Moszkvában kevés esélyt adnak a háborúnak

Az orosz média elemzéseiből az a kép alakul ki, mintha Moszkva magára maradt volna az ukrajnai krízis kezelésében, és nincs kivel tárgyalnia. A moszkvai Expert Online portál elemzői erre markánsan mutattak rá abban az átfogó munkájukban, amelyben hat lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel.

A szerzők úgy vélik, az Európai Unió döntésképtelen a májusi EU-választások előtt, az új ukrán vezetéssel pedig azért sem érdemes szóba állni, mert az elnöknek és a kormányfőnek sem kellő tekintélye, sem tartaléka, sem akarata nincs ahhoz, hogy ebben a kritikus helyzetben kézben tartsa az eseményeket.

Az ukrán helyzet alakulása nemcsak humanitárius okokból, de tisztán pragmatikus megfontolásokból is arra készteti Oroszországot, hogy tekintetbe vegye a krímiek és más ukrán régiók lakosainak az elvárásait. Ha nem ezt tenné, azt árulásként élnék meg az Ukrajnában élő oroszok, akik a szélsőséges erők támadásainak az össztüzébe kerülnének.

Az Expert Online elemzői tisztában vannak azzal, hogy ebben a helyzetben jó döntés nem maradt, kizárólag annak a tudomásulvétele, hogy a gyengeség csak az áldozatok számát növelné. Olyan vákuum keletkezett a májusra kiírt ukrán választások előtt, ami a legradikálisabb események lehetőségét sem zárja ki. Hat lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel. 

Az első forgatókönyv: a centralizált oligarchia. Erre abban az esetben kerülne sor, ha Oroszország, az USA és az EU nem törekedne Ukrajna egyoldalú megnyerésére, e helyett megegyeznének, hogy azt egyben tartják. Ez viszont megkövetelné a szélsőjobb megfékezését. Ebben az esetben a választásokon minden bizonnyal Julia Timosenko győzne.

Az elemzők Timosenkót a tömeghipnózis mesterének tartják, aki egyrészt könnyekkel a szemében az Oroszország által elnyomott nagy ukrán népről szónokol, másrészt elismeri, hogy Moszkvával elkerülhetetlen a gázár-megállapodás, mint ahogy az is, hogy fizessenek a gázért. Moszkva számára nem ő a legrosszabb lehetőség. Megpróbál majd két lovat megülni, de ahogy erre módja lesz, elhagyja nyugati partnereit.

Timosenkóra úgy tekintenek az Expert elemzői, mint aki pragmatikus politikus, harcot hirdet az oligarchákkal, miközben maga is oligarcha. Vagyonát tízmilliárd dollárra becsülik, amit annak köszönhet, hogy korábban gyakorlatilag monopóliumot szerzett az orosz gáz ukrajnai kereskedésére.

Politikai érzéke most azt diktálja, hogy nemzeti húrokat pengessen, miközben egyetlen csepp ukrán vér sem folyik az ereiben. Apja örmény, anyja orosz. Ami a gyengéje, hogy semmiféle programja nincs Ukrajna felemelkedésére.  

A második forgatókönyv: a feudális oligarchia. Az orosz elemzők szerint, bár a Majdanon a tömeg elsősorban azért gyűlt össze, hogy leszámoljanak az oligarchákkal, éppen az oligarchák pénzelték a szervezőket. Most részt követelnek a győzelemből. 

Az új ukrán vezetés nem maradt hálátlan: néhány oligarchát kormányzóvá nevezett ki a keleti régiókban. Ihor Kolomojszki Dnyepropetrovszk területi adminisztrációjának lett a vezetője, Szerhi Taruta pedig Donyecké.

Nemcsak háláról van szó, arról is, hogy az oligarchák anyagi támogatására különösen nagy szükség van addig, amíg be nem fut a nyugati segítség. Az oligarchák eddigi nyilatkozataiból kitűnik, hogy oroszellenességük mögött üzleti érdekek húzódnak meg. A legkevésbé sem érdekli őket az ország fejlődése, a szociális kiadások lefaragása annál inkább. 

A harmadik forgatókönyv: a fasiszta diktatúra. Az orosz elemzők szerint az egyetlen erő, amely még képes valamiféle nemzeti állam létrehozására, ez az ukrán ultrajobboldal. Dmitro Jaros, a Pravij Szektor vezetője és Oleh Tjahnybok hatalomra jutása nemzeti-szocialista diktatúra létrejöttét jelentené.

Ez akkor következhetne be, ha a szélsőséges erők becsapva éreznék magukat a hatalmi osztozkodásnál. Békés lefegyverzésükre nincs kilátás. Ebben az Egyesült Államok sem reménykedik. Egyedül Timosenkónak sikerülhet ellenőrzés alatt tartani őket, csakhogy a Pravij Szektor ellenzi Timosenko hatalomra kerülését.

A negyedik forgatókönyv: a föderáció, sőt a lazább konföderáció. A legreményteljesebb megoldás lenne Ukrajna számára, mivel szükségtelenné tenné Kijevnek a maihoz hasonló politikai játszmákat.

Ehhez a régióknak erős politikai hatalommal kellene rendelkezniük, nehogy az oligarchák gazdasági nyomása ellehetetlenítsen minden tisztességes törekvést. A föderáció biztosíthatná az egységes állam megőrzését. A nyugati régiók kialakíthatnák együttműködésüket az Európai Unióval, a keletiek pedig járhatnák a maguk útját.

Az ötödik forgatókönyv: az ideiglenes gáz-protektorátus. Míg ki nem épülnek az Ukrajnát elkerülő orosz gázvezetékek, kívülről vezényelnék le a tranzitszállításokat. Oroszországnak ebben szerepet kellene kapnia, de az amerikaiaknak is, akik jobb partnerek lennének az európaiaknál.

A hatodik forgatókönyv: az orosz-ukrán háború. Ennek van a legkisebb esélye, mivel az ukrán hadseregnek gyakorlatilag nincs mivel harcolnia. A Szovjetunió széthullása után Ukrajna több szovjet haditechnikai eszközhöz jutott, mint bármelyik más kivált köztársaság. Csakhogy mindent eladott.

Amit előállít, az is a nemzetközi piacon köt ki. Marad a nyugati segítség, csakhogy legfeljebb a balti országok és a lengyelek tűnnek elszántaknak, a nagyhatalmak nem. Ukrajna NATO tagsága is csak az új vezetés vágyálma, mai állapotában senki nem vállalná. A Krím elszakadásának ezért sem lesz háború a következménye.

Szerző
Frissítve: 2014.03.13. 21:54

Működésben Fico gépezete

Publikálás dátuma
2014.03.14. 06:30
A pozsonyi elnöki palota, amiért a harc folyik FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Szombaton rendezik meg a szlovák elnökválasztás első fordulóját. A közvéleménykutatások alapján meglepetés lenne, ha nem Robert Fico miniszterelnök és Andrej Kiska vállalkozó kerülne a második fordulóba. Kiska minél jobban megközelíti Ficót, annál nagyobb esélye van arra, hogy őt válasszák meg államfőnek.

Mindhárom nagy szlovák közvélemény-kutató iroda, a Focus, a Polis és az MVK is úgy látja, hogy első helyen Fico, másodikon pedig Kiska végez. Utóbbi az elmúlt egy hónapban húzott el jelentősen a többi jelölttől, s került stabilan húsz százalék fölé. A többiek - Radoslav Procházkát kivéve - valószínűleg nem érik el a tíz százalékot sem.
Kiska népszerűsége viszont egyértelműen és folyamatosan felfelé ível.

Az 1963-ban született Kiska több cég alapítója, s 2005-ben részben ő hívta életre a "Jó Angyal" nevű alapítványt is. 2012 októberében jelentette be indulását az államfőválasztáson. Fico többi kihívójával szembeni nagy előnye, hogy bőségesen van tőkéje a választási hadjárat finanszírozásához.

Papíron mindegyik jelölt 133 ezer eurót költhetett a választási kampányra, a valós összegek azonban ennél sokkal magasabbak. Eddig Kiska vallotta be a legtöbbet: január végéig 200 ezer eurót költött önmaga népszerűsítésére.

Elmondása szerint a kampányát saját forrásokból fedezi, szponzoroktól nem kap anyagi támogatást. Fico már nem volt ennyire közlékeny. "A kampányt elsősorban a Smer költségvetéséből fedezzük, adományokkal vagy szponzorokkal nem élünk" - mondta a Smer szóvivője.

A független jelöltként induló Kiska népszerű a fiatalok, valamint a pozsonyiak körében, a felsőfokú végzettségűek és Zsolna megyében élők viszont inkább Ficóra adnák a voksukat - derült ki a Focus felméréséből. Az MVK egy meglepő adattal is előállt.

Eszerint az ultranacionalista, magyar- és romaellenes Marián Kotleba híveinek 48,3 százaléka adná Kiskára a voksát, s mindössze három százalékkal alacsonyabb ez az arány a szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt támogatóinak körében. A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió és a liberális Szabadság és Szolidaritás szavazói Radoslav Procházkát támogatnák.

A Népi Platform jelöltje (ennek tagja a Bugár Béla-vezette Híd is), Pavol Hrusovsky, főleg volt pártja, a Kereszténydemokrata Mozgalom szavazóira számíthat. Bugárék ugyan az utolsó pillanatig kiálltak Hrusovsky mellett, de nem biztos, hogy jó ötlet volt felsorakozni a kereszténydemokrata politikus mögé, mivel a Híd szavazóinak mindössze nyolc százaléka voksolna rá. A Magyar Közösség Pártjának jelöltjére, Bárdos Gyulára 75 százalékban az MKP támogatói szavaznak.

Amint közeledik a választás időpontja, úgy kerül elő egy-egy kompromittáló dokumentum Kiskával szemben, ami azért annak a jele, hogy Fico gépezete működésbe lépett. Nem csoda, ha a kormányfő környezetében úrrá lett a harci idegesség, mivel első fordulóbeli várható győzelme ellenére nem érezheti páholyban magát.

A felmérések szerint ugyanis a második fordulóban valamivel Kiskára szavaznának többen. Szórólapokon hirdetik Kiska "sötét múltját", ami miatt a vállalkozó feljelentést is tett. Úgy véli, a szórólapok nagy száma, országos terjesztése miatt nyilvánvaló, hogy profi és jól szervezett akcióról van szó, amely több tízezer euróba kerülhet, nem lelkes amatőrök állnak a lejárató kampány mögött.

A pozsonyi Új Szó közlése szerint Kiska így fogalmazott: "Ha annyi erkölcsi tartás sincs abban, aki megrendelte ezt az ellenkampányt, hogy kiálljon a nyilvánosság elé, azt várom az állami szervektől, hogy még az első forduló előtt feltárják, ki vezet ellenem ilyen költséges rágalomhadjáratot."

Szigorúbb szabályok a vezetőkre

Publikálás dátuma
2014.03.14. 06:18
Az új Ptk. eredetileg Vékás Lajos vezetésével készült. Itt Répássy Róbert államtitkárral FOTÓ: MTI/SOÓS LAJOS
A korlátolt felelősségű társaságoknak újra hárommilliós törzstőke kell. Az emelésre legkésőbb 2016 március 15-ig van idejük a cégeknek.

A március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (Ptk.) terjedelme csaknem kétszerese a még hatályosnak, 1596 paragrafus. Ezek mintegy tízezer normát tartalmaznak. A növekedés részben annak is betudható, hogy bizonyos olyan törvényeket is szabályoz - családjog, gazdasági társaságok -, amelyekről korábban külön törvény szólt. "A gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) önállóan tartása és integrálása mellett egyaránt szóltak érvek, a kodifikációval foglalkozó testület egésze végül úgy döntött, hogy kerüljön be a Ptk.-ba" - mondta Sárközy Tamás a jogi információk szolgáltatásával foglalkozó Opten Kft. konferenciáját megelőző sajtótájékoztatón. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem üzleti jogi tanszékének professzora ezzel finoman érzékeltette, hogy ő maga kezdetben az önálló Gt. pártján állt. Az integráció mellett szól, hogy a társasági jog számos ponton érintkezik a ptk.-val, viszont az egybeszerkesztés miatt a részletszabályokat külön jogszabályban kell majd megalkotni.

A Ptk. újdonságai közül Vékás Lajos akadémikus egy másik tájékoztatón kiemelte az emberi méltóságból fakadó személyiségi jogok polgári jogi védelmének megerősítését. Ezt szolgálja például a sérelemdíj.
Az új kódex megtartja az eddigi gazdasági társasági formákat. Itt az egyik legjelentősebb módosuló szabály, hogy a kft-k törzstőkéje ismét 3 millió forintra emelkedik, 1997 és 2008 között is ennyi volt a szükséges tőke. Ráadásul a pénzt azonnal föl lehet használni, tehát erősen túlzóak azok a megállapítások, amelyek szerint tönkreteszik a kft.-ket - mondta Sárközy.
Az új szabályok szerint a közkereseti társaság (kkt.) tagjai a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, a közös vagyon által nem fedezett kötelezettségekért pedig korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A hitelező tehát a kkt bármely tagjától követelheti a teljes tartozást. Amennyiben bármelyik tag - személyesen - tartozik valakinek, a hitelező nem elégítheti ki a követelését a társaság vagyonából. Arra viszont lehetősége van, hogy a hitelező megkapja a kkt.-tól az adott tagra jutó vagyont. A tagok korlátlan felelőssége abban is megnyilvánul, hogy ha egy tag kilép a társaságból, 5 évig még felel a kilépéskor meglévő tartozásokért.

Amennyiben egy tag meghal, az örököse beléphet helyette a társaságba. Ez azonban nem kötelező, de az örökség erejéig 5 évig köteles helytállni azokért a tartozásokért, amelyek a korábbi tag halálakor fennálltak. A kkt. átalakulhat betéti társasággá (bt.) viszont a korábbi tagoknak nem egyszerű megszabadulniuk a korlátlan felelősségtől. Akik a bt. beltagjává válnak, értelemszerűen továbbra is korlátlanul felelnek a jogelőd tartozásaiért is. A kültagokká váló korábbi kkt.-tagok is korlátlanul felelnek még 5 évig a korábbi cég tartozásaiért.

Élettárstalanul

A Ptk.-ba került családjogi fejezet nem támogatja az azonos nemű párokat, de a papír nélkül együtt élőket sem. A kisebbik kormánypárt, a KDNP teljesen kihagyta volna a kódexből az élettársi kapcsolatot. (Az eléggé átlátszó érv az volt, hogy az élettársak maguk sem kérnek a szabályozásból, mert ha kérnének, házasságkötéssel szereznének papírt.) A Fidesz, a nagyobbik kormánypárt végül mégis belevette a Ptk.-ba az élettársi kapcsolatot, de csak akkor, ha legalább egy évig tartott és gyermeket eredményezett. Ezeknél a kapcsolat felbomlásakor vagy az egyik fél halálakor érvényesek a családjogi szabályok.
Az azonos neműek kapcsolata tehát semmilyen módon nem került be a kódexbe, Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára ezt azzal indokolta egy tájékoztatón, hogy a bejegyzett élettársakra külön törvény vonatkozik 2009 óta.
Rétvári arra is felhívta a figyelmet, hogy egyszerűsödtek az örökbefogadás szabályai. Más tekintetben azonban ugyanitt szigorítás is történt, 18 éves kor helyett például legalább 25-nek kell lennie az örökbefogadónak. (Továbbá a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebbnek - kivéve, ha rokoni vagy házastársi örökbefogadásról van szó.)
Az öröklési jog terén jelentősen változik például az özvegyi jog: a jövőben az özvegynek nem az egész örökségre, hanem csupán az általa használt és a hozzá tartozó ingatlanokra van haszonélvezeti joga, az örökség többi részéből pedig egy gyerekrésznyire jogosult, tehát például két leszármazott mellett egyharmad részre. Ha viszont nincsenek leszármazók, akkor az új szabályozás szerint az elhunyt szüleié az örökség fele, a másik fele pedig az özvegyé, aki viszont ezt - a jelenleg még hatályos szabályozással ellentétben - nem veszíti el akkor sem, ha újraházasodik.

Az elhunyt szüleinek öröklési joga figyelembe veszi azt a társadalmi gyakorlatot, hogy a gyerekek házasságát gyakran jelentős anyagi hozzájárulással segítik a szülők, akik viszont gyermekük halálával elveszítik azt, aki öregkorukban támogathatná, eltarthatná őket.

Az Ab nem méltányolta a bírálat korlátozását

Jogászkörökben szégyennek tartják, hogy a másfél évtizeden keresztül neves professzorok vezetésével készülő ptk.-t még hatálybalépése előtt elmeszelte az amúgy csökkentett jogkörű és a kormánypártokhoz közel álló tagokkal dúsított Alkotmánybíróság (Ab). Igaz, a taláros testület által törölt rész - mindössze két szó - nem a hosszas előkészítéssel került a kódexbe, hanem a Fidesztől megszokott rohamos törvényalkotási metódussal Papcsák Ferenc képviselő módosításaként.
A közéleti szereplők bírálhatóságáról van szó. A módosítás ezt szűkítette volna a "méltányolható közérdek" esetére, jóllehet már az eredeti szöveg is csak feltételesen ad engedélyt a potentátok kritikájára, amikor úgy rendelkezik, hogy személyiségi jogaik csak "szükségtelenül" nem korlátozhatják a bírálatot. A kormány időközben visszakozni akart, Navracsics Tibor miniszter a zárószavazás előtt módosította volna a módosítást az ominózus két szó kihúzásával, de a kormánypárti akarat végül módosította a módosítás módosítását, és maradt (volna) a Papcsák-változat, amit végül az Ab iktatott ki.

Szerző
Témák
Ptk. vezetők KFT