Előfizetés

Uniós jogot sért a magyar földtörvény?

Az Európai Bizottság szerint attól lehet tartani, hogy a magyar földtörvény uniós jogot sérthet, ezért a bizottság "megteszi a szükséges lépéseket" - írta az Európai Unió belső piaci biztosa az osztrák mezőgazdasági miniszternek írt levelében egy osztrák lap értesülése szerint. 

A Kurier című napilap keddi internetes cikkében a birtokukba került levélre hivatkozva azt írta: Michel Barnier belső piaci biztos szerint attól lehet tartani, hogy sérül az uniós jog. A testület biztosította az osztrák tárcavezetőt, hogy "rövid időn belül megtesz minden szükséges lépést" az ügyben - idézi a lap értesülését az MTI.

Andrä Rupprechter előzőleg azt kérte Dacian Ciolos agrárbiztostól, vizsgálja meg, nem sértik-e az uniós jogot a magyar előírások. A Brüsszelben tartózkodó Michael Spindelegger osztrák pénzügyminiszter kedden az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva az osztrák álláspont megerősítéseként értékelte "egy kötelezettségszegési eljárás esetleges megindítását".

Ha megegyeznek Magyarországgal, abban az esetben remélhetőleg meg lehet szüntetni a kötelezettségszegési eljárást - vélekedett. "De ha a bizottság maga mondja, hogy eljárást fontolgat, az azt mutatja, hogy amit Ausztria képvisel, az megalapozott" - fogalmazott Spindelegger. Az osztrák miniszter az EU pénzügyminisztereinek tanácskozásán vesz részt Brüsszelben.

Február közepén az agrárminiszterek brüsszeli tanácskozását követően Andrä Rupprechter osztrák tárcavezető közölte: hivatalosan ígéretet kapott a bizottságtól, hogy a brüsszeli testület megvizsgálja az új magyar földtörvényt. Ezt később a bizottság meg is erősítette az MTI-nek.

Az új magyar földtörvény értelmében a haszonbérleti szerződések, amelyeknél a külföldi gazdák előre kifizették a bérleti díjat, a zsebszerződésekhez hasonlóan érvénytelenek, és 2014. májusig meg kell szüntetni őket.

Az osztrák miniszter szerint a törvénymódosítás gondot okoz, ugyanis 2001-ig a haszonélvezeti szerződések legálisak voltak Magyarországon, a haszonélvezeti jogot a telekkönyvbe is bejegyezték.

Jobb lesz majd vizet inni több vidéki településen

Húsz Somogy és Tolna megyei településen kezdődhetnek el európai uniós támogatással ivóvízminőség-javító beruházások - közölte a Dél-Dunántúli Régió Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás.

A társulás 21 pályázatot nyújtott be 34 település programjának támogatására, és eddig tíz projektre kötöttek támogatási szerződést, amelyek összértéke 2,7 milliárd forint. Ordas Péter, a társulás munkaszervezetének vezetője elmondta: jelenleg a kivitelezők kiválasztása van folyamatban, az érintett falvakban egy-másfél hónapon belül átadják a munkaterületet. Az ütemterv szerint 2014-ben fejeződnek be a munkák, majd hathónapos próbaüzem után zárulnak a projektek. A 34 település ivóvízminőség-javító programjának költsége meghaladja a hatmilliárd forintot - jegyezte meg.

A szervezet közlése szerint első körben a Tolna megyei Mucsiban, Nagykónyiban, Páriban, Szárazdon, Keszőhidegkúton, Udvariban, Felsőnyéken, Ozorán, Regölyben, valamint a Somogy megyei Torvajon, Lullán, Somogydöröcskén, Bonnyán, Kisgyalánban, Fonóban, Göllén, Büssün, Patalomban, Tengődön és Kányában kezdődhetnek el a fejlesztések.

A települések többségében a nyersvíz ammóniumtartalma haladja meg a határértéket, de Göllén például a nitrit-, Patalomban pedig az arzéntartalom is magasabb a megengedettnél. A munkák során főként új vízkezelési rendszereket építenek ki vagy a meglévő teljes cseréjét hajtják végre, több községben pedig helyi, új mélyfúrású kút vagy a szomszédos település vízbázisa biztosítja majd az egészséges ivóvizet.

Az Erasmus a legnépszerűbb - Ma jelentik be az új ösztöndíj-programot

A legnépszerűbb ösztöndíjforma az Erasmus: a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kutatása szerint az egyetemisták és főiskolások túlnyomó többsége, 72 százaléka az Európai Unió ezen ösztöndíjával vett részt külföldi részképzésben.

Az MCC négyszáz volt és jelenlegi hallgató megkérdezésével készült, MTI-hez eljuttatott felmérése szerint a második helyen - az Erasmustól jelentősen lemaradva - a Német Felsőoktatási Csereszolgálat, a DAAD ösztöndíjprogramjai szerepeltek, a diákok 15 százaléka jutott ki ezek segítségével külföldre. A harmadik helyen, 5 százalékkal, a különböző nyári egyetemek állnak, a sort pedig a közép-európai egyetemeket felölelő CEEPUS, az üzleti és közgazdasági képzésekre koncentráló CEMS, valamint az amerikai egyetemeket célzó Kellner követi. 

Az összegzés készítői érdekességként említik, hogy az ösztöndíjprogramokban való részvétel elsődleges feltétele ugyan a nyelvtudás, ám az MCC kutatása szerint nincs szoros összefüggés a nyelvismeret és a leggyakrabban választott célországok között. Miközben a külföldi tanulmányokat végzettek szinte mindegyike beszél angolul, a leggyakoribb célpont nem valamelyik angol nyelvterület, hanem Németország: minden negyedik diák valamelyik német egyetemen tanult.

Az MCC kutatásából az is kiderült, hogy a legtöbben nem az oktatási intézményüktől, hanem baráttól vagy ismerőstől értesültek az ösztöndíj-lehetőségekről. Az egyedi egyetemi előadás volt a második legtöbbet hivatkozott tájékozódási forrás, a harmadik helyen pedig az internet szerepel.Szerdán egyébként Budapesten jelentik be az Erasmus+, vagyis az oktatásra, képzésre, ifjúságra és sportra vonatkozó új uniós támogatási program elindulását. Az Erasmus+ a következő hét évben összesen 14,7 milliárd eurós költségvetésből gazdálkodhat, azaz 40 százalékkal nagyobb összegből, mint a korábbi ilyen célú programok. A program külföldi tanulási, képzési, tapasztalatszerzési és önkéntesi lehetőségekhez nyújtandó hozzájárulás formájában több mint négymillió résztvevő számára fog támogatást biztosítani.

Mostantól 2020-ig közel 100 ezer magyar kedvezményezett részesülhet Erasmus+ támogatásban. A program keretében 2 millió felsőoktatási hallgató kap ösztöndíjat ahhoz, hogy tanuljon vagy továbbképzésen vegyen részt külföldön. A Mathias Corvinus Collegium a felsőoktatási képzést kiegészítő szakmai műhely. A Nyugat-Európában már nagy hagyománnyal rendelkező vezetőképzést elsőként honosította meg Magyarországon, amelynek presztízsét a kollégiumban rendszeresen oktató hazai és nemzetközi szaktekintélyek növelik. Az MCC egyedi jellegét az adja, hogy az egyetemi jellegű oktatásba a középiskolás diákokat is bevonja. Középiskolás programjával az országban egyedülálló módon ingyenes képzést szervez a gimnazisták, szakközépiskolások számára. Az MCC magánkezdeményezésre jött létre 1996-ban, és azóta is alapítványi támogatással működik.