Moszkvában azt hangsúlyozták, hogy a nap folyamán Szimferopolban elfogadott dokumentum tartalmazza a döntés nemzetközi jogi megalapozottságát, utalva az ENSZ alapokmányára és nemzetközi határozatokra. Beleértve a hágai Nemzetközi Bíróságnak a 2010. július 22-én Koszovó ügyében ismertetett ajánlását, amely szerint "az egy állam része által egyoldalúan hozott függetlenségi határozat nem sérti a nemzetközi jogot" - olvasható az orosz külügyi közleményben.
A hágai testület Szerbia kezdeményezése alapján az ENSZ Közgyűlésének felkérésére hozta meg állásfoglalását, amely szerint nem ütközött nemzetközi jogba Koszovó függetlenségének 2008-as kikiáltása. Szerbia és az ENSZ ugyanakkor nem ismeri el Koszovót független államként, ahogy Oroszország és Kína, valamint további 19 állam sem. Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint az Oroszországi Föderáció teljes mértékben tiszteletben fogja tartani a vasárnapi krími népszavazás eredményét. Ezen arról dönt a félsziget lakossága, hogy a terület Oroszországhoz csatlakozzon-e vagy sem. A krími parlament a múlt csütörtökön már elvi döntést hozott erről.
A moszkvai külügyminisztérium magyarázata szerint a Krím félsziget - ha a népszavazás eredményeként a csatlakozás mellett döntenek - "független és szuverén államként" fordul majd az Oroszországi Föderációhoz, és kéri "a vonatkozó államközi egyezmény alapján" a Krími Köztársaság felvételét a Föderációba, annak új alanyaként. Azt nem fejti ki, milyen államközi szerződésről van szó.
Az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság törvényhozása és Szevasztopol képviselőtestülete kedden együttes ülésén fogadta el a nyilatkozatot, amely alapján - ha a félsziget és a többségében oroszok lakta város lakossága a referendumon igent mond rá - kihirdetik a félsziget függetlenségét Krím Köztársaság néven. Helyi indoklás szerint a dokumentumra (a függetlenségi nyilatkozatra) a népszavazás megtartása, valamint ezt követően a Krím Oroszországhoz történő csatlakozása érdekében van szükség.
Időközben Valentyina Matvijenko, az orosz törvényhozás felsőházának elnöke kijelentette, hogy országa nem szítja az szeparatista indulatokat Ukrajnában, és a krími népszavazás a központi (kijevi) hatalom lépéseinek következménye. A Krím Oroszországhoz csatlakozását támogató és az orosz államfőnek a fegyveres erő ukrajnai alkalmazására március 1-jén felhatalmazást adó orosz Szövetségi Tanács vezetője most azt is közölte, meg van győződve arról, hogy a katonai forgatókönyv megvalósítására nem kell számítani az Oroszországgal szomszédos országban.
