Ambiciózus tervekkel állt elő Varga Mihály a magyar külgazdaság elmúlt esztendejét értékelve: exportunk 2014-ben 2-2,4 százalékkal fog bővülni, vagyis üteme meghaladja majd gazdaságunk várható növekedését. Mindezt úgy érhetjük el, hogy akárcsak tavaly, idén is 7 milliárd euró körül lesz a külkereskedelmi mérlegtöbblet. A miniszter megismételte azt az utóbbi időben többször hangoztatott nézetét, hogy a jelenlegi forintárfolyam segíti az exportáló cégeket, és semleges az államháztartásra, a kormánynak nincs árfolyamcélja.
Az kétségtelen tény, hogy a tartósan gyenge forint - tegnap délután egy euró közel 313 forintba került - kedvez az exportőröknek, ugyanakkor a miniszter is elismerte, hogy mindez a megdrágult import növekedését is hozza. Azt viszont a szakemberek kétségbe vonják, hogy a gyenge forint semleges az államháztartásra, amit az is cáfol, hogy 2013-ban a mostaninál kiegyensúlyozottabb forintpiaci környezetben is azzal járt, hogy a magyar fizetőeszköz az euróhoz képest 2,6 százalékkal gyengült, míg a dollárhoz képest 0,7 százalékkal erősödött.
Mivel devizakötvényeink jelentős részét euróban jegyezték le, így az államháztartás ilyen mértékű veszteséget minden bizonnyal elszenvedett. A miniszter által emlegetett semlegességről, tehát szó sincs! Abban viszont Varga Mihálynak igaza van, hogy a kormánynak nincs árfolyamcélja, de az is tény, hogy a külpiacra termelőknek sem érdekük a folyamatosan hullámzó árfolyam. A nemzetgazdasági miniszter most arra spekulál, hogy a gyenge forint miatt az államháztartást ért veszteségeket majd a költségvetési tartalékokból kipótolják. Ez azonban hiú ábránd, ha hosszú ideig fennmarad a mostani, a 300 forintot is meghaladó árfolyam. Ekkor az idei költségvetést módosítani kell.
Tavaly az export rekordösszeget, 81,7 milliárd eurót ért el, euróban számítva 2,2 százalékkal múlta felül az előző év kivitelét, a behozatal 74,7 milliárd euró volt, 1,9 százalékkal nőtt a 2012. évihez képest - emlékeztetett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira Varga Mihály.
A miniszter nem tagadta, hogy elsődleges külkereskedelmi partnerünk továbbra is az Európai Unió, amit jól mutat, hogy a tavalyi, euróban számított magyar export 77,1 százalékát, az import 71,6 százalékát bonyolítottuk le az uniós tagállamokkal. Az EU tagországait tekintve 9,5 milliárd euró többlet mutatkozott a magyar külkereskedelmi mérleg egyenlegében, ebből világosan kiderül, hogy a "keleti nyitás" aligha volt kifizetődő, hiszen 2,5 milliárd eurót rontott a mérlegen. Ezzel kapcsolatban Losoncz Miklós, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője lapunknak elmondta, hogy Magyarország számára érdekazonosság csak az Európai Unió többi tagjával képzelhető el. Hazánknak ez az egyetlen stratégiai relációja, harmadik országgal való kapcsolatot csak úgy alakíthatunk ki, ha az Európai Unió által követett értékeket képviseljük.
Az EU-n belül legjelentősebb partnerünk továbbra is Németország, a teljes export több mint negyede irányult a német államba, 2013-ban a magyar exportban 22,9 százalékot képviseltek, míg az importban 28,4 százalékot képviseltek az Európai Unión kívüliek. Ezt szeretné a kormány 2018-ra 33 százalékra feltornászni.
Oroszországba egyébként az előző évhez viszonyítva változatlan szinten maradt a kivitel, 2,55 milliárd eurót tett ki. A második legnagyobb EU-n kívüli exportpiacunk, az Egyesült Államok esetében kiemelkedő mértékben, 29,8 százalékkal emelkedett a kivitel, és 2,47 milliárd eurót ért el. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a keleti nyitás jegyében a Kínába irányuló export is ígéretesen, 6,9 százalékkal emelkedett, és ezzel 1,5 milliárd eurót ért el. Dél-Koreába a magyar kivitel 25,1 százalékkal nőtt, elérte a 225,2 millió eurót. A keleti nyitás stratégiájába illeszkedik a latin-amerikai országokba menő magyar kivitel erősítése, a latin-amerikai államok közül a Brazíliába irányuló magyar export 18,9 százalékkal bővült, 303 millió eurót tett ki.
Nikoletti Antal, az NGM helyettes államtitkára elmondta: bíznak abban, hogy békés megoldást találnak a felek az orosz-ukrán konfliktusra, mert mindkét ország ígéretes piac a magyar külkereskedelem számára.
