Közös képviselőből besúgó?

Publikálás dátuma
2014.03.12. 20:24
FOTÓ: Bielik István/Népszava
A rezsicsökkentéssel összefüggő törvény visszavonására szólítják fel a kormányt az ellenzéki kormányváltó erők, mondván: besúgóvá teszi a közös képviselőket, amikor adatszolgáltatásra kötelezi őket A módosítással kapcsolatban alkotmányossági problémák is felmerülnek. A társasházak és lakásszövetkezetek szerint értelmezhetetlen a rendelkezés, amely megkülönbözteti a természetes és jogi személyeket, illetve a cégeket, utóbbiaknak nem spórolhatnak.

"Besúgótörvénynek" nevezte lapunknak Dorosz Dávid azt a március 10-én hatályba lépett jogszabályt, amely adatszolgáltatást ír elő a társasházi közös képviselők számára. Arról kell ugyanis számot adniuk a hulladékgazdálkodó, valamint a vízművek számára, hogy egy számlázási időszakban milyen arányban oszlik meg a „rezsicsökkentésre jogosult” lakók, illetve a „más felhasználók” vízdíja, illetve szemétdíja. Más felhasználókon a társasházban működő vállalkozásokat, intézményeket értik. Így minden társasházon belül mostantól kezdve ebbe a két kategóriába kell sorolni a tulajdonosokat. A leadott információk alapján a vízszolgáltatók, illetve a hulladékgazdálkodók „külön-külön” számlát bocsátanak ki ezentúl a társasházak számára. Az az abszurd helyzet áll így elő, hogy a "csupán" lakókra vonatkozik a rezsicsökkentés, azoknak, akiknek vállalkozásuk (beleértve az orvosi, ügyvédi, tanácsadói, oktatói stb.) tulajdonában áll az ingatlan, a teljes díjat kell megfizetniük, ők tehát nem szerepelhetnek a társasházak hirdetőtábláin összegzett megtakarításokban. Ráadásul változás esetén a közös képviselőknek havi rendszerességgel kell jelenteniük a rezsicsökkentésre jogosultak, illetve az abból kimaradók arányát.

Szanyi Tibor szocialista képviselő - Dorosz Dávid PM-es honatyával közösen tartott - sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a törvénnyel a korábban volt házmestereknél is "nagyobb szörnyet" akarnak csinálni a közös képviselőkből, hiszen a jelenlegi kormányzatnak az a célja, hogy ők a lakók minden "rezdüléséről" tudomást szerezzenek, listázzanak és tájékoztatást nyújtsanak a hatóságoknak. A szocialista képviselő számos kérdést sorolt fel. Szanyi szerint tisztázatlan, hogy mi van azokkal a lakókkal, akik önkormányzati lakásokban laknak, jár-e nekik a rezsicsökkentés. Ugyancsak kérdésesnek nevezte a szocialista képviselő, hogy mi van azokkal, akiknek a lakásába cég van bejelentve. Mi van akkor, ha a nagymama megengedi az unokájának, hogy a lakásába bejelentse a cégét, akkor a nagymama elbúcsúzhat a rezsicsökkentéstől? - tette fel a kérdést az MSZP-s képviselő, aki szerint a Fidesz így veszi vissza a korábban biztosított kedvezményeket. Megjegyezte, hogy Európa legtöbb országában a magánszemélyeknek adott kedvezmények a kisvállalkozásoknak is járnak. Szanyi Tibor úgy fogalmazott, hogy a közös képviselők felhasználásával "akarják szétdúlni körülbelül egymillió ember életet pusztán azért, mert nem lehet tudni, hogy ha valaki lehúzza a WC-t az most céges, vagy pedig magánemberi minőségében tette".

Dorosz Dávid lapunk érdeklődésére emlékeztetett arra is, hogy kétféle társasház működik. A kisebb, pár lakásos ingatlanokban általában szívességi alapon látja el az egyik tulajdonos a közös képviselői teendőket, őket gusztustalan újabb teendőkkel terhelni.  Úgy képzelik el a Fidesz-nél, hogy ezek a tulajdonosok járkálni fognak a házban, hogy "jobbra-balra" kémkedhessenek - mondta a független képviselő. A nagyobb társasházak és lakásszövetkezetek viszont általában közös képviseletet működtetnek. Nyilvánvaló, hogy a pluszfeladatot nem fogják ingyen elvégezni, csak a közös költség megemelése árán. Dorosz szerint ugyanakkor alkotmányossági problémák is vannak "a besúgótörvénnyel", mert a közös képviselőknek eddig csak adatkezelési joguk volt, viszont nincs törvényes felhatalmazásuk arra, hogy ezeket az adatokat továbbítsák egyes közműszolgáltatóknak. Az ellenzéki képviselő emlékeztetett arra is, hogy a Fidesz most több millió ember és kisvállalkozás adatait szeretné továbbküldözgetni, míg a föld- és a trafikpályázatok eredményét máig nem tette senki számára hozzáférhetővé.
A PM politikusa a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy mindent megtesznek a törvény visszavonásáért, és az adatvédelmi biztoshoz fordulnak az ügyben.

A rezsicsökkentésre jogosultak, illetve nem jogosultak különválasztásának kötelezettségéről valószínűleg még a közös képviselők többsége sem tud, pedig ez a 2014. évi XI. törvény február 18-i hatálybalépéstől, illetve hétfőtől már törvénybe foglalt feladatuk – mondta lapunknak Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének (LOSZ) elnöke. Az új adatszolgáltatási kötelezettséget ugyanis egy salátatörvénybe bújtatták, amely hozzányúl a társasházi törvénytől kezdve a villamos energiáról és a hulladékról szóló jogszabályokon át egy sor normához. Az új jogszabály úgy írja felül az adatvédelmi törvényt, hogy erre tételesen nem hivatkozik. Emellett, ha az adatszolgáltatást a szolgáltató nem tartja megfelelőnek, vagy nem kap adatokat, a teljes díjat számlázza ki. Ebben az esetben a rezsicsökkentésre jogosultak felé a közös képviselőt terheli az anyagi felelősség a különbözetért, amit a LOSZ elnöke felháborítónak tart.

Szerző

A gáz okozhatta a manhattani robbanást

Legalább két nő életét vesztette és mintegy másfél tucatnyian megsérültek, amikor nagy erejű robbanás következtében összeomlott két lakóépület Manhattan északi részén, Harlemben. A sérültek közül többnek súlyos az állapota. A helyszínre több mint 250 tűzoltó érkezett ki. A romok között mentőalakulatok kutatnak esetleges további túlélők után.

A hatóságok szerint nem kizárt, hogy további áldozatokra bukkanhatnak. Egyelőre nem tudják, hogy a robbanáskor hányan tartózkodhattak az épületben. Bill de Blasio New York-i polgármester a helyszínen tartott sajtótájékoztatója során kijelentette, hogy többen eltűntek és reményét fejezte ki, hogy az érintettek csak biztonságos helyen kerestek menedéket.

A Con Edison energetikai szolgáltató vállalat nem sokkal a robbanást megelőzően gázszivárgásról kapott bejelentést, a cég szakemberei azonban már csak a robbanás után értek a helyszínre. A detonáció okait egyelőre vizsgálják, a helyszínen vannak a New York-i rendőrség bombaszakértői is, de a CNN által megszólaltatott biztonsági szakértők nem tartják valószínűnek, hogy terrorcselekmény történt volna.

A város építésügyi hivatala szerint az összedőlt épületek egyikében júniusban lett volna esedékes az gázvezetékek cseréje. A szétszóródott törmelék miatt a környéken leállították a vasúti közlekedést.

A Fehér Ház közlése szerint az incidensről Barack Obama elnököt is tájékoztatták.

Szerző

Orbán szerint Miskolc újból a gazdaság fellegvára lehet

Az ország az elmúlt három-négy évben óriási utat tett meg, és ha ezt a következő években is megteheti, Miskolc újból a magyar gazdaság egyik fellegvára lesz - mondta Orbán Viktor a Miskolc Városi Televíziónak adott interjújában.

A miniszterelnök, miután letette a japán Takata gyár több mint 20 milliárd forintból felépülő miskolci, járműipari biztonsági berendezéseket készítő gyárának alapkövét úgy fogalmazott: ez az alapkő Miskolc számára inkább mérföldkőnek tekinthető.
Mint mondta: biztos abban, hogy hamarosan létrejön egy együttműködés a japán cég és a Miskolci Egyetem között, ez pedig azt is jelentheti, hogy újabb beruházások jöhetnek létre, mérnökök, kutatók találhatnak munkát.

Miskolc egy gazdasági, ipari központ, "büszke acélváros" volt, "abban vagyok biztos, hogy olyan hagyományokat tudunk újjáépíteni, amelyeknek még megvannak a maradványai", tekintélyes elemei - hangsúlyozta Orbán Viktor.
A kormányfő megerősítette, hogy jó kormányzati és várospolitikával, valamint a már itt megtelepedett vállalkozások együttműködésével lehetséges, hogy Miskolc újból ipari, gazdasági központ legyen.

A miniszterelnök szólt arról is, hogy Magyarországon több mint hétszáz olyan cég van, amely a járműiparhoz kötődik, ezek 115 ezer embernek adnak munkát. Hozzátette, hogy ugyanakkor a hagyományos, tradicionális iparnak is van jövője, bár ennek újraindítása sokkal nehezebb.

A bányászat, a vaskohászat, a nehézipar olyan terület, amelyet nehéz újraindítani, ám nem szabad ezekről teljesen lemondani, "ugyanis mi ehhez értünk, még megvannak a régi szakik, akik segítségével még a képzést is újra lehet indítani", "kisebb volumenben még a nehéziparnak is lesz jövője" - tette hozzá.

Orbán Viktor megjegyezte azt is: Magyarországon ma több mint kétezer magyar kézben lévő, külföldi piacokra termelő vállalkozás van, ám számítások szerint legalább 12 ezer ilyen exportképes kis- és középvállalkozásra lenne szükség.
A közfoglalkoztatásról szólva a miniszterelnök azt mondta: a cél segély helyett a munka, a "közmunka egyszerre fontos a munkaerő szempontjából és fontos a munkával rendelkező középosztály szempontjából is, mert egy olyan országban, ahol nincs mindenkinek meg a betevője, senki sem érezheti magát biztonságban".
Segélyt csak annak akarunk fizetni, aki munkaképtelen, aki munkaképes, annak lehetőséget akarunk adni a munkára - mondta Orbán Viktor a Miskolc Városi Televíziónak adott interjújában.

Szerző