Kétharmad 2.0

Az ellenzéki összeborulást elemzők körében megfogalmazódott egy olyan álláspont, mely szerint a közös lista – ha másra nem is, de – arra egészen biztosan alkalmas lesz, hogy megakadályozza a Fidesz-KDNP kétharmadát - írja elemzésében az IDEA Intézet.

Érdemes figyelembe venni azt, hogy a Fidesz-KDNP számára pusztán lehetőség (de nem cél), az ellenzék számára azonban szükségszerűség a kétharmad. Hiszen, amíg a jelenlegi kormányzó erőknek nincs szüksége parlamenti kétharmadra a kormányzáshoz, addig a kormányrudat megszerezni kívánó ellenzék igen nehezen irányíthatná az országot kétharmad nélkül, a 2010 és 2014 közötti kétharmad által kialakított feltételek között. Bár mostanság kevesebbet beszélünk róla, de a Fidesz-KDNP által kialakított és a (leendő) kormányzást több ponton (pl. adópolitika, nyugdíjrendszer) is gúzsba kötő jogrendszer teremtette kényszerhelyzet továbbra is jelen van.

Egyetlen szempontból mégis szükséges lehet Orbán Viktornak a minősített többség: a kapkodás miatt. Az elmúlt négy évben bőven volt arra példa, hogy a Fidesz-KDNP nem átgondoltan nyúlt a kétharmadhoz és hibák befoltozására használta azt (pl. az Alaptörvény negyedik módosításával a kétharmad az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek mondott rendelkezéseket injekciózott az törvénybe). Azonban e nélkül, a „biztos, ami biztos” kétharmad nélkül is bőven lehet kormányozni, maximum nagyobb kreativitásra van szükség.

A teljes cikket itt olvashatja. 

Szerző

Előzetesbe került Simon Gábor

Publikálás dátuma
2014.03.12. 12:27
Simon Gábor volt MSZP-s országgyűlési képviselőt rendőrök kísérik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, ahol előzetes letartóztat
Előzetes letartóztatásba helyezte Simon Gábor volt országgyűlési képviselőt a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Az MSZP volt elnökhelyettesét adócsalással, magánokirat-hamisítással, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsítják. Ügyvédje  a tárgyalást követően újságíróknak azt mondta: a bíróság 30 napra elrendelte az előzetes letartóztatást, a kényszerintézkedés ellen Simon Gábor és ő maga is fellebbezést jelentett be. 

Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője újságíróknak elmondta: a tárgyaláson az ügyész fenntartotta indítványát, a gyanúsított védője pedig elsősorban szabadlábra helyezést, másodsorban házi őrizet elrendelését kérte.   A szóvivő közlése szerint a bíróság megállapította: az alapos gyanú mind a költségvetési csalás, mind a magán- és közokirat-hamisítás esetében fennáll. A kényszerintézkedést a szökés, elrejtőzés, a bizonyítási eljárás meghiúsítása, valamint a bűnismétlés veszélyére tekintettel rendelte el a bíróság. A megfellebbezett határozatról a Fővárosi Törvényszék dönt.

Nagy István ügyvéd még a kényszerintézkedésről szóló tárgyalás szünetében közölte: Simon Gábor valamennyi gyanúsítás vonatkozásában tagadta, hogy bűncselekményt követett el, a közokirat-hamisítás kapcsán pedig azt mondta, hogy azt kifejezetten provokációnak tartja.  Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) főügyésze hétfőn azt közölte az MTI-vel, hogy újabb bűncselekmények elkövetésével gyanúsították meg Simon Gábor volt MSZP-s országgyűlési képviselőt, és kihallgatása után őrizetbe is vették. 

A főügyész szerint Simon Gábor egy dél-afrikai ország hamis útlevelét szerezte meg, amely saját személyi adatait tartalmazta. Ezután megkereste egy korábbi ismerősét, aki a hamis útlevél felhasználásával kérésére egy magyar banknál bankszámlát nyitott. A cselekmény felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás megalapozott gyanújának megállapítására alkalmas.

A Magyar Nemzet február 4-én írt arról, hogy egy bécsi számlán Simon Gábornak több száz millió forintja van, amit nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. A képviselő, aki az MSZP elnökhelyettese volt, február 6-án közölte, hogy a szocialista pártban viselt minden tisztségéről lemond, kilép a pártból, visszalép a képviselő-jelöltségtől és február 12-ei hatállyal lemond parlamenti képviselői mandátumáról. Ezután a legfőbb ügyész adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte Simon Gábor mentelmi jogának felfüggesztését. 

Szerző
Frissítve: 2014.03.12. 13:13

Kína ingerülten fogadja a maláj hatóságok reakcióit

Egy térségi légtérbiztonsági együttműködési rendszer szükségességéről jelentetett meg jegyzetet a Global Times című, angol nyelvű kínai napilap szerdán a Malaysia Airlines múlt szombaton eltűnt MH370-es járatának apropóján.

Kínában helyenként ingerült kritika fogalmazódott meg a légitársasággal, a malajziai hatóságok eljárásával kapcsolatban. A szakértői véleményre alapozott cikk arról igyekszik meggyőzni az olvasókat, hogy az adott helyzetben a légitársaság hibáztatása nem visz közelebb a megoldáshoz. 

A tanulságok között ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a repülőtereken sokkal szigorúbb szabályokra van szükség a biztonsági emberek kiválasztásától kezdve az útlevél-ellenőrzésig. Az MH370-es járat balesete ritka összefogást idézett elő a régió országai között, amelyek "amúgy" területi vitában állnak egymással a Dél-kínai-tengeren - jegyzi meg a cikkíró, utalva arra, hogy a keresésbe több mint tíz ország kapcsolódott be. A rendkívüli helyzetben történő együttműködés azonban szerinte gördülékenyebb lenne, ha a hasonló esetekre a térségbeli államok egyfajta világos cselekvési rendet alakítanának ki.

A szerző feleleveníti a 2004-es indiai-óceáni földrengést és szökőárat és a Haiyan tájfun tavalyi súlyos pusztítását a Fülöp-szigeteken, amelyekhez hasonlókra - állapítja meg - a gyors és hatékony reagálás csak szervezett együttműködéssel történhet. Ehhez rendszeres, közös gyakorlatokra lenne szükség, olyanokra, amilyenek katonai területen elvétve már léteznek. A Dél-kínai-tenger feletti légtérben történő balesetek esetére is olyan közös jogi és eljárási szabályokra van szükség, amelyek az érintett országok tengeri és légi erőinek a lehető leggyorsabb reagálást, mentést teszik lehetővé - véli a Global Times szakértője, Csuang Kuo-tu.

Mindezeken túl azt javasolja, hogy Kína és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) hozzon létre egy többoldalú biztonsági együttműködési rendszert a Dél-kínai-tenger körzetében. Hozzáteszi, ebbe az Egyesült Államokat is be kell vonni, annak ellenére, hogy egyesek szerint ez geopolitikai, biztonsági kockázattal járna. A szakértő (aki egy dél-kínai egyetem kutatóintézetének igazgatója) a kínai kormány részéről az eddiginél nyitottabb hozzáállást szorgalmaz annak érdekében, hogy az előre nem látható eseményeket jobban lehessen kezelni.

A szombaton eltűnt repülőgép 239 utasából 154 volt kínai, és rajtuk kívül is sokan kínai származásúak. A kínai vezetésre kezdettől nagy a belföldi közvélemény nyomása, hogy tudjon meg minél többet a történtekről, tájékoztassa az érintetteket, és tegyen meg mindent állampolgáraiért, a történtek pontos kiderítéséért.

Szerző