Az egyezmény szerint nemcsak olyan emberek fordulhatnak a bírósághoz, akik úgy vélik, hogy valamelyik részes állam megsértette az egyezményben rögzített jogaikat, ezt államok is megtehetik egy másik országgal szemben. A bíróság közleménye nem részletezi, hogy Ukrajna egészen pontosan az egyezmény mely pontjainak megsértésével vádolja Oroszországot, a megadott iratszám alapján pedig csütörtök este még nem volt elérhető a beadvány teljes szövege a bíróság adatbázisában.
Arra viszont kitér a közlemény, hogy Kijev azonnali átmeneti intézkedést kért a strasbourgi bíróságtól Oroszországgal szemben. Ilyet a bíróság az érintett felek érdekében, vagy az eljárás megfelelő lebonyolítása érdekében rendelhet el. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a bíróság már a vizsgálat, a bizonyítás és a döntés előtt elrendel valamilyen intézkedést, hogy megakadályozza a további, vagy előreláthatólag bekövetkező jogsértést.
Kijev azt kérte a bíráktól, kötelezzék Oroszországot arra, hogy tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely az Ukrajna területén élő polgári lakosság életét vagy testi épségét veszélyeztetné.
A kommüniké szerint a kérésnek a bíróság helyt is adott, ezért Josep Casadevall bíró felszólította mindkét felet, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, különösen katonai akciótól, amely sértheti az ukrán lakosságnak az egyezményben lefektetett emberi jogait, illetve amelyek miatt az életük, testi épségük, egészségük veszélybe kerülhet. Külön kiemeli a bíróság, hogy mindkét államnak tiszteletben kell tartania az élethez való jogot, és azt az előírást, hogy senkit sem szabad embertelen vagy megalázó bánásmódban részesíteni.
A strasbourgi emberi jogi bíróság mindemellett mielőbbi tájékoztatást is kér Kijevtől és Moszkvától, hogy milyen intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének előírásait maradéktalanul betartsák.