Madrid a terrorcsapás áldozataira emlékezett

Egy évtized elteltével sem tudni a teljes igazságot a madridi vonatrobbantásokról - nyilatkozta az El País című lapnak Ángeles Pedraza, aki 25 éves lányát veszítette el 2004. március 11-én.

Spanyolországban tegnap ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg a terrortámadás áldozatairól. I. János Károly király és felesége, a trónörökös és felesége, Elena hercegnő, a király idősebbik lánya, a kormány tagjai és a parlamenti pártok vezetői is részt vettek a La Almudena katedrálisban tartott szertartáson. Az Európai Parlamentben is egy perces néma csenddel emlékeztek a madridi áldozatokra.

Tíz éve - három nappal a parlamenti választások előtt - összehangolt robbantásokat hajtott végre egy iszlamista terrorcsoport madridi elővárosi vonatok ellen. Összesen tizenhárom házilagos robbanószerkezetet helyeztek el a munkába indulókat szállító vonatokon a reggeli csúcsforgalom idején.

A terrortámadásban 192 ember veszítette életét, több mint kétezren megsebesültek. Ez volt Spanyolország történetének legsúlyosabb merénylete, a 2001. szeptember 11-i, Egyesült Államok-beli terrortámadások után az al-Kaidához köthető első nagy terrorcsapás Európában. Egy évvel később, 2005. július 7-én Londonban három metrószerelvényt és egy emeletes buszt robbantott fel egy iszlamista csoport.

Spanyolországban azóta is viták folynak a 3/11-es eseményekről. A néppárti Aznar-kormány az ETA baszk terrorszervezetet vádolta meg a merényletek elkövetésével, noha a nyomok nem rájuk utaltak. A konzervatív kabinet ellentmondásos információkat tett közzé, belebukott a válságkezelésbe, a szocialisták győztek a választásokon. A PSOE-kabinet egyik első intézkedéseként hazahívta az iraki háborúban szolgált spanyol csapatokat.

Szerző
Frissítve: 2014.03.11. 21:39

Phenjan kijátssza az ENSZ-szankciókat

Bár tavaly nagy meglepetésre Kína is megszavazta az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Észak-Koreával szembeni megszorító intézkedéseket, az észak-koreai rezsim könnyen kijátssza a szankciókat. Az ENSZ jelentése szerint Phenjan külképviseleteit használja fel a csempészetre és a szankciók megkerülésére.

Phenjan módszereiről sokat elárult az a tavaly, a panamai hatóságok által elfogott hajó, amely látszólag ugyan cukrot és egyéb élelmiszert szállított, valójában azonban rakéta- és repülőgép alkatrészek, s egyéb lövedékek is voltak a fedélzetén. A Kubától kapott fegyvereket természetesen nem tüntették fel a hajó szállítólevelén. Havanna akkor azt állította, hogy Észak-Korea vállalta a rossz állapotban lévő alkatrészek felújítását és a karibi államba való visszaszállítását.

Az ENSZ jelentéséből az derül ki, hogy Észak-Korea havannai és szingapúri nagykövetsége révén szervezte meg az alkatrészek elszállítását és Észak-Koreába juttatását. A világszervezet nyolc munkatársa által készített 127 oldalas dokumentum kifejti: Phenjan szingapúri külképviselete ugyanabban az épületben található, mint a Chinpo Shipping nevű vállalat. Ez a cég intézi az észak-koreaiak illegális ügyleteit.

Az észak-koreai hajó legénységét több mint fél éven át tartották fogva egy panamai börtönben. Januárban aztán egy helyi bíróság elrendelte a 35 főből 32 szabadon engedését. A parancsnok és közvetlen munkatársai azonban börtönben maradtak.
Az ENSZ jelentése nyomán arra is fény derül, hogy Phenjan bonyolult pénzügyi hálózat révén kerüli meg az ország ellen életbe léptetett intézkedéseket.

Ennek segítségével továbbra is be tudnak vinni az országba luxuscikkeket, amire a szankciók miatt elvileg nem lenne lehetőség. 2012-ben például új repülőgépet vásárolt az ország méghozzá úgy, hogy 109 különböző pénzügyi tranzakciót hajtott végre, s nyolc hongkongi vállaltnak utalták át a pénzt. Az ENSZ minden évben részletes jelentést készít Észak-Koreáról.

Szerző

Feszítik a húrt a Krímben

Publikálás dátuma
2014.03.12. 06:34
Visszasírják a múltat az oroszbarát demonstrálók FOTÓ: EUROPRESS/ GETTY IMAGES/SPENCER PLATT
Növekszik a feszültség a vasárnapra tervezett krími népszavazás közeledtével Ukrajnában. A krími terület parlamentje tegnap függetlenségi nyilatkozatot fogadott el. Újabb nyilatkozatban bizonygatta a posztjáról elmozdított Viktor Janukovics, hogy továbbra is ő Ukrajna törvényes elnöke és a hadsereg főparancsnoka. John Kerry amerikai külügyminiszter lemondta Moszkvába tervezett útját.

Az ideiglenes ukrán vezetés bejelentette, hogy új fegyveres erőt - nemzeti gárdát - alapítanak, s az Egyesült Államoktól és Nagy-Britanniától kértek segítséget az Krímben végrehajtott orosz agresszió ellen. Olekszandr Turcsinov, az ideiglenes államfő Janukovicsot hibáztatta az ukrán haderő gyenge felkészültségéért.

Janukovics újra a kamerák elé állt tegnap az ukrán határ közelében lévő Rosztov-na-Donu-ban. Ezúttal mindössze hét percet beszélt, s nem válaszolt kérdésekre. A menesztett elnök ismét elmondta, hogy az új ukrán vezetés "fasiszta banda", s a május 25-re kiírt ukrajnai választások törvénytelenek lesznek. Kilátásba helyezte azt is, hogy hamarosan visszatér Kijevbe.

Az Egyesült Államok ugyanakkor kiáll az új ukrán vezetés mellett, ennek szimbolikus gesztusaként Obama amerikai elnök ma fogadja az ukrán kormányfőt a Fehér Házban. Arszenyij Jacenyuk az ENSZ-ben is felszólal. Jacenyuk tegnap a kijevi parlamentben az ukrán válság diplomáciai rendezését sürgette. A parlament határozatban szólította fel Oroszországot, hogy az 1994-es budapesti megállapodás értelmében vonja vissza csapatait a Krím félszigetről.

A krími autonóm terület és Szevasztopol város tegnap függetlenségi nyilatkozatot fogadott el. Erre egy krími illetékes az ITAR-TASZSZ hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy erre a népszavazás megtartásához és a Krím Oroszországhoz történő csatlakozásához van szükség.

Londonban tanácskoztak tegnap nyugati államok illetékesei az Oroszország elleni szankciókról. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tévényilatkozatban utasította el az amerikai kollégája, John Kerry által előterjesztett javaslatokat a válság diplomáciai rendezésére. Washington egyebek mellett közvetlen tárgyalásokat sürgetne az új kijevi vezetés és Moszkva között.

Románia légterében tegnap megkezdte a légtérfigyelést a NATO egyik AWACS repülőgépe. Az észak-atlanti szövetség hétfőn jelentette be, hogy az ukrajnai konfliktus nyomon követése érdekében Philip Breedlove, a NATO európai erőinek főparancsnoka elrendelte az AWACS-gépek járőrözését Lengyelország és Románia légterében. A szövetség AWACS-flottája a németországi Geilenkirchenben és a nagy-britanniai Waddingtonban állomásozik. A repüléseket kizárólag NATO-tagállamok területe felett végzik.

A válság nem kampánytéma

Holnap délelőtt 10 órakor ismét együttes ülést tart az Országgyűlés nemzetbiztonsági és külügyi bizottsága, amelyen Ukrajnáról és a Krím-félszigeten tervezett hétvégi népszavazásról tanácskoznak. Az ülést kezdeményező Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke lapunknak elmondta, az ukrajnai események Magyarország számára mind geopolitikai helyzetünk, mind az Ukrajnában élő mintegy 200 ezer magyar sorsa, jövője szempontjából stratégiai jelentőséggel bírnak.

Az ülésre meghívták a Belügyminisztérium képviselőit, a Magyar Honvédség vezérkari főnökét, Martonyi János külügyminisztert, valamint Lázár Jánost, az Információs Hivatalt felügyelő államtitkárt, hogy részletes tájékoztatást kapjanak több kérdésről.

Mi várható, ha a népszavazáson úgy döntenek, hogy a Krím-félsziget tartozzon Oroszországhoz? Milyen veszélyek fenyegethetik az ukrajnai magyarokat azt követően, hogy a Szvoboda nevű nacionalista párt bejelentette, betiltatná az Ukrajnai Magyar Demokrata Pártot?

A nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke szerint azt is fontos tudni, milyen megtorlás érheti azokat a Kárpátalján élő polgárokat, akik felvették a magyar állampolgárságot és április 6-án választani akarnak. Ukrajna ugyanis nem ismeri el a kettős állampolgárságot.

Molnár emellett azt is szeretné, hogy mindaddig, amíg az ukrajnai helyzet nem stabilizálódik, a két bizottság hetente kapjon részletes tájékoztatást a köztársaság illetékes szerveitől. "Ezt az ügyet nem lehet a kampány témájává tenni" - hangsúlyozta az ellenzéki politikus.
 (F.Á.)

Szerző