Az elemzők előzetesen arra számítottak, hogy a januári stagnálás után 0,5 százalékra gyorsul az infláció.
Az éves árindexet elsősorban az befolyásolta, hogy a tavaly év eleji, első körös rezsicsökkentés hatása most "esik ki" az inflációs adatokból. Ez a bázishatás önmagában is garantálta volna az infláció gyorsulását. Azonban a később életbe lépő árcsökkentések, mint a távfűtési ármérséklés, illetve a nyári szemétszállítási díjmérséklés, illetve a novemberi második körös nagy rezsivágás „pótolta” a kieső januári rezsicsökkentés hatását és a KSH értékelése szerint ez egész évben fenn marad. Így az alacsony mutató ellenére sem beszélhetünk deflációs veszélyről. Igaz, a szezonálisan igazított maginflációs mutató -0,1 százalék volt, ami azt jelezheti, hogy egyáltalán nincs árnyomás a gazdaságban. Ez azért a fogyasztás kezdődő élénkülése mellett meglepő eredmény – értékelte a folyamatokat a Portfolió.hu
A maginflációs mutató jelentősen esett, 3,4 százalékról 2,8 százalékra. Ez a mutató nem tartalmazza a hatósági áras (rezsicsökkentésben érintett) termékkört, vagyis amennyiben a várakozások szerint emelkedett volna vissza a fogyasztói árindex a bázishatás következtében, akkor a maginflációnak stagnálnia kellett volna. Elemzői értékelés szerint azért nem emelkedett a rezsicsökkentés kiesése miatt az infláció, mert más, a maginflációban is megjelenő árfolyamatok szinte teljes egészében semlegesítették a bázishatást.
Például a szeszes ital, dohány termékkörben nem ismétlődött meg a tavaly év eleji drágulás, másrészt az üzemanyagárak sem emelkedtek annyira, mint egy évvel ezelőtt. A másik nagyon jelentős tényezőt a szolgáltatások jelentik, a KSH itt 0,3 százalékos árcsökkenést mutatott ki az előző hónaphoz képest. Ennek elsősorban a helyi tömegközlekedésben bekövetkezett áresés az oka, de szezonális okokból az üdülési szolgáltatások is olcsóbbá váltak. A meglepetés volt viszont, hogy a tartós fogyasztási cikkek árszintje a jelentősen gyengülő forint ellenére havi alapon szinte stagnált.
A maginflációs folyamatok arra utalnak, hogy a külső dezinflációs hatások, valamint a belső árlehúzó tényezők is erősek lehetnek. A negyedéves maginflációs mutató a válság mélypontján járt ilyen alacsonyan, most viszont javuló konjunkturális környezetben tapasztalhatjuk. Ez a várakozások horgonyzottságára utal, ami tovább növeli a kamatvágás valószínűségét. A jegybanknak ilyen inflációs környezetben bizonyára nincs ellenére a forint gyengülése, amíg pénzügyi stabilitási kockázatok nem társulnak hozzá. Mindez megerősíti azt a képet, hogy az euró tartósan a 300 feletti tartományban maradhat az euróval szemben - összegzi a várható folyamatokat a Portfolió.hu
