Előfizetés

Az enyhe tél az igazi rezsicsökkentés

A szokásosnál kevesebb áram fogyott a télen, a három téli hónapban csaknem 239 gigawattórával alacsonyabb felhasználást mért a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. az elmúlt négy év téli időszakainak átlagánál.

Az enyhébb időjárásnak is köszönhetően az elmúlt három hónapban az összes bruttó villamosenergia-felhasználás csaknem 10 883 gigawattóra volt, míg az előző négy év téli időszakainak átlagos fogyasztása meghaladta a 11 121 gigawattórát - közölte a Mavir.

Az adatok szerint ezen a télen január 28-án fogyasztotta a legtöbb áramot az ország, 133,2 gigawattórát. Ez 2,8 gigawattórával kevesebb az elmúlt négy év téli időszakának maximális napi felhasználási átlagához képest. A legkisebb napi felhasználást, 94,7 gigawattórát tavaly december 25-én regisztrálták. A hétvégi napokon és az ünnepnapokon általában alacsonyabb a terhelés - jegyezte meg a Mavir.

Az előző négy év téli adatait vizsgálva az országos fogyasztás 2012. február 9-én volt a legnagyobb, elérte a 138,5 gigawattórát. A rangsorban a második a 2011. február 1-jén mért 136,7 gigawattóra, a harmadik pedig a 2010. január 28-i 135,6 gigawattóra. Ezen a télen a hazai villamosenergia-rendszer legnagyobb napi bruttó terhelése 6308 megawatt volt, ezt tavaly december 4-én mérte a Mavir.

A rendszerirányító jelezte: Magyarországon jellemzően a téli fogyasztás eredményezi az éves csúcsokat, de megindult a kiegyenlítődés a téli és a nyári csúcs között. Az elmúlt négy év nyári adatait vizsgálva a legnagyobb bruttó villamosenergia-felhasználást 2011. július 14-én mérték, értéke 130,2 gigawattóra volt. Ugyanebben az időszakban a rendszerterhelés maximális bruttó értéke 6288 megawatt volt 2012. július 5-én - tájékoztatott a Mavir.

Télen a fűtéshez és a rövidebb nappalok miatt a világításhoz használt energia okozza a fogyasztás növekedését. Az utóbbi években megfigyelhető a téli és nyári napok átlaghőmérsékletének növekedése, ez hatást gyakorol a téli és nyári időszakok villamosenergia-igényére is. A klímaberendezések terjedésével a nyári villamosenergia-igény megközelíti, és a jövőben várhatóan meg is haladhatja a téli napok igényét - közölte a Mavir.

Ki kell vezetni az egykulcsos adót és a devizahiteleket

Publikálás dátuma
2014.03.12. 08:33
Fotó: Népszava
A társadalmi feladatokat a hiány növelésével nem lehet megoldani, csak a költségvetésen belül van némi mozgástér, ami érdeksérelmekkel jár - fejtette ki Surányi György egy konferencián kedden. A volt jegybankelnök hozzátette, hogy a gazdaság helyreállításához az egykulcsos szja-t ki kell vezetni, a társasági adókedvezményeket újra kell gondolni, a felszabaduló forrásokat pedig az alacsony keresetűek kiugróan magas adóékének csökkentésére kellene fordítani - írja a Portfolió.hu

Surányi György kedden, a Pénzügykutató Zrt., a Hetényi István Kör és a Szalay László Kör "Tartós lemaradás vagy felzárkózás és konszolidáció?" című konferenciáján kifejtette, hogy a magyar gazdaság versenyképessége az egy főre jutó teljesítés alapján 2003-2004 óta jelentősen romlott, leszakadt a környező országoktól, s 2010-et követően sem sikerült ezen változtatni. A növekedéshez csak az export járult hozzá 2009-2010 óta valamelyest, a beruházások és a belső fogyasztás mérséklően hatott rá - mondta.

A járműgyártás az egyetlen olyan ágazat, ahol erőteljes növekedés regisztrálható, a többinél inkább visszaesés volt. A beruházási index 2012-ben a 2001-es szint alá került, s 2013-ban ugyan bővült, de a régióhoz képest a leggyengébben. A beruházások tavaly a GDP 16-17 százalékán álltak, ahhoz azonban, hogy növekedés legyen, legalább 20-23 százalékos beruházási felhalmozási rátára volna szükség. A magánberuházások aránya kritikusan alacsony - jegyezte meg.

A munkanélküliség a közfoglalkoztatásnak és a külföldön munkát vállalóknak köszönhetően csökkent 2010-hez képest, a versenyszférában foglalkoztatottak száma 2010-2013 között öt-tízezerrel csökkent. A reáljövedelmek négy év alatt kevesebb mint 2 százalékkal emelkedtek, a háztartások fogyasztása pedig ugyanezen időszakban 5 százalékkal mérséklődött - ismertette Surányi György.

Az államháztartás helyzete a volt jegybankelnök szerint az elmúlt négy évben nem stabilizálódott, az államadósság szintje ugyanúgy a GDP 80-81 százalékán áll, mint négy évvel ezelőtt. Az államháztartás korrigált (a kötelező nyugdíjpénztárak felszámolásának hatását figyelembe vevő) hiánya 2008 óta a GDP 4 százaléka körül mozog.

Az egykulcsos szja, a családi adókedvezmény és társasági nyereségadó kulcs csökkentésével a GDP 2,5-3 százalékáról - 800-900 milliárd forintról - mondott le a költségvetés, a belföldi fogyasztás azonban a reményekkel szemben nem élénkült. A többletjövedelem háromnegyede a legjobban kereső 15 százaléké lett, akik nem fogyasztásukat növelték, hanem megtakarítottak - tette hozzá.
Ennek következtében nemcsak rövid-, hanem középtávon is a folyamatos fiskális megszorítás eszközével kellett élnie a kormánynak, az adónövekmény a különböző megszorítócsomagokon keresztül összesen 2700 milliárd forintot tett ki, ami a hiány 3 százalék alatt tartására elég, de arra nem, hogy fenntartható pályára kerüljön a magyar gazdaság - mondta.

A költségvetés újraelosztása az egy főre jutó GDP-hez képest 50 százalék körül van, a helyzet nem javult az elmúlt négy évben, adócsökkentés nem történt, csak az adószerkezet átalakítása, méghozzá a legrosszabb irányban: a tőkét, a versenyszférát súlyosan terhelte, a leggazdagabbak fogyasztását pedig erősen preferálta.

Úgy vélte, hogy a növekedési hitelprogram egy-egy elemét felhasználva a jegybanknak kellene olyan nem konvencionális eszközrendszert használnia, ami lehetővé teszi a devizahitelek kivezetését, a szektoradók fokozatos mérséklését, az európai szokásos szintre való leszállítását. Ez lehetőséget ad arra is, hogy a bankszektor is erőre kapjon, egészséges pénzügyi közvetítőrendszer nélkül ugyanis nincs gazdasági növekedés - hangsúlyozta a volt jegybankelnök.

Kurzuskönyv született

A második Orbán-kormány gazdaságpolitikájáról írt anekdotákkal és összeesküvés elméletekkel tűzdelt könyvet Matolcsy György korábbi kabinetfőnöke, Wiedermann Helga. A kötetet tegnap a Magyar Tudományos Akadémia épületében jobboldali ,,családi körben" mutatták be: Matolcsy mellett megjelent Orbán Viktor miniszterelnök, a könyvet pedig egy pódiumbeszélgetés keretében Barcza György, a Napi Gazdaság főszerkesztője és Szabó Anna valamint Lovas István, a Magyar Nemzet munkatársai méltatták.

A Sakk és póker című könyvből kiderül például, hogy Brüsszel csak Orbán Viktor fenyegetésének hatására egyezett bele a magyar magánnyugdíjpénztári rendszer átalakításába. A magyar miniszterelnök ugyanis kilátásba helyezte,hogy ellenkező esetben minden döntést meg fog vétózni az Európai Tanácsban. Barcza szerint a könyvet minden olyan ország vezetőjének kézikönyvként kellene forgatnia, amely tárgyalóasztalhoz ül az IMF-fel.