföldből átminősített ingatlanok értékesítéséből származó 20 százalék feletti többlet 48 százalékos kulccsal kell adózni
- az ingatlanadó (kommunális adó) de facto bevezetése
- a kutyák és lovak kötelező chipezése
- a "chipsadó" bevezetése majd emelése és kiterjesztése
- alkohol és dohányáruk jövedéki adójának emelése
- gyógyszeripari különadó emelése
- pornóadó bevezetése
- kiskereskedelmi láncok különadójának bevezetése
- környezetvédelmi termékdíj bevezetése, majd emelése
- üzemanyagok jövedéki adójának emelése
- bioetanol jövedéki adójának 75 százalékos emelése
- autógáz jövedéki adójának 100 százalékos emelése
- az autópálya-díjak emelése, legrövidebb időszak 10 napra emelése
- baleseti adó bevezetése
- a táppénz lecsökkentése
- 30 napi táppénz után időarányos szabadság csökkentése
- a rokkantak ellátásának csökkentése, átalakítása, illetve megvonása
- szociális hozzájárulási adó bevezetése
- elektronikus útdíj bevezetése
- közműadó bevezetése
- tranzakciós illeték ("sárgacsekkadó") bevezetése, majd emelése
- betéti kamatok után 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás bevezetése
- telekommunikációs adó
- "Matelcsy" bevezetése (percenként és smsenkén 2 forintos adó)
- bankadó bevezetése
- energiaszolgáltatók különadója
- pénztárgépek cseréje
- nyugdíjaskedvezmény részleges megvonása a távolsági buszokon és gyorsvonatokon
- közmunkások nettó fizetésének csökkentése 61 ezer forintról 49 ezerre
- munkanélküli-segély időtartamának 270-ről 90 napra, a szociális segély összegének 28 000-ről 22 000-re csökkentése
- egyetemi és főiskolai támogatások csökkentése
- tandíj de facto bevezetése
- pedagógusok munkaidejének de facto meghosszabbítása
- asztmás gyerekek emelt összegű családi pótlékának megvonása
- a Munka Törvénykönyvének munkavállalók számára kedvezőtlen módosítása
- végkielégítések 98 százalékos különadója
- mozgássérültek közlekedési támogatásának visszavágása
- élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetése
és a felsorolás folytatható...

Szerző

Felemás kormányzati adófilozófia

Publikálás dátuma
2014.03.11. 06:15
A fogyasztás felfutásában reménykedett a kormány – tévedett, a gazdagok is inkább megtakarítottak FOTÓ: K 2 PRESS
Munkahelyteremtés ösztönzése, a középosztálybeli családok erősítése, munkát terhelő adók helyett a fogyasztási adók növelése - ezekkel a címszavakkal jellemzi a második Orbán-kormány adópolitikáját. Ennek eredménye azonban nem a beharangozott egymillió új munkahely, 6-7 százalékos gazdasági növekedés és államadósság-csökkentés, hanem elszegényedés és a társadalmi különbségek növekedése.

A társadalmi igazságosságot nem akkor kell számon kérni, amikor az emberek elvégzik a munkájukat és megkapják az azért járó jövedelmüket, hanem amikor elköltik azt - fejtette ki többször adórendszerének alapfilozófiáját Orbán Viktor, miniszterelnök. Ennek jegyében lebegteti évek óta az egyszámjegyű személyi jövedelemadót és a luxusáfát egyaránt. Már ez az alapfilozófia megágyaz a társadalmi egyenlőtlenségeknek: a jövedelmet terhelő adót ugyanis csak az fizeti, akinek van jövedelme, míg a fogyasztást terhelő adót a milliárdosoktól az átlagkeresetűeken és közmunkásokon át a munkanélküliekig mindenki.

Ami a munkát terhelő adók csökkentését illeti: a munkabérek utáni adóteher Európában nálunk a második legmagasabb. Az egykulcsos személyi jövedelemadó ugyanis csak egy eleme ezeknek a befizetéseknek. Szintén kisebb tétel a cégek életében a társasági adó, mely jelenleg 10 százalék, ezzel szintén gyakran büszkélkedik a kabinet. Azonban mire a vállalkozások minden mást is kifizetnek, sokkal rosszabb helyzetbe kerülnek, mint Európa más országaiban. Ilyen egyéb adókötelezettségek a szociális hozzájárulási adó, az osztalékadó, az egészségügyi hozzájárulás vagy a közműadó.

Elbukott a luxusáfa

A korábbi gazdasági miniszter, mostani jegybankelnök Matolcsy György már a ciklus elején, 2011 szeptemberében felvetette a luxusáfa ötletét. Akkor levélben kérte Algirdas Šmetana adóügyi biztost, hogy az Európai Bizottság (EB) mihamarabb tegyen javaslatot a luxuscikkek forgalmi adójának normál kulcsúnál magasabb adóztatására, akkor 35 százalékot álmodott meg. Decemberre azonban kiderült, hogy az EB nem támogatja Matolcsy luxusáfa-javaslatát. Jóllehet Orbán szerint az egykulcsos adórendszer igazságos és arányos, a társadalmi különbségeket pedig a fogyasztást terhelő áfára kell bízni, a szakértők álláspontja más. Az áfakulcsok számának emelése korántsem tartozik az adóreformok leggyakrabban használt elemei közé: ezt jól mutatja az is, hogy az uniós adóreformban sem kaphatott helyet Matolcsy javaslata. Szakértők szerint ugyanis nem érdemes az áfával kialakítani a méltányos adórendszert, mert az nem képes jól teljesíteni ezt a feladatot, növelné a forgalmi adó torzító hatását, és bevezetése akár a növekedést is visszavethetné.

Az egykulcsos adót azzal a prekoncepcióval vezette be a kormány, hogy a lakosságnál kinn hagyott 444 milliárd forintos költségvetési bevétel felpörgeti a fogyasztást, és erősíti a középosztályt. Ahogy azt a Fidesz-közeli Századvég kutatójának korábbi tanulmánya megállapította, ennek az összegnek a 74 százalékát a társadalom legnagyobb jövedelmű ötödébe tartozó gyermektelenek tették zsebre. A legmagasabb jövedelmi tized hozzájárulása az összes adóbevételhez 61 százalékról 42 százalékra mérséklődött. Bár az Orbán-kormány adópolitikájának hangsúlyos eleme a gyermekesek támogatása, Virovácz Péter és Tóth G. Csaba kutatása furcsa módon nem igazolta vissza ennek megvalósulását.

Az egy vagy két gyermeket nevelők 85 százalékának csökkent számottevő mértékben (legalább 1000 forinttal) az éves adója, míg a három vagy több gyermekeseknél ez az arány "csak" 63 százalék. Ennek az az oka, hogy akiknek több gyermekük volt, már korábban kaptak, igaz kisebb mértékű adókedvezményt. Egyértelműen rosszul jártak viszont az egykulcsos adó bevezetésével a szegényebbek. Összesen 2,5 millió adózónak jelentősen, átlagosan 75 ezer forinttal emelkedett az éves adója. Vagyis a kormány a felső három tized javára hajtott végre jövedelemátcsoportosítást.

Előny a gazdagoknál

Emlékezetes, Orbán a ciklus kezdetén ellátogatott Brüsszelbe, hogy a költségvetési hiány leszorításának határidejét későbbre tolhassa, az EB azonban ehhez nem járult hozzá. Ilyenformán valahogyan meg kellett teremteni ennek a költségvetési fedezetét: ezt az ágazati különadókban találta meg a kabinet. Ilyenformán tulajdonképpen a bankoktól, telekomcégektől és a kereskedelmi cégektől elvont különadóból bélelte ki az amúgy is tehetősebb rétegeket, miközben a minimálbér adóterhelése például jelentősen emelkedett. Az adójóváírás kivezetése szintén csökkentette az alacsonyabb keresetűek nettó munkabérét. Ugyanezen elven működik a Fidesz által családbarátként hirdetett családi adókedvezmény is: a nagy jövedelmű, nagycsaládosok keresetét kiugróan emeli, míg a kis jövedelműeket szinte kizárja az adókedvezmény érvényesítéséből.

További, a társadalom legalacsonyabb és legmagasabb jövedelmű rétegei közötti szakadékot szélesítő lépés volt a devizahitelesek rögzített árfolyamon való végtörlesztése. Ezzel a megtakarítással rendelkezők, a jobb módúak milliókat nyertek - ismét a bankok kárára, míg a valóban kiszolgáltatottak azóta sem kaptak érdemi segítséget. Szintén ezen az elven problematikus a Fidesz legfontosabb kampánytémája, a rezsicsökkentés: ugyanolyan arányban kapnak kedvezményt a magasabb keresetűek, mint a közmunkások. A rezsicsökkentés forrása a közműszolgáltatók profitja, ezt a kormány is elismeri, amikor a szolgáltatók nonprofittá tételének fontosságát hangsúlyozza.

A második Orbán-kormány gazdaság- és adópolitikájának másik alapelve is kirajzolódni látszik a fentiek alapján: nevezetesen, hogy a vállalatok kárára csoportosít át jövedelmet a kedvezményezett, magasabb keresetű társadalmi réteghez. A jövedelemátcsoportosítás azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: az elmúlt évek visszaesése és a tavalyi stagnálás után a fogyasztás várhatóan csak visszafogott mértékben bővül idén. A költségvetés továbbra is nagyon magas újraelosztási arányokkal készül: a megtermelt javas mintegy 50 százalékát szedi be a kormány és osztja újra. Ilyen mértékű elvonás mellett pedig sem a lakosságnak, sem a vállalkozásoknak nem marad befektethető vagy fogyasztásra fordítható tőkéjük.

A befektetési környezetet jelentősen elbizonytalanítja, hogy a kormány ad hoc adóintézkedésekkel sújtja a vállalati szektort. Mindezt annak érdekében, hogy a költségvetési egyensúlyt tartani tudja. Kérdés azonban, hogy milyen minőségűek ezek az intézkedések, hosszú távon milyen következményekkel, növekedési áldozatokkal járnak.

Feláldozták a növekedést

Ha végignézünk a második Orbán-kormány adóintézkedésein, jól látszik, hogy ezt az időleges költségvetési egyensúlyt kőkemény megszorításokkal érték el - persze segített az államosított magánnyugdíj-pénztári vagyon is. Emellett azonban egy sor új, fogyasztást terhelő adót vezetett be a kabinet, a meglévőeket pedig emelte. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy korábbi tanulmánya rámutat, hogy hosszú távon ez a módszer jár a legnagyobb növekedési áldozattal. Az IMF tanulmányának értékelése szerint a leginkább kedvező hatása a költségvetési kiadások csökkentésének van. Ezek azok a klasszikus megszorítások, amelyet a kormány többször, határozottan elutasított, és amelyek miatt - legalábbis a kormányzati kommunikáció szerint - nem tudott megállapodni egy újabb hitelszerződésről az IMF-fel.

Ilyen kiadáscsökkentések esetében a rövid távú növekedési és beruházási áldozatok csekélyek, hosszabb távon azonban kifejezetten pozitív hatással lehet számolni. Ennek oka, hogy a módszer nem veti vissza a beruházásokat. A kormány érve ez ellen az, hogy a politikai egyensúly azonban megbomlik a megszorítások hatására - mivel a lakosság azonnal érzi a megszorítások hatását saját pénztárcáján. A második Orbán-kormány ugyanígy a lakosság zsebéből veszi ki a költségvetési kiigazításhoz szükséges bevételeket, csak épp kerülőúton: például bankokon, telekommunikációs vállalatokon keresztül.

Csak a felső 10 százalék adóját emelnék a kormányváltók
Csak az átlagbér kétszerese felett - a társadalom legtehetősebb 8-10 százalékánál - növelnék a személyijövedelemadó-terhelést, de a felső adókulcs sem érné el a 30 százalékot - mutatta be a baloldali kormányváltó tömörülés adóterveit Tordai Bence, a PM és Varju László, a DK politikusa.
Bruttó 280 ezer forintos havi keresetig mindenki jól járna a baloldali összefogás által javasolt többkulcsos adórendszerrel - jelentette ki Tordai Bence.Varju László, a Demokratikus Koalíció politikusa egy kérdésre elmondta: azt javasolják, hogy a minimálbér után - amelyet a ciklus végéig nettó 100 ezer forintra emelnének - 8 százalék, efölött, az átlagbér kétszereséig 16 százalék legyen az szja, az átlagbér kétszerese feletti részt pedig további 12 százalékos szolidaritási adó terhelje, vagyis a bruttó 450-460 ezer forint feletti részre 28 százalék legyen az adókulcs.
A PM elnökségi tagja a sajtótájékoztatón elmondta: bár az Orbán-kormány 250 ezer új munkahely létrejöttéről beszél, ezek külföldön és a közmunkarendszerben keletkeztek. Tordai Bence szerint a közmunkaprogram mostani formájában csak a statisztikák kozmetikázására jó, így az erre szánt pénz nagy részét az elhelyezkedés támogatására kellene fordítani. A hasznos tevékenységet végző közmunkásoknak ugyanakkor a jelenlegi ellenzék szerint meg kell kapniuk a minimálbért.Ezzel szemben az ellenzéki összefogás negyedmillió munkaerő-piaci állást ígér főként a helyi és a zöld gazdaságban, valamint - lakásfelújítási és fűtéskorszerűsítési programok révén - az építőiparban. Emellett az ifjúsági garanciaprogrammal - részben európai uniós támogatásból - minden, hat hónapja állástalan fiatalnak munkát vagy képzést biztosítanának.
Varju László arról beszélt: a tankötelezettség visszaemelése 18 évre és a szakképzési rendszer átalakítása is segítené a fiatalok elhelyezkedését. A foglalkoztatást növelné az az ellenzéki javaslat is, hogy a mikrovállalkozások bérterheit területileg differenciáltan csökkentsék.

Havi 280 ezerig mindenki nyerni fog
Az Orbán-Matolcsy-féle adórendszer gazdagabbá teszi a gazdagot és visszahúzza azt, aki munkával feljebb akar jutni az életben. A kormányváltók ezzel szemben olyan adórendszert kínálnak Magyarországnak, amivel az adózók 90 százalék jobban jár vagy megőrzi jelenlegi pozícióját, és amely csupán az adózók legfelső 8-10 százalékától kér több szolidaritást a többiek érdekében - írja tegnapi közleményében a baloldali pártok szövetsége.
A kormányváltók olyan adórendszert dolgoztak ki, amellyel nemcsak az átlagbérig, de még a felett is, egészen körülbelül 280 ezer forintos havi fizetésig több marad a borítékban, mint most, és egészen a 460 ezer forintos összeghatárig senki nem jár rosszabbul, mint a mai rendszerrel. Ésszerű többlet hozzájárulást csupán a legmagasabb, közel félmilliós havi fizetések fölötti sávban kérünk Magyarország legtehetősebb polgáraitól - ez azonban az ő esetükben sem haladhatja meg a 30 százalékos adókulcsot - ígérik a kormányváltók.
Az adórendszer igazságossá tételével párhuzamosan a ciklus végéig nettó 100 ezer forintra emelik a minimálbért, mindezt úgy, hogy szándékaik szerint a munkaadók terhei ne növekedjenek. Ma ugyanis az egykulcsos adó miatt egy minimálbéres havi több mint 11 ezer forinttal jár rosszabbul, mint 2010-ben, a munkavállalók terheinek növekedése miatt pedig ma 36 ezer forinttal kerül többe egy minimálbéres foglalkoztatása, mint 2010-ben, s emiatt egyre másra szűnnek meg a valódi munkahelyek Magyarországon - állapítja meg a közlemény.
Az Orbán-Matolcsy-féle unortodox gazdaságpolitikai 400 milliárdos lyukat vágott az ország hajóján: ezt igyekeztek az elmúlt négy évben vagy 40-féle új, vagy megemelt adóval, illetve Európa legmagasabb áfájával befoltozni - emlékeztet a négy év adódömpingjére a baloldali pártszövetség.A adózók többsége, mintegy 70 százaléka, azonban így is továbbra is együtt süllyed a magyar gazdasággal, miközben a legjobban kereső felső 10 százalék mintegy 500 milliárdnyi nyereséget könyvelhet el. Ez a "Mindenki annyit ér, amennyije van" adórendszere, amelyben a szegény örökre szegény maradna Orbán Viktor pedig például havi 300 ezerrel jobban járt.
A kormányváltók ezt az általuk igazságtalannak tartott rendszert akarják eltörölni és egy igazságos, a felzárkózást segítő adórendszerrel felváltani - ígérik.

Négy év adóintézkedései és megszorításai

- egykulcsos adó bevezetése
- adójóváírás megszüntetése
- a minimálbér adómentességének megszüntetése
- béren kívüli juttatás adómentesen adható összegének csökkentése
- cafeteria megadóztatása
- munkavállalói járulékok emelése
- 32 ezer fő elbocsátása a közszférából
- munkahelyteremtés utáni adókedvezmények megszüntetése
- reprezentációs és üzleti ajándékok utáni adó
- cégautóadó emelése
- EVA kulcsának emelése 30 százalékról 37 százalékra
- kötelező kamarai regisztráció 5000 forint éves díjjal
- ÁFA-emelés 25 százalékról 27 százalékra
- illetékek emelése
- a termőföldből átminősített ingatlanok értékesítéséből származó 20 százalék feletti többlet 48 százalékos kulccsal kell adózni
- az ingatlanadó (kommunális adó) de facto bevezetése
- a kutyák és lovak kötelező chipezése
- a "chipsadó" bevezetése majd emelése és kiterjesztése
- alkohol és dohányáruk jövedéki adójának emelése
- gyógyszeripari különadó emelése
- pornóadó bevezetése
- kiskereskedelmi láncok különadójának bevezetése
- környezetvédelmi termékdíj bevezetése, majd emelése
- üzemanyagok jövedéki adójának emelése
- bioetanol jövedéki adójának 75 százalékos emelése
- autógáz jövedéki adójának 100 százalékos emelése
- az autópálya-díjak emelése, legrövidebb időszak 10 napra emelése
- baleseti adó bevezetése
- a táppénz lecsökkentése
- 30 napi táppénz után időarányos szabadság csökkentése
- a rokkantak ellátásának csökkentése, átalakítása, illetve megvonása
- szociális hozzájárulási adó bevezetése
- elektronikus útdíj bevezetése
- közműadó bevezetése
- tranzakciós illeték ("sárgacsekkadó") bevezetése, majd emelése
- betéti kamatok után 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás bevezetése
- telekommunikációs adó
- "Matelcsy" bevezetése (percenként és smsenkén 2 forintos adó)
- bankadó bevezetése
- energiaszolgáltatók különadója
- pénztárgépek cseréje
- nyugdíjaskedvezmény részleges megvonása a távolsági buszokon és gyorsvonatokon
- közmunkások nettó fizetésének csökkentése 61 ezer forintról 49 ezerre
- munkanélküli-segély időtartamának 270-ről 90 napra, a szociális segély összegének 28 000-ről 22 000-re csökkentése
- egyetemi és főiskolai támogatások csökkentése
- tandíj de facto bevezetése
- pedagógusok munkaidejének de facto meghosszabbítása
- asztmás gyerekek emelt összegű családi pótlékának megvonása
- a Munka Törvénykönyvének munkavállalók számára kedvezőtlen módosítása
- végkielégítések 98 százalékos különadója
- mozgássérültek közlekedési támogatásának visszavágása
- élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetése
és a felsorolás folytatható...

Szerző