Március 15. - Balliberális pestis és szirvárványszínű üszkösödés

Publikálás dátuma
2014.03.15. 12:06
Fotó: K2 Press/Népszava
 A történelmi zászlók és a nemzeti lobogó bevonulásával, a Himnusz hangjai mellett kezdődött el a március 15-i állami ünnepség a nemzeti múzeumnál, amelyet a kormány Tisztelet a bátraknak! elnevezésű hivatalos ünnepi programja keretében tartanak szombat délelőtt a Múzeumkertben. A megemlékezésen Orbán Viktor miniszterelnök mond ünnepi beszédet.

A múzeumhoz a Parlamenttől, Magyarország lobogójának felvonásáról a Nemzeti Lovas Díszegység vezetésével érkezett a tömeg. A Múzeumkert és a Múzeum körút megtelt az ünneplőkkel.  

A Kálvin térnél az ünnepre Budapestre érkezett lengyelek gyülekeztek. Nagyméretű lengyel zászlókat és több transzparenst is a magasba tartanak, ezeken lengyel településnevek, valamint Gazeta Polska Klub elnevezés, továbbá a lengyel-magyar barátságot hirdető feliratok szerepelnek. Van olyan transzparens, amelyen II. János Pál pápa képe látható.

Egy hatalmas transzparensen magyarul és lengyelül is olvasható az a felirat: "Isten óvd meg Magyarországot és Lengyelországot! Védd meg Európát a balliberális pestistől és szirvárványszínű üszkösödéstől". 

Egy kisebb csoport lengyelül azt skandálta, hogy "le a kommunizmussal", ugyanilyen feliratú táblát tartottak. Az ünneplők átvizsgálás után léphettek be a Múzeumkertben, ahol a kormány által meghívott kistelepülések lakói a számukra létrehozott szektorban foglalnak helyet. A nemzeti múzeum elé érkezőket korabeli ruhába öltözött férfiak és nők fogadták és sokan fényképezkedtek velük.

Fotó: K2 Press/Népszava

Fotó: K2 Press/Népszava

Az állami ünnepségek történetében elsőként adja elő Tolcsvay László zeneszerző az általa negyvenegy éve megzenésített Petőfi-verset, a Nemzeti dalt. A műsor elején Szvorák Katalin énekelte el a Himnuszt, a továbbiakban pedig fellép - mások mellett - Varga Miklós, Antal Tímea, Keresztes Ildikó, Sipos Imre, Szente Vajk és a Magyar Állami Népi Együttes, illetve felvételről hallható lesz az MR Gyermekkórusa is.

Szerző

Kossuth tér: avatás a "megújulás" jegyében - képek!

Publikálás dátuma
2014.03.15. 10:30
MTI Fotó: Máthé Zoltán
A köztelevízió kommentátora a március 15-i ünnepi programot felvezető három percében összesen hét alkalommal ejtette ki a „megújulás” kifejezést, az Országház épületétől a Kossuth téri szobrokig, az országzászlótól a díszszemléig. Vajda József fotóit a nagy képre kattintva tekintheti meg!

Ez maradt a Kossuth tér átadásával kezdődő, majd az ünnepélyes zászlófelvonással és a díszszemlével folytatódó reggeli közvetítés hívószava. Ezt hangsúlyozta a „szakkommentátor” Kiss Ferenc alezredes, a 32. nemzeti honvéd díszegység parancsnoka is. „A köztársasági elnök úr lejárja az arcvonalat” – hangzott a tv-ben, amikor Áder János ellépett a felsorakozott díszzászlóalj előtt. A történelmi zászlók bevonulása után Kövér László, az Országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet.

„Az elmúlt évszázadban az Országház és a Kossuth tér Magyarország jelképévé váltak. Ezért az újjáépítés Magyarország újjáépítése is. Nekünk, mai magyaroknak adatott meg az is, hogy a Kossuth téren megvalósíthassuk azt a szerkezetet, amelyet Steindl Imre tervezett meg, tiszteletben tartva a múltat, de a jelen érdekében” – mondta Kövér László, aki reményét fejezte ki, hogy „a Kossuth tér köveit soha többé nem áztatja vér, mint ahogy 1956-ban történt.”

Az új országzászló felvonása alatt Szvorák Katalin Kossuth-díjas népdalénekes énekelte a himnuszt, majd az ünnepség, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök és több kormánytag is részt vett, katonai díszszemlével ért véget.

Szerző

Kövér és a "mai magyarok"

Az Országház és a Kossuth tér 2010 óta tartó újjáépítése a magyar állam újjáépítésének a jelképe is - hangoztatta az Országgyűlés elnöke szombaton a megújult Kossuth téren, a március 15-i állami ünnepségsorozat kezdetén.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott ünnepélyes zászlófelvonás előtt elmondott beszédében Kövér László kiemelte: az újjáépítés – miként a magyar állam esetében is – évtizedek óta égetően esedékes volt, célja pedig a történelmi hagyományok tiszteletben tartásával történő korszerűsítés. Mindez rövid idő alatt, rendkívüli alkotóerő kifejtésével valósult meg - tette hozzá.

Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: az elmúlt négy esztendőben a rájuk bízott munka javát, miként az országban, úgy a Kossuth téren is elvégezték. Az elvégzett munkáról való vitának mindig helye van, ám egyvalami talán vitán felül áll: "az elmúlt négy esztendőben tétlenséggel nem vesztegettük a választók által nekünk szabott időt" - fogalmazott Kövér László, megjegyezve: az állam és az ország újjáépítéséről, valamint a Kossuth tér megújításáról a megfellebbezhetetlen értékítéletet a magyar polgárok többsége fogja hamarosan kimondani.

Az Országgyűlés elnöke - felidézve a Parlamenten és a téren elvégzett munkát - kitért arra, hogy az épület homlokzati köveinek kétharmadát kicserélték. Elmondható tehát, hogy a mai magyarok gyakorlatilag újjáépítették az elődeik által épített Országházat, amely száz esztendő után ismét újkori pompájában ragyog - fűzte hozzá.

A politikus szólt arról, hogy "nekünk, mai magyaroknak adatott meg az is", hogy az Országház körül, a Kossuth téren megvalósíthassák azt a térszerkezetet, amelyet még az Országház tervezője, Steindl Imre álmodott, ám már nem valósíthatott meg. A Kossuth téren a jelenkor tiszteletben tartotta a magyar múltat a magyar jövő érdekében - mondta Kövér László.

A hagyománytisztelet és önbecsülés jegyében a mai magyarok, miként az országban, úgy a Kossuth téren sem hagyják a magyar múltat eltörölni: "a barbár kommunista szoborrombolások által megsemmisített történelmi szobrainkat újraalkotják, és azok ismét díszei lesznek e térnek" - hangoztatta a házelnök.

Elmondta, hogy az idén újranyitja kapuit az 1949-ben bezárt Országgyűlési Múzeum is, amely a magyar parlamentarizmusnak, valamint az Országháznak mint építészeti remekműnek a történetét egyaránt bemutatja. Közölte: a több mint háromezer négyzetméteres látogatóközpont kialakításával világszínvonalú, hasznos teret és kényelmes körülményeket teremtettek az évente több mint félmillió látogatónak, akik felkeresik a Kossuth teret, illetve az Országházat. A mélygarázs megépítésével lehetővé válik a tér teljes tehermentesítése a gépjárműforgalomtól - jelezte, hozzátéve: az idén – az Országház és a Kossuth tér történetében először – megvalósul a teljes díszvilágítás, ami minden bizonnyal erősíteni fogja Budapest turisztikai vonzerejét is.

Az Országgyűlés elnöke közölte: összesen több mint ötezer magyar ember dolgozott a Kossuth téren, több mint kétszáz magyar gazdasági társaság vállalt szerepet a kivitelezésben, összesen több mint száz szakma képviseltette magát a munkálatokban. A házelnök köszönetet mondott a munkáért az abban részt vevő minden magyar munkavállalónak és vállalkozónak, a pénzügyi fedezetért minden magyar adófizetőnek, és köszönetét tolmácsolta a türelemért minden budapestinek.

Kövér László azt a kívánságát fogalmazta meg, hogy a megújult Kossuth tér köveit soha többé ne áztassa a magyarok vére, miként az 1956-ban történt; minden magyar ember – éljen bárhol a nagyvilágban – otthon érezze magát a Kossuth téren; a nagyvilágból érkező látogatók "legyenek itt mindig megbecsült vendégek".

"Az újjáépített Kossuth teret ma, 2014. március 15-én ezennel a magyar polgároknak átadom" - zárta ünnepi beszédét az Országgyűlés elnöke. Az ünnepségen - mások mellett - részt vett Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök. 

Szerző