közszolgálat;szakmai műhelyek;

2014-03-14 09:30:00

A 13. pont: Kívánjuk az új közszolgálatot!

Minden csoport, közösség erejét az ott dolgozó emberek felkészültsége, szorgalma, tehetsége adja. A közszolgálat erejét az újságírókon túl a szakmai műhelyek jelentik. Azok a műhelyek, amelyekben eltérő gondolatokat, értékeket valló emberek dolgoznak együtt azért, hogy a közönség számára igényes, színvonalas, hiteles műsor készüljön. 2010-ben a kétharmados győzelmet szerző Fidesznek minden lehetősége megvolt arra, hogy ilyen közszolgálatot teremtsen Magyarországon. Ám egyetlen lépést sem tett ebbe az irányba.

Az Indexen 2010 januárjában megjelent egy hír, hogy a Fidesz, ha hatalomra kerül, összevonja a közszolgálati intézményeket, és komoly létszámleépítés kíséretében közös céget hoz létre, az MTI-re pedig bezárás vár. Cser-Palkovics András, akkor a Fidesz helyettes szóvivője cáfolta, hogy meg akarnák szüntetni az MTI-t. Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője hülyeségnek nevezte a közszolgálati intézmények összevonásáról felröppent hírt. 

A 2010-es év úgy folytatódott, hogy az iménti hírt cáfoló Cser-Palkovics András egyéni képviselői előterjesztője lett annak az országgyűlési határozatnak, amely a korábbi önálló közszolgálati intézmények sorsáról döntött. Eszerint: "A Magyar Rádió Közalapítvány, a Hungária Televízió Közalapítvány és a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testülete… megszűnik." Feladatait és teljes vagyonát a Közszolgálati Közalapítvány veszi át.

Váltogatott vezetők

A Közalapítvány első feladata a közszolgálati intézmények vezetőinek megválasztása volt. A jelöltek személyére Szalai Annamária - akkor már a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke - tett javaslatot. Valódi vezetőt csak a második szavazási fordulóban kellett találnia, mert a Közalapítványban feles többsége volt a kormánypártoknak, így az első körös kétharmados küszöb miatt az első jelöltek rendre elbuktak. Szalai tehát ügyelt arra, hogy akit vezérigazgatónak gondolt, azt csak a második szavazásnál jelölje. A Duna Televízió vezérigazgatója a Hír tévés Ókovács Szilveszter lett. Őt a miniszterelnök hamarosan az Operaház élére nevezte ki. A megüresedett vezérigazgatói székbe 2011. szeptember 21-én Dobos Menyhért ülhetett. A Magyar Televíziónál Medveczky Balázs lett a vezérigazgató, a Magyar Rádió élére a Lánchíd Rádiónál dolgozó Jónás Istvánt választották, míg az MTI vezére Belénessy Csaba lett. (Belénessy 2012. december 31-én nyugdíjazását kérte, második körös utódja Galambos István lett, később őt Gazsó L. Ferenc követte a vezérigazgatói székben.)

Szalai Annamária 2010. október 27-én Fazekas Csabát nevezte ki az új összevont közszolgálati centrum, az MTVA vezérigazgatójává. Fazekas a Hír Tv, valamint a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Hung-Ister Zrt.-t vezetője volt. Kinevezése után négy hónappal "saját kérésére, közös megegyezéssel" távozott. Fazekas visszakerült a Hung-Ister Kft. vezérigazgatói székébe. Az MTVA pedig ezt a céget bízta meg a Magyarország, szeretlek! című műsor gyártásával. Ez a cég készíti az ötöslottó-sorsolás adásait is. Fazekas Csaba helyettese az MTVA-nál Závodszky Zoltán volt, aki főnöke után három hónappal szintén közös megegyezéssel vált meg a médiairányító intézménytől. Vele se szakított az MTVA, cége, a Show & Game Kft. készíthette a Maradj talpon! című vetélkedőt.

Fazekas távozása után Szalai Annamária azonnal kinevezte az új vezérigazgatót, Böröcz Istvánt, az Alap felügyelőbizottságának addigi elnökét. Szalai Annamária tavalyi halála után a közszolgálatban Böröcz is fölöslegessé vált. Az NMHH (Médiatanács) új elnöke a Magyar Fórum, majd a Hír Tv, valamint a Lánchíd Rádió jogi képviselője, Karas Monika lett, aki Böröcz Istvánt, az NMHH vagyongazdálkodási, stratégiai- és struktúrafejlesztési vezetőjének nevezte ki. Az MTVA új vezérigazgatója a közszolgálathoz az Echo Tv éléről érkező Szabó László Zsolt lett.

Az MTVA felügyelőbizottsága tagjait is Szalai Annamária kérte fel. Böröcz István után egy másik zalaegerszegi földijét, a média világában ismeretlen Marton Géza okleveles gépészmérnököt hívta az elnöki posztra. Kosztolányi Dénes korábbi fideszes országgyűlési képviselő (aki azzal szerzett "hírnevet", hogy az óriáskígyóját szocialista politikusok nevével összefirkált fehéregerekkel etette) sem foglalkozott médiaügyekkel, Szalai Annamária őt felügyelőbizottsági tagnak kérte fel. A ma már nyugdíjas hüllőbarát mellett az fb tagja lett Szarka Istvánné, az Asszonyok Nemzeti Egységéért civil mozgalom képviselője is.

Tagsághoz jutott Tirts Tamás és Ladvánszky György, mindketten Szalai társai voltak az egykori Országos Rádió- és Televízió testületben. Tirts a médiairányítás átalakításának egyik nagy vesztese, hiszen a KDNP őt jelölte a Médiatanácsba, de a Fidesz nem szavazta meg. Számára kárpótlásnak tűnhetett az fb-tagság. Ladvánszky György három cikluson át volt az MSZP által jelölt ORTT-tag, és amikor kellett, a háttérben Szalai Annamáriával is ki tudott egyezni. Jelölése tehát nem a felügyelőbizottság többpártiságára tett politikai gesztus volt, hanem megítélésem szerint személyes hála. Az MSZP a fölkérés hírére egyértelművé tette, hogy ahhoz nem volt semmi köze.

Arcok - harcok

A leglátványosabb jobboldali térfoglalás a közszolgálati televízióban zajlott. Szinte nincs olyan vezetői poszt, melyet ne valamely jobboldali médiumból vagy közvetlenül a Fidesz-KDNP holdudvarából érkező emberrel töltöttek volna be. Mindkét csatorna intendánsa Rákay Kálmán (Philip művésznéven korábban egy zenei csatorna műsorvezetője, majd Orbán Viktor pártrendezvényeinek műsorvezetője, a Hír Tv munkatársa, a választások után a miniszterelnök tanácsadója) lett. A hírigazgató, Élő Gábor a Lánchíd Rádiótól érkezett (2011 decemberében elbocsátották a Lomnici Zoltán volt főbíró emlékezetes híradós kitakarása miatt kirobbant botrány miatt).

Halász Zsuzsa a KDNP szóvivői székéből, Obersovszky Péter az Echo tévéből került a közszolgálathoz. Gulyás István korábban a Hír Tv, majd Echo Tv műsorvezetője volt. Papp Dániel a Jobbiknál dolgozott, majd (miután tudósításában meghamisította a Daniel Cohn-Bendit sajtóértekezletén történteket) vezető posztot kapott a közszolgálatnál. Rockenbauer Zoltán Orbán Viktor első kormányának minisztere volt (a harmadik elbocsátási hullám bejelentésekor önként távozott).

A Böröcz István által vezényelt átalakítás nemcsak az embereket érintette. Műsorokat, szerkesztőségeket, műhelyeket is felszámoltak. Elküldték Az Este teljes stábját. Gulyás István először csak "beült" M. Kiss Csaba helyére a Szempont századik (!) adásába, majd M. Kisst elbocsátották, a Szempontot pedig megszüntették. Szélnek eresztették a Parlamenti Napló stábját, bezárták a Kultúrházat. A Dunánál is megszüntették a kulturális magazint. A megújításnak az is része lett, hogy a Bródy Sándor utcában egyre kevesebb műsort készítettek. Újabb és újabb programok gyártásával bíztak meg külső cégeket, amelyeket gyakran a Fideszhez köthető emberek vezettek.

Az MTVA sok pénzt költött arra, hogy önmagát népszerűsítse. Baráti cégek által közvetített fizetett hirdetések jelentek meg, óriásplakátokon tudatták, milyen műsorokkal kedveskednek a nézőknek, és melyik csatornán kik lesznek "az arcok". A Gasztroangyal, Borbás Mária (Marcsi) a Hír Tv-től igazolt a közszolgálathoz. Csiszár Jenő az Advenio Zrt. érdekeltségébe tartozó Class FM tanácsadója és műsorvezetője. Szente Vajk színész a március 15-i állami ünnep szereplőjeként hívta fel magára a figyelmet. Mága Zoltán kétheti show-műsorának műsorvezetője Kapócs Zsóka lett, Orbán Viktor legközvetlenebb tanácsadójának, Habony Árpádnak a kedvese. A műsor nem lett hosszú életű. Közben a miniszterelnöki főtanácsadó és a színésznő kapcsolata is elmúlt.

Nagy reményeket fűztek a "közszolgálati Fókusz"-hoz, Novodomszky Éva és M. Kiss Csaba Pont című közszolgálati bulvárjához. A nézők ebből mit sem láthattak. A megújuló közszolgálat egyik új arcaként szerepelt Teszári Nóra, akit az Éjjeli őrjárat című műsorhoz kértek fel. Felváltva dolgozott volna Veiszer Alindával, az MTV Prima primissima díjjal kitüntetett műsorkészítőjével. Veiszer Alindának előtte szüntették meg az MTV számára évek óta presztízst jelentő Záróra című műsorát. Az M2-ről a Duna 2-re száműzték, ez a Duna Televízió Autonómia csatornájának újhullámos neve. Később, a megújulás lázában az idegen hangzású Duna World névre keresztelték. Az átalakításnak Teszári Nóra is áldozatául esett. Még óriásplakáton hirdette a közszolgálat megújulását, amikor már nem is volt állása. Veiszer Alinda egy ideig vezette az Éjjeli őrjáratot, de a műsort megszüntették. Ma már ő sem az MTVA alkalmazottja.

Gulyás István néhány adás után megbukott a Szempont műsorával, akkor azt találta ki, hogy Az Este stábja a hétköznapok mellett hétvégén is jelentkezzen. Ő lett a műsorvezető, de ez is kudarcos kísérletnek bizonyult. Így jött Obersovszy és a vasárnapi Lényeg. Gulyás István a fiaskón edződve megkapta a hétköznap jelentkező Az Este képernyőjét, és a megújuló közszolgálaton kipróbálhatta magát a Híradó műsorvezetőjeként is. Hónapokkal később már a hírigazgató, de 2013-ban átkerült a reggeli műsorhoz, és a hírigazgatói álom is véget ért.

Hazug közszolgálat

Az MTV (MTVA) Híradója 2012. november végén beszámolt arról, hogy benyújtotta lemondását Gulyás Gábor, a Műcsarnok igazgatója. Az összeállítás illusztrációjaként a nézők a Műcsarnok helyett a Magyar Nemzeti Galériát láthatták. A Ma reggel műsorában gond(olkodás) nélkül kiírták Csányi Sándor MLSZ elnök (OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgató) nyilatkozata alá, hogy ő Csányi Sándor színművész. 2012. október 11-én hírt adtak Orbán Viktor és Angela Merkel kancellár berlini találkozójáról, majd arról, hogy a magyar miniszterelnök előadást tartott az átalakuló Európáról és a magyar kormány politikájáról. A tudósító elmondta, hogy az előadáson ott volt "a magyar származású Nobel-díjas író, Kertész Imre is". Az otromba fogalmazásért bocsánatkérésre kényszerültek, de a mondat visszavonhatatlanul elhangzott a Híradóban.

A Fidesz hagyományos Bálványosi Nyári Szabadegyetemének visszatérő eseménye Orbán Viktor pártelnöki beszéde. 2012-ben a pártrendezvényen az MTVA több vezetője is megjelent. A közszolgálat vasárnap műsorra tűzte a pártelnök-miniszterelnök beszédét, aztán egy másik csatornáján meg is ismételte. Csakhogy a felvételt nem a közszolgálati televízió készítette. Az MTVA a Hír Tv felvételét adta közre. Vagyis a hetvenmilliárd forintból gazdálkodó MTVA egy ideológiailag elkötelezett csatorna felvételét vásárolta meg és közvetítette - közszolgálatként.

A közszolgálat nem volt ilyen buzgó, amikor Orbán Viktor 2012. január 18-án Strasbourgban az Európai Parlamentben beszélt Magyarországról. Az eseményt az ATV és a Hír Tv élőben közvetítette, a közszolgálat négy csatornájából egy sem. Másnap sem. Az MTVA szóvivőjén keresztül meg is indokolta, hogy miért: "a közszolgálati média valamennyi hír-, hírháttér- és közéleti-politikai műsora foglalkozott a miniszterelnök Európai Parlamentben megtartott beszédével… Orbán Viktor január 20-án exkluzív, személyes értékelést ad az MR1-Kossuth rádió 180 Perc című műsorában az eseményről és a kialakult helyzetről." A bálványosi párteseményről tehát igen, Strasbourgból, ahol Orbán miniszterelnökként szólalt fel Magyarország képviseletében, arról nem.

Meg kell jegyezni, hogy bár a szóvivő exkluzívnak nevezte Orbán Viktor rádiós interjúját, de exkluzivitásról szó nincs, hiszen a miniszterelnök minden második hét péntekén szót kér és kap a rádióban. Az első kormányzati négy évhez képest csupán annyi változás történt, hogy ebben a ciklusban nem minden szerdán, hanem csak kéthetente pénteken beszél.

Az MTVA kommunikációját sem közszolgálati dolgozók irányítják: az első fecske, Szabó László az első Orbán-kormány helyettes államtitkára volt. Bukása (közös megegyezéssel történt távozása) után a Fidesz volt pártigazgatója, az első Orbán-kormány kulturális államtitkára, Várhegyi Attila következett. Később Böröcz István fölkérte Tóth István Zoltánt, a Hír Tv szerkesztőjét, az első Orbán-kormány alatt botrányos körülmények között létrehozott és működtetett Országimázs Központ egykori vezetőjét is, hogy erősítse a közszolgálati kommunikációs csapatot.

Ez az a közszolgálat, ahol a hírhamisító elnyeri jutalmát, és vezetői kinevezést kap. Ebben a közszolgálati ciklusban satíroztatták ki az egykori főbíró, Lomnici Zoltán arcát, ezt az emberileg és szakmailag is arcátlan eljárást nevezhette a műsorvezető "kellemetlen mellényúlás"-nak. Itt nem mutatták meg a Híradóban az alaptörvény ellen demonstráló tömeget, itt nem mondták el a nekrológban, hogy ki is volt Zwack Péter. Itt készíthetett szégyenteljes interjút a lemondani még nem akaró (dr.) Schmitt Pállal Obersovszky Péter, aki a Békemenet első vonulása alkalmából "rendkívüli" műsoridőt is kapott.

Ez az a közszolgálat, melynek vezetője két karácsonyi dalt bömböltetett a Kunigunda útjai székház előtt (éhség)sztrájkolóknak, és reflektorokkal világíttatta meg őket. Innen távolították el gyalázatos módon a Gyerekkórus vezetőjét, Thész Gabriellát, és itt kaszabolják le egymást a politikai kegyencek aszerint, hogy éppen ki érzi magát erősebbnek. Ez az a közszolgálat, ahol a Híradót lehetetlen szakmailag elemezni, mert amit naponta készítenek, inkább hasonlít egy propagandaminisztérium harsonájához, semmint televíziós, rádiós tényeket közlő műsorhoz.

Ez az a közszolgálat, ahol a médiatörvény elfogadásának napján Az Este műsorában a meghívott miniszterelnöknek egyetlen kérdést sem sikerül feltenni a törvénnyel kapcsolatban, a műsorvezető legrámenősebb kérdése ez volt: "maradt azért ideje a karácsonyra készülni?"

Az összeállítást, a példákat hosszan lehetne sorolni. Összefoglaló gondolatként a kimaszkolt, de emberi méltóságát megőrző Lomnici Zoltánt idézem, aki a televízió stúdiójában ezt mondta az őt ért inszinuáció után és ellenére: "lényeges, hogy önök félelem nélkül dolgozhassanak itt a köztévében, és a riportalanyaik is félelemmentesen mondhassák el gondolataikat."