Ellenzékben (2010)
2010 február. Orbán Viktor a Fidesz miniszterelnök-jelöltjeként azt mondja, nincs szükség a média rendszerének gyors átalakítására, egy-másfél év, amíg kialakulhat az új. Szintén kijelentette: állami feladat a közmédia fenntartása, az ehhez szükséges pénzt "oda kell adni".
2010. április 21. alig tíz nappal a választások első fordulója után Kövér László, a párt választmányi elnöke már azt mondta: rövid időn belül négy, kétharmadot igénylő törvényt módosítanak - köztük a médiatörvényt.
Kormányon pörögnek a kerekek (2011)
Június 10. Kapuvári Gábor, a Magyar Televízió üzemi tanácsának elnöke szerint "a következő egy évben olyan szerkezeti és személyi változásokra kerülhet sor, ami alapvetően megváltoztathatja az MTV-ben tapasztalt körülményeket".
Június 11. Teljes titokban, minden egyeztetést nélkülözve elkészült az új médiatörvény. A médiaalkotmánynak is nevezett törvénycsomagot Cser-Palkovics András és Rogán Antal nyújtotta be: ennek alapján a teljes közszolgálati média, a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Rádió önállósága megszűnne, az ellenzék szerint "egyetlen holding" lennének. A gyors módosítást a fideszesek azzal indokolták, hogy a régi rendszer megbukott, az MTV-nek és az ORTT-nek nincs elnöke. Július 31-ével a Magyar Rádiónak sincs: Such György a pályázati csomagot ugyan felvette, de úgy döntött, nem indul.
Augusztus 11. A Nemzeti Hírközlési Hatóság helyére a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) lép. Szalai Annamária, a hatóság elnöke miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult, rendeletalkotásra, 9 évre nevezik ki, korlátlanul újra kinevezhető.
Az NMHH nem független, hiszen 4 tagját a kormányzó párt, vezetőjét a miniszterelnök delegálja, előzetes konzultáció nélkül.
Szeptember. Lapinformációk szerint a köztévé politikai és hírműsorai áttértek kézi vezérléses üzemmódra, az Index szerint az ex-Lánchíd rádiós Élő Gábor hírigazgató "mondatról mondatra szerkeszti a hírműsorokat", megmondja, hogy "mi a napi üzenete a kormánynak".
Október 12. Megalakul az NMHH önálló szerve, a Médiatanács, csupa fideszes delegálttal, akiket szintén 9 évre választ meg az Országgyűlés. Az elnöki poszt automatikusan Szalaié.
November 2. Megszavazzák a 2011. január 1-jével életbe lépő, a nyomtatott és elektronikus sajtóra, internetes portálokra is kiterjedő "médiaalkotmányt". Az utólagos módosítások a források felfedésére kötelezi az újságírót, ha azt - gumiszabályként - "a közérdek megkívánja".
December 1. A tervezet elleni tiltakozásként fehér címlappal jelentek meg a Magyar Narancs és az Élet és Irodalom. December 3-án a Népszava is követi példájukat. Addigra már olyan nemzetközi szervezetek is bírálták az elfogadás előtt álló médiatörvényt, mint az Európai Újságíró Szövetség, az Európai Lapkiadók Egyesülete, a Lapok és Lapkiadók Világszövetsége, a Freedom House és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet.
December 7. Neelie Kroes, az Európai Bizottság sajtószabadságért is felelős alelnöke felkérte a magyar kormányt, védje meg új, "vitatható" médiatörvényét.
December 14. "Hatékonyabb, autonómabb, szabadabb lesz a média, mint eddig" - jelenti ki Orbán Bécsben. Alaposan tanulmányozta a médiaszabályozást, de "annak nincs egy főbb paragrafusa sem, amely ne szerepelne más európai szabályozásokban".
December 21. Megszavazza parlament a végső, 189 oldalas médiatörvényt. A Kossuth 180 perc című műsorának műsorvezetője, Mong Attila egy perces némasággal tilatkozik. Gazsó L. Ferenc, a Kossuth adófőszerkesztője ezt magánakciónak, a nárcizmus és az exhibicionizmus megnyilvánulásának minősíti. Mongot felfüggesztik, a műsort szerkesztő Bogár Zsolt ellen munkajogi eljárást indítanak - bár később az eljárást megszüntették, Bogár távozott a rádiótól.
December 22. "Magyar barátaimhoz" címmel a lengyel Gazeta Wyborcza alapító főszerkesztője ír a médiatörvényről "Szolidaritásunkat fejezzük ki a magyar médiával, amelyet Orbán miniszterelnök el akar hallgattatni" - írja Adam Michnik.
Mi jövünk! (2011)
Január. A soros uniós elnökség az Amnesty International figyelmeztetésével indul, ami szerint az új törvény teljesen szembe megy az európai és a nemzetközi emberi jogi normákkal. Január 4-én a New York Times párhuzamot vont az 1956-os eseményekkel és azt írta: "a törvény visszalépés az olyan politikai cenzúra felé, amelytől a kommunista uralom alatt szenvedett az ország".
Január 7. a médiatörvény teljes és visszamenőleges megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól (Ab) az MSZP.
Január 26. Magyarország felül fogja vizsgálni a médiatörvényt, és olyan megoldást talál, amely mindenki számára kielégítő lesz - ígéri Brüsszelben Martonyi János külügyminiszter.
Február 14. A médiatörvény ürügyén "támadás érte a demokratizmus irányába elkötelezett országunkat, tiszteletünket megsértve és önbecsülésünket figyelmen kívül hagyva" - mondja Orbán a parlamentben napirend előtt.
Február 16. Elégedett az Európai Bizottság, miután megállapodott a magyar kormánnyal arról, hogy négy pontban módosul a médiatörvény. Ez március 7-én megtörténik, de csak a bizottság által kifogásolt pontokat írják át.
Április 8. Meghamisítja az MTV Híradó az Európai Zöldpárt sajtótájékoztatóján történteket, Daniel Cohn-Bendit szavait; a riporter Papp Dánielt később vezetővé nevezik ki.
Május. Bejelentik, hogy létszámleépítés lesz a már összevont, MTVA néven működő közmédiában. Böröcz István vezérigazgató azzal próbálja nyugtatni a közvéleményt, hogy majd "az emberi és egzisztenciális szempontokat legalább annyira figyelembe veszi, mint a gazdálkodási és szakmai megfontolásokat".
Június 30. Hillary Clinton a Tom Lantos Intézet megnyitóján a parlamentben aggodalmait fejezi ki a sajtószabadság miatt: "Magyarország barátaiként hangot adtunk aggodalmainknak, és elkötelezettséget kértünk az igazságszolgáltatás függetlensége, a szabad sajtó mellett".
Július 2. Orbán a Fidesz kongresszusán az EU-elnökséget értékelve úgy fogalmaz: elvégezték a munkát, visszaverték a támadásokat, "az Európai Parlament izgága kötekedőinek adtunk néhány kokit, leesett néhány saller". Három nappal később az Európai Parlamentben kemény bírálatokat osztanak ki az európai képviselők a magyar kormányfőnek.
Építés helyett leépítés (2011)
Július 6. Megkezdődik a csoportos létszámleépítés a közmédiában. Kezdésnek 550 embert rúgnak ki, főleg műsorvezetőket, műsorkészítőket, de egyes munkakörök 25-40 százalékát is elküldik.
Július 27. - "Ki a fasz az a Thomas Melia? Minek kell naponta adnunk a szarnak egy pofont?" - írta Twitter-oldalán Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti-képviselő arra reagálva, hogy az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes külügyi államtitkára a magyar média helyzetével kapcsolatban is aggodalmát fejezte ki a képviselőház külügyi bizottságának meghallgatásán. Melia bírálatára Kovács Zoltán, akkori kormányzati kommunikációért úgy reagált, hogy nyilatkozata felületes információk és rosszindulatú torzítások eredményeként született.
Október 18. Orbán Viktor és Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet találkoznak. A Washington Post egy héttel korábban arról írt, hogy a nagykövet az amerikai külügyminisztérium hivatalos diplomáciai tiltakozását kívánja átadni a magyar kormányfőnek. Ezt Szijjártó utóbb letagadja, nem tud semmiféle jegyzékről. A budapesti amerikai nagykövetség "igen meleg hangulatú és hasznos" találkozónak írta le az eseményt. Az amerikai napilap azt is megírja, hogy a nagykövet augusztus közepe óta hiába próbált találkozni Orbánnal. Nem sokkal a találkozó után Prőhle Gergely, a külügyminisztérium helyettes államtitkára Washingtonba utazik, hogy "valamelyest tompítson a növekvő ellenszenven", amelyet "Orbán személye az ottani hivatalos körökben kivált". Prőhle tárgyalópartnere Thomas O. Melia.
Október 26. Elterjed a hír, hogy újabb 400 ember kirúgása következik a közmédiánál; novemberben ez meg is valósul, a szakszervezetek szerint most is jogszabályellenes módon, a szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyva.
December 6. A Duna TV és az MTV híradójában kitakarják a volt főbíró, Lomnici Zoltán arcát, mert egy "hírterületi vezető" utasításba adta, hogy nem akarja látni a képernyőn.
December 15. A Lomnici-ügy miatt megbízásokat vontak vissza, de Nagy Navarro Balázs és más szakszervezeti vezetők ezt kevesellték és éhségsztrájkba kezdtek a közmédia Kunigunda utcai épületénél. A bent dolgozók ablakba helyezett hangszórókon bömböltetnek nekik éjszaka karácsonyi dalokat.
December 19. Az Ab alkotmányellenesnek minősíti a médiatörvény több elemét.
December 28. Hillary Clinton levelet ír Orbánnak, módosításokat javasolva a sajtó szabadságának érvényesülésére hivatkozva, és kitér a médiahatóság múlt heti döntésére is, ami szerint elveszíti frekvenciáját a Klubrádió.
Feljelentések, (el)tüntetések (2012)
Január 2. Az Opera előtti, több tízezres kormányellenes tüntetés nem igazán tud bekerülni a köztévé Híradójába, a tudósító nem találta a tömeget.
Március 30. Schmitt Pál köztársasági elnökkel a plágiumbotrányáról készít interjút Obersovszky Péter, akiről utóbb a MÚOSZ megállapította: megsértette az újságírói etika szabályait.
Május. Felmerül a médiatörvény és a médiaalkotmány módosítása az Ab döntése miatt.
Május 19. Ángyán József lemondott államtitkárral kapcsolatban olyan lejárató kommentet közöl az MTI, amely egy pár órával korábban bejegyzett blogon szerepelt.
Augusztus 15. A magyar-izraeli focimeccsen a magyar szurkolók botrányosan viselkednek az izraeli himnusz alatt, ám ezt csak az izraeli tévénézők látták, a magyar nézők nem.
November 7. Az MTVA 63 milliárd forintnyi hitelt felvételét jelenti be a többi közt a Kunigunda úti székháza és gyártóbázisa megvételére.
November 9. Élve a médiatörvény adta lehetőséggel, Papcsák Ferenc zuglói polgármester feljelenti a Népszava és a Hír24 kommentelőit, négy hozzászólást kifogásolva. Később Lázár János is feljelent egy internetezőt, aki az államtitkár autóbalesete kapcsán írt rosszat Lázárról.
Fővesztés (2013-2014)
Március 5. Dönt a bíróság: a Klubrádióé a 95.3-as frekvencia (lásd keretünket). A bíróság egyértelműen kimondta: a pályázati eljárásban egyetlen pályázó van, a Klubrádió, és a pályázata eredményes - hiába próbálta az ellenkezőjét elhitetni a médiatanács.
Április 13. Elhunyt Szalai Annamária.
Május 8. 250 ezer forintos bírságot szabott ki egy Bayer Zsolt-cikk miatt az NMHH. Bayer a 2012 szilveszteri szigethalmi késelés kapcsán a Magyar Hírlapban a cigányokat állatokhoz hasonlította. A testületnek ez volt az első ilyen, online vagy írott sajtótermékkel kapcsolatos eljárása, amit a médiaigazgatási szabályok megsértése miatt indított.
Május 11. "A kormánypártok kiszolgáltatottá tették a médiumokat" - állapítja meg Szabó Máté ombudsman, aki a médiatörvény egy rendelkezésének megsemmisítését kérte az Ab-től.
Augusztus 19. Bár korábban Deutsch neve is felmerült Szalai utódjaként, Áder János államfő Orbán javaslatára 9 évre kinevezi az NMHH elnökévé Karas Monika Zsuzsannát, a Magyar Nemzet és a Hír Tv korábbi jogászát.
Október 18. Szabó László Zsoltot, az MTVA eddigi vezérigazgató-helyettesét - az első Orbán-kormány idején a köztévé elnökét, később az Echo Tv vezérigazgatóját - bízza meg az MTVA vezérigazgatói feladatainak ellátásával Karas. Szabó azért léphetett feljebb a ranglétrán, mert a hivatalos közlés szerint elődje, Böröcz a hatóság vagyongazdálkodási, stratégiai- és struktúrafejlesztési vezetője lett. A szakma Böröcz leváltását egyértelműen felfelé buktatásként értékelte, azzal, hogy a döntés nem Karasé, hanem a "politikáé" volt.
December. Nagy Navarróék már két éve tüntetnek a Kunigunda utcában, miközben a bíróság az évben sorra adott igazat a tisztességes közmédiáért tüntetőknek.
December 21. A TV2 hoszsú ideje zajló eladási procedúrája a végéhez közelít - Simon Zsolt vezérigazgató venné meg a csatorna gazdasági igazgatójával, Yvonne Dederick-kel közösen, miközben pénzük a hírek szerint nincs rá. Egy "tőkeerős magyar vállalkozás" állna az ügylet mögött a kiszivárgott hírek szerint. Két nappal később bejelenti a német ProSiebenSat.1, hogy az eladás hivatalos. Az ellenzék arra gyanakszik, hogy Fidesz-közeli cégek lehetnek a valódi vevők.
Február 5. Véglegessé válik, hogy a kereskedelmi csatornák nem adnak ingyen reklámidőt a pártoknak, így a köztévé marad kampány egyetlen elektronikus médiuma.
Február 21. A Kossuth Rádió terroristának nevezi az ukrán kormány és Putyin rendszere ellen küzdő civileket. Az MTVA magyarázata szerint az orosz médiából vettek át anyagot.
Március 9. Cenzúrázná a közmédia a slammereket ("irodalmi rappereket") - március 15-én ugyanis az Erkel színházban az idei Red Bull Pilvakeren aktuálpolitikával is foglalkoztak volna, és az M2 élőben közvetítette volna az eseményt. Ám miután felszólították a műsor szerkesztőit, hogy ne politikai kérdésekről beszéljenek, 11 művész visszamondta a fellépést.
Adásukat megszakítják - a Klubrádió-saga
"Hadd szóljon!" - hangzik a második Orbán-kormányban a túléléséért küzdő Klubrádió szlogene. 2010. áprilisában ugyanis hiába nyerték el még az ORTT-től az ingyenes 92,9-es frekvenciát, az új médiahatóság nem hajtotta végre a döntést. Eközben a rádió ugyan használati engedélyt kapott egy másik, a budapesti 95,3-as hullámhosszra, de az évi 55 millió forintba került, és az NMHH új pályázatot is írt ki rá. Így ezt a frekvenciát 2011 végén a médiatanács a rádiózás területén addig ismeretlen Autorádió Kft.-nek ítélte, de a döntést a Klubrádió megtámadta - a Fővárosi Ítélőtábla 2012 márciusában az ellenzéki adónak igazat adva, hatályon kívül helyezte a nyertest kihirdető határozatot, majd új eredmény kihirdetését írta elő a médiatanácsnak.
Ez nem tetszett a hatóságnak: az ügyet részükről úgy zárták le, hogy alaki hibára hivatkozva kizárták a pályázatból a Klubrádiót, mondván, nem minden oldalt számoztak meg és írtak alá. A rádió indítványára a Fővárosi Ítélőtábla felülvizsgálta az ügyet és megállapította: érvénytelen alaki hibára hivatkozni. De a médiatanács még ezután is kizárta a rádiót, amit a Klubrádió újfent megfellebezett. Végül az ítélőtábla 2012 szeptemberében kimondta, egy korábban már érvényesnek nyilvánított pályázatból nem zárható ki szereplő formai okok miatt. Ekkor a médiatanács az egész pályázatot megismételte, majd az ügyet jogerősen tavaly márciusban a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azzal zárta le, hogy kötelezte a médiatanácsot: hirdessen a pályázaton győztest.
A médiatanács így megkötötte a szerződést a rádióval a 95,3-ra. De a Kubrádió nem mondott le az ingyenes, 92,9-es frekvenciáról: azt is tavaly tavasszal, áprilisban nyerték el "végleg" a Fővárosi Ítélőtábla döntése alapján, ám a médiatanács csak idén februárban bólintott rá.