MSZP;választás;kampány;Mesterházy Attila;munkahelyek;

- Teljesen felesleges a rezsiharc

Kétszázötvenezer "valódi" munkahelyet, százezer forint nettó minimálbért, valamint a kis- és középvállalkozói szektor fejlesztését ígérte Mesterházy Attila, a kormányváltó erők miniszterelnök-jelöltje tegnap Monoron.

Az MSZP elnöke kijelentette: a következő négy évben munkahelyeket kell teremteni, mert az Orbán-kormány idején romlottak a foglalkoztatottsági mutatók a gazdaságban, csökkent az álláshelyek száma, amit a kabinet "kozmetikázással" akar elfedni. A kkv szektornak azt ígérte, a következő baloldali kormány úgy osztja majd szét az uniós forrásokat, hogy azok segítségével növeljék a vállalkozások versenyképességét és a munkahelyeket meg tudják tartani. Elképzeléseik szerint bizonyos összegig automatikusan járna támogatás, azokat a forrásokat pedig, amelyek a szektor fejlesztésére rendelkezésére állnak, a kkv-k érdekképviseletei osztanák el.

Orbán Viktornak arra a tegnapi kijelentésére, miszerint igenis lehet életet lehelni a hátrányos helyzetű térségekbe, Mesterházy úgy reagált: a miniszterelnök végre rájött, hogy vannak Magyarországon hátrányos helyzetű térségek. Braun Róbert, a baloldal helyi képviselő-jelöltje a fórumon bejelentette, hogy Pogácsás Tibor, a Fidesz jelöltje elfogadta kezdeményezését egy vitára.

Kecskeméti lakossági fórumán a baloldali miniszterelnök-jelölt arról beszélt, hogy Magyarországon ma rezsiháború zajlik, van már "rezsitábornok és rezsiezredes, rezsiközlegény és rezsibesúgó", csak nem lehet érteni, hogy a Fidesz kitől védi a rezsicsökkentést. Szólt arról is, Orbán tegnap, a kampány kellős közepén felismerte, hogy nem kell kiutálni az országból a külföldi cégeket. A miniszterelnök ugyanis Gyöngyösön azt mondta, a nagy nemzetközi cégek magyarországi befektetései nélkül nem boldogul a gazdaság, nem lesznek munkahelyek, sem gazdasági növekedés. Mesterházy arra emlékeztetett, hogy a kecskeméti Mercedes avatásakor, amikor a szalagot kellett átvágni, Orbán nem utasította el a multi céget. Igaz, azt a beruházást még a korábbi szocialista kormány hozta Magyarországra.

Mesterházy országjáró körútján a Városföldi Agrárgazdaság Zrt-ben is járt, ahol Vidmann Mihály vezérigazgató elmondta, hogy bár 2013 nyarán mintegy kétmilliárd forint uniós pályázati forrás nyertek, elvették tőlük az összes állam földet, így jelenleg mintegy 80 ember munkája van veszélyben. A területeket olyanok nyerték, akik soha nem foglalkoztak mezőgazdasággal, állattartással, még cukrász is van közöttük.

Gyurcsány Ferenc egyébként tegnap a Facebookon azt írta: a választás tétje nem egyszerűen az, hogy mi lesz az adókkal, a bérekkel, az egészségüggyel vagy az iskolákkal, hanem az, hogy "keleties önkényt, vagy szabad polgári világot akarunk". Hozzátette: "lehet rezsihazugsággal kampányolni, de nem az Etelközbe vágyunk, hanem Nyugatra".

"A mi mániánk a régi dolgok" - összegzi lapunknak motivációjukat Biszak Sándor, az ország talán legnagyobb digitalizált közgyűjteményi adatbázisát kezelő Arcanum Adatbázis Kft. vezetője. Az 1989-ben alakult, később a CD-piac úttörőjének bizonyuló cég nevéhez fűződik az első digitális verstár kiadása, ma pedig ők viszik számítógépre az 1711 előtt kiadott összes magyar könyvet. Az Arcanum digitalizálja a Népszava teljes, 140 évfolyamát is, ami Biszak szerint minden létező tekintetben kihívás volt.