Megvan Orbán 10 milliárdos moszkvai hitele

Az orosz kormány jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítésére szánt mintegy 10 milliárd euró értékű állami hitelnyújtásról szóló kormányközi megállapodás tervezetét és utasítást adott az aláírásra.

Az utasítás "Az Oroszországi Föderáció és Magyarország kormánya között a Magyarország területén történő atomerőmű építésre nyújtandó állami hitelről szóló egyezmény aláírásáról" címmel kiadott dokumentumot, amely csütörtökön jelent meg a hivatalos (állami) jogi információs portálon, hétfőn írta alá Dmitrij Medvegyev.

A pravo.gov.ru portálon közzétett dokumentum szerint az orosz kormányfő egyrészt jóváhagyta a magyar és az orosz kormány között a paksi atomerőmű bővítésére nyújtandó orosz állami hitelről szóló, a magyar féllel együtt előzetesen kidolgozott megállapodás-tervezetet. Dmitrij Medvegyev egyúttal utasítást adott az orosz pénzügyminisztériumnak, hogy az orosz külügyi és a gazdaságfejlesztési tárcával, valamint a Roszatommal és a Vnyesekonombankkal (orosz állami pénzintézet) együtt tárgyalásokat folytassanak a magyar féllel arról, hogy az egyezményt az abban "nem elvi jelentőségű változtatásokat eszközölését megengedve" írják alá.

Az aláírandó egyezmény a január 14-én Moszkvában, Orbán Viktor magyar kormányfő hivatalos látogatása során a két ország kormányának az atomenergia békés felhasználásában való együttműködésről aláírt megállapodás 9. cikkelyén alapszik. Ennek megfelelően a hitelt, amely a most közzétett tervezet szerint legfeljebb 10 milliárd eurót tehet ki, Magyarország 2014 és 2025 között használhatja fel a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os energiablokkjának megépítésére.

Az orosz kormány részéről jóváhagyott szerződéstervezet kiköti, hogy pénzt atomerőművi berendezésekre, a munkálatok elvégzésére, és az energiablokkok tervezését, építését, valamint üzembe helyezését célzó szolgáltatásokra lehet fordítani.

A hitelt a magyar fél (a kormány) a beruházás 80 százalékának finanszírozására használja fel az egyezmény keretében aláírandó szerződés alapján. "A kifizetéseket a szerződés értékének 20 százalékát kitevő mértékében a magyar fél euróban eszközli a meghatalmazott orosz szervezeteknek" - olvasható a megállapodás tervezetében.

A dokumentum harmadik cikkelye szerint a magyar fél az orosz állami hitel ténylegesen felhasznált összegét 21 év alatt fizeti vissza. Az első hiteltörlesztést a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os energiablokkjának működésbe lépéséhez közelebbi március 15-én, vagy szeptember 15-én kell eszközölni, de nem később, mint 2026. március 15-én.

A hitel törlesztése az egyezménytervezet szerint alábbiak szerint történik majd: az első hét évben a ténylegesen felhasznált hitel 25 százalékát kell 14 egyenlő részben kifizetni. A következő hét évben a ténylegesen felhasznált hitel 35 százalékát 14 egyenlő részben és az utolsó hét évben a ténylegesen felhasznált hitel 40 százalékát 14 egyenlő részben kell törleszteni.

A magyar fél az idei évtől évi 3,95 százalékos kamatot fizet az orosz állami hitelért az atomerőművi blokkok működésbe lépéséig, de nem később, mint 2026 március 15-ig. A hiteltörlesztés első 7 évében 4,50 százalékos, a második 7 évben 4,80 százalékos, és az utolsó 7 évben 4,95 százalékos lesz a kölcsön kamata.

A magyar fél a paksi atomerőmű bővítésére nyújtandó orosz állami hitelt euróban törleszti.

A köztársasági elnök hivatala február 10-én jelentette be, hogy Áder János köztársasági elnök aláírta a paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvényt.  

A finanszírozására nyújtott orosz állami hitelről szóló államközi szerződés megkötése az erőmű bővítéséről létrejött egyezmény  végrehajtásának feltétele.

Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter február 5-én jelentette be, hogy Magyarország megállapodott Oroszországgal a paksi atomerőmű-beruházás pénzügyi szerződésének részletkérdéseiről. Február 19-én Giró-Szász András kormányszóvivő bejelentette, hogy a kabinet megtárgyalta a magyar és az orosz kormány közötti, a paksi atomerőmű-fejlesztés finanszírozását szolgáló államközi hitelmegállapodást, és azt a szokásos módon az Országgyűlés elé terjeszti.

Szerző
Frissítve: 2014.03.13. 14:18

Növekszik a készpénz a gazdaságban

Februárban ismét jókorát ugrott a magyar gazdaságban keringő készpénz mennyisége. Ehhez nyilvánvalóan hozzájárulhatott az épp ebben a hónapban életbe lépett pénzügyi rezsicsökkentés. Akad bank, ahol a pénzfelvétel nagyságának 20-30 százalékos növekedését érzékelték – írja Azenpenzem.hu.

Az eddigi adatok alapján februárban az UniCredit ügyfelei több alkalommal több készpénzt vettek magukhoz, mint egy hónappal korábban – mondták el a pénzintézetnél. Az MKB-nál az átlagos felvétel összege jelentősen, 20-30 százalékkal nőtt. Az Erste is azt tapasztalta, hogy esetenként a korábbinál nagyobb summát vesznek fel ügyfeleik. Az OTP-nél az ezzel kapcsolatos kérdésre csak annyit mondtak: „az ügyfelek a két díjmentes tranzakcióhoz igazították a készpénzigényüket”.

Nem mindenütt látják azonban úgy, hogy a legfeljebb havi két alkalommal összesen 150 ezer forintos díjmentes készpénzfelvételi lehetőség (a pénzügyi rezsicsökkentés) átalakította a szokásokat. A Budapest Banknál arról beszéltek, hogy egyelőre nem érzékelnek nagyobb készpénzfelvételi igényt. A K&H is csak minimális változást lát. Mint mondták: a bankjegykiadók (ATM) használatában sem igazán látnak változást, és az átlagos készpénzfelvétel sem nőtt meg.

Az elképesztő mennyiségű készpénzre – különösen akkor, ha a folyószámlákon tartott egyre vaskosabb összegeket is figyelembe vesszük – legfeljebb csekély mértékben adhat magyarázatot a lakossági szokások esetleges változása. Szakértők (egyelőre csak magánbeszélgetésekben) egyre inkább a „kisíbolt” milliárdok hatásáról beszélnek, hozzátéve: más viszonyok között egy ilyen jelenség biztosan vizsgálatra ösztönözné a jegybankot.

Március 20-ától újabb jogszabály módosítások lépnek életbe az ingyenes készpénzfelvétellel kapcsolatban. A magyarországi bankautomatákból való készpénzfelvétel bank által beállított felső korlátja nem lehet kevesebb napi 150 ezer forintnál. A bankok többsége már februárban változtatott (nem csoda a sietség, legalább 500 millió forintos bírságot kaphatnak majd a renitensek). Például az Erste február 26-ától a Kölyök kártya limitét is 150 ezer forintban szabta meg. Az OTP Junior plasztikjainál is hasonló a helyzet. Pedig az alacsonyabb korlátok – különösen a fiatalabbaknál – biztonsági okból is fontosak voltak. (Ennek különös jelentőséget adhat, hogy érzékelhetően sok ügyfél, sőt még a jogalkotók sem gondol arra, hogy egyáltalán létezik ilyesmi, mint a limit.)

Akárhogy is nézzük, mindez a készpénztartás növekedésének irányában hat. Mintha már meg is érkeztek volna a pénzügyi rezsicsökkentés első eredményei: február végén a Magyar Nemzeti Bank frissen közzétett adatai szerint a magyar gazdaságban, minden korábbi rekordot megdöntve, összesen majdnem 3320 milliárd forint készpénz volt. A havi átlagállomány is – egyetlen hónap alatt több mint 102 milliárd forinttal gyarapodva – hihetetlenül magas értékre rúgott. Tavaly még négy hónap kellett ahhoz, hogy a készpénz mennyisége meghaladja a 2012. decemberi értéket –írja Azenpenzem.hu.

Szerző

Növekszik a készpénz a gazdaságban

Februárban ismét jókorát ugrott a magyar gazdaságban keringő készpénz mennyisége. Ehhez nyilvánvalóan hozzájárulhatott az épp ebben a hónapban életbe lépett pénzügyi rezsicsökkentés. Akad bank, ahol a pénzfelvétel nagyságának 20-30 százalékos növekedését érzékelték – írja Azenpenzem.hu.

Az eddigi adatok alapján februárban az UniCredit ügyfelei több alkalommal több készpénzt vettek magukhoz, mint egy hónappal korábban – mondták el a pénzintézetnél. Az MKB-nál az átlagos felvétel összege jelentősen, 20-30 százalékkal nőtt. Az Erste is azt tapasztalta, hogy esetenként a korábbinál nagyobb summát vesznek fel ügyfeleik. Az OTP-nél az ezzel kapcsolatos kérdésre csak annyit mondtak: „az ügyfelek a két díjmentes tranzakcióhoz igazították a készpénzigényüket”.

Nem mindenütt látják azonban úgy, hogy a legfeljebb havi két alkalommal összesen 150 ezer forintos díjmentes készpénzfelvételi lehetőség (a pénzügyi rezsicsökkentés) átalakította a szokásokat. A Budapest Banknál arról beszéltek, hogy egyelőre nem érzékelnek nagyobb készpénzfelvételi igényt. A K&H is csak minimális változást lát. Mint mondták: a bankjegykiadók (ATM) használatában sem igazán látnak változást, és az átlagos készpénzfelvétel sem nőtt meg.

Az elképesztő mennyiségű készpénzre – különösen akkor, ha a folyószámlákon tartott egyre vaskosabb összegeket is figyelembe vesszük – legfeljebb csekély mértékben adhat magyarázatot a lakossági szokások esetleges változása. Szakértők (egyelőre csak magánbeszélgetésekben) egyre inkább a „kisíbolt” milliárdok hatásáról beszélnek, hozzátéve: más viszonyok között egy ilyen jelenség biztosan vizsgálatra ösztönözné a jegybankot.

Március 20-ától újabb jogszabály módosítások lépnek életbe az ingyenes készpénzfelvétellel kapcsolatban. A magyarországi bankautomatákból való készpénzfelvétel bank által beállított felső korlátja nem lehet kevesebb napi 150 ezer forintnál. A bankok többsége már februárban változtatott (nem csoda a sietség, legalább 500 millió forintos bírságot kaphatnak majd a renitensek). Például az Erste február 26-ától a Kölyök kártya limitét is 150 ezer forintban szabta meg. Az OTP Junior plasztikjainál is hasonló a helyzet. Pedig az alacsonyabb korlátok – különösen a fiatalabbaknál – biztonsági okból is fontosak voltak. (Ennek különös jelentőséget adhat, hogy érzékelhetően sok ügyfél, sőt még a jogalkotók sem gondol arra, hogy egyáltalán létezik ilyesmi, mint a limit.)

Akárhogy is nézzük, mindez a készpénztartás növekedésének irányában hat. Mintha már meg is érkeztek volna a pénzügyi rezsicsökkentés első eredményei: február végén a Magyar Nemzeti Bank frissen közzétett adatai szerint a magyar gazdaságban, minden korábbi rekordot megdöntve, összesen majdnem 3320 milliárd forint készpénz volt. A havi átlagállomány is – egyetlen hónap alatt több mint 102 milliárd forinttal gyarapodva – hihetetlenül magas értékre rúgott. Tavaly még négy hónap kellett ahhoz, hogy a készpénz mennyisége meghaladja a 2012. decemberi értéket –írja Azenpenzem.hu.

Szerző