Tavaszi zsongás: Orbán az egység kovácsa

Publikálás dátuma
2014.03.15. 14:39
FOTÓ: K2Press
Március 15-e, délelőtt 10 óra. Az utcán először a friss, tavaszi levegő csapott meg, a Nemzeti Múzeum felé közeledve pedig az aluljáróban az ünnep hangulata is. Egy mikrovállalkozás, a portékáját a nyakába akasztott tálcán hordó termetes asszonyság kínált mindent, ami a nemzeti ünnephez kell, ebben a sorrendben: „Tessék, tessék – töki, szotyi, koki”. Utóbbi nem az Orbán-féle, Brüsszelben kiosztott emlékezetes koki volt, hanem nemzeti színű kokárda. Egy utcával lejjebb már árultak héliummal töltött Hello Kitty-s lufit is, meg nemzeti színű és székely zászlókat minden mennyiségben és méretben. Azt hiszem, egyik nélkül sem tudnám elképzelni március 15-ét.

Nem maradt el minden nemzeti ünnepek kötelező vizuális eleme, a mély- és ősmagyar divatbemutató sem. A férfiak bocskaiba és attilába öltöztek: a fiatalabbakon jobbára csak a sújtásokkal díszített egyszerűbb változatot lehetett látni, az ínyenc idősebbek mindenféle kitüntetésekkel dekorálták. Több hölgy ugyanezt a változatot halott állatok szőrével kombinálva öltötte fel. Az ilyenkor valamiért ünnepinek vélt katonai gyakorló ruházatok és bakancsok is felbukkantak. Természetesen az az anyuka, aki igazán komolyan vette az ünnepet, még a maga előtt tolt babakocsit is csordultig tűzdelte kis nemzetiszín zászlócskákkal. Minden adott volt az ünnephez.

Nagy számban és erős üzenetekkel érkeztek a Kálvin térre saját nemzeti lobogóik és a Szolidaritás zászlói alatt a lengyelek. Hatalmas molinójuk két nyelven fogalmazta meg a fő üzeneteket: „Isten óvd meg Magyarországot és Lengyelországot” továbbá „Védd meg Európát a balliberális pestistől és a szivárványszínű üszkösödéstől.” Talán a nyomaték kedvéért néhai II. János Pál pápa portréját is mellékelték. Egy másik nagy transzparenssel azonban eléggé mellényúltak, vagy csak régről megmaradhatott a kissé idejétmúltnak tűnő követelést hirdető szöveg: „Le a kommunizmussal”. A lengyelekkel együtt csoportosultak a Fidesz civiljei, a CÖF-ösök is: zászlórengeteget lengettek, vezetőjük, Csizmadia László pedig a tévécsatornának nyilatkozott.

Végre elkezdődött az ünnepség. Számomra érthetetlen okból az ilyesminek kötelező tartozéka egy verselő, aki zavarba ejtően zihálva és kiabálva, már-már infarktus közeli állapotban szaval és mindig olyan költeményt, amiben egymást érik az olyan kifejezések, mint kettészakított nemzet, meg a szívünk vérébe mártott karddal írt üzenet. Az így teremtett vidám hangulatot csak fokozta a gyönyörű napsütés és a simogató szellő. Sokan napfürdőztek az ég felé fordított arccal – talán várták is valaminek a közeledtét onnan, de végül csak Orbán Viktor lépett a mikrofon elé. Kicsit hagyta magát tapsoltatni, majd – vélhetően rekordidő - 90 másodperc alatt már a választás reklámozásánál tartott, mikor kijelentette: „Minden évben elmondjuk: ez a március 15-e más, mint a többi. És milyen igaz: három hét múlva jön a sorsdöntő választás.”

Ezután – talán a tavasz miatt - egy viszonylag hosszabb, kertészeti blokk következett. Orbán némileg szabadabb stílusban, mint Bálint gazda az Ablakban, de lényegét tekintve ugyanarról beszélt: rügyek, szárba szökkenés, gyümölcse, satöbbi. Itt egy picit elvesztettem a fonalat, mert lekötött egy, a március 15-i ünnepek szereplői közül eddig hiányzó bohóc. A férfi tiritarka kezeslábasban, nagyorrú cipőben, piros orral és parókában flangált a tömegben. Követtem kicsit, mert azt hittem, itt van Bajnai Gordon is, de nem. Közben eltelt pár perc és Orbán már a rendszerváltásnál, a szovjet csapatok kivonulásánál tartott a beszédben, és éreztem, hogy itt veszi fel a szokásos, múzeum-kerti fonalat: jönnek a magyarokat elnyomó hatalmak, legyen az Bécs, Moszkva vagy Brüsszel. Érdekes, hogy most egyik város neve sem hangzott el, bár említette 2010-et, amikor felállította az országot az EU szégyenpadjáról, illetve elhangzott a muszkák, a labancok és a pufajkások kifejezés, meg valamiféle öltönyösök is.

A beszéd egyetlen viccesnek szánt része következett, amikor a miniszterelnök arról beszélt, hogy a nemzeti dalban nem mutatna jól a rezsicsökkentés. (Hallottam valakit, aki látott valakit, aki mosolygott. ) Innen ugrottunk egy nagyot, és ismét az április 6-i választásnál járt a beszéd – legalábbis üzenetében. Hiszen – mint Orbán kifejtette – ma ugyanaz a cél, mint akkor a dézsma meg a robot eltörlésével: a rezsicsökkentés az igazságtalan terhek lerázása. A hallgatóság ezen a ponton megtudhatta, hogy „óriások vállán állunk, nagyszerű korszak kapujában.” Orbán Viktor ugyanis azon dolgozik 2010 óta, hogy a magyar név megint szép legyen, méltó régi nagy híréhez. Ez idő alatt –emlékeztetett – sikerrel védekeztünk a pénzvilág, birodalmi fővárosok és természeti katasztrófák ellen. Olyannyira, hogy „mi vagyunk ma a legegységesebb ország Európában”.

Érezhető volt, hogy közeleg a beszédben a katarzis, és úgy is lett. Még vont egy párhuzamot Orbán emlékeztetve, hogy „nemzeti alkotmányunk” úgy végződik – „Legyen béke, szabadság és egyetértés” - ahogy a 12 pont kezdődik, majd megállapította, hogy olyan időket élünk, amikor a gyengéknek és a gyáváknak nem osztanak lapot, ezért nagyon erősnek és egységesnek kell lennünk.  „Az egység neve pedig április 6-a!” – adta ki a jelszót zárásként Orbán. A zenekar tust húzott, az emberek szétszéledtek, az öregasszonyok pedig a következő sarkon a villamoshoz csoszogva már recepteket, konyhai praktikákat osztottak meg egymással.

Szerző

Március 15. - Botka: a csalódott nemzetnek szüksége van Szeged példamutatására

Publikálás dátuma
2014.03.15. 14:27
Résztvevők a szegedi önkormányzat az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünnepségén a Klauzá
Botka László ünnepi beszédében azt mondta, soha nem volt ilyen nagy szüksége a "sokat csalódott nemzetnek" a példamutató Szegedre, mint ma. A város szocialista polgármestere erről szombaton, a Klauzál téri megemlékezésen beszélt.

"Szegedet oly pontnak tekintem, melyből kiindulva a haza szabadságát, a nemzet üdvét megmenteni erősen hiszem" – idézte Kossuth Lajos egykor ugyanezen a téren elhangzott szavait az ellenzéki politikus a szegedi önkormányzat március 15-i ünnepségén.

A küzdelem ma szelídebb formában érkezik, mint 166 éve, nem kell sem kardot, sem lőfegyvert ragadnunk, de még nyergelnünk és kürtöket fújnunk sem, miként azt nemrégiben ajánlották – fogalmazott az MSZP országos választmányi elnöki posztját is betöltő politikus.

Botka László polgármester, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) országos választmányi elnöke beszédet mond a szegedi önkormányzat az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünnepségén a Klauzál téren 2014. március 15-én. A háttérben Kossuth Lajos szobra.MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Botka László polgármester, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) országos választmányi elnöke beszédet mond a szegedi önkormányzat az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünnepségén a Klauzál téren 2014. március 15-én. A háttérben Kossuth Lajos szobra.MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

 

Elég hozzá a Radnóti Miklós-i "emberséghez méltó értelem", amely újra és újra kimondatja velünk: olyan országban szeretnénk élni, ahol a hatalom szolgál és nem kiszolgáltatottá tesz. Olyan országban akarunk élni, ahol nem kell – mint 166 éve – kívánni a sajtó szabadságát, mert ez természetes, ahol soha többé nem kell a törvény előtti egyenlőségről és a közös teherviselésről szót váltanunk, mert ez magától értetődik, ahol soha többé nem épülhetnek falak a félelem és megfélemlítés, az erőnek hívott erőszak, a demokráciának hazudott önkény és a gátlástalan sikerpropaganda tégláiból.

Olyan országban szeretnénk élni, ahol senkinek nem jut eszébe, mieinkre és tietekre, jókra és gonoszokra, hazafiakra és hazaárulókra hasogatni a nemzetet – zárta felsorolását Botka László.

Az ünnepség végén az érdeklődőkkel teli téren az állami szervek, civil szervezetek és a parlamenti pártok képviselői megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát.

Szerző

Riasztás! Már Budapestre is kiadták a figyelmeztetést

Már Budapestre is kiadták a riasztást a várható viharos szél miatt, több megyében pedig másodfokúra emelték a korábban kiadott riasztást. Ezeken a területeken már a következő órákban is viharossá erősödhet a szél.

Szombat kora délután a viharos szél miatt egyre több járásra adtak ki riasztást. Pest, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, és Nógrád megye több járásában már narancssárga, vagyis másodfokú riasztás van érvényben.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat MTI-hez eljuttatott - szombat éjfélig szóló - veszélyjelzése szerint másodfokú, vagyis narancssárga figyelmeztetés van érvényben Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Veszprém és Pest megyében, valamint Budapesten. Ezeken a területeken a legerősebb széllökések az óránkénti 90 kilométeres erősséget is meghaladhatják.

Baranya, Somogy, Vas és Zala megyére citromsárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adtak ki. Ezekben a megyékben is 70 kilométer/órásnál erősebb széllökések lehetnek.

A meteorológiai szolgálat azt írta: délután 4 óra körül a Közép-Dunántúlon és az Alföldön válik sokfelé viharossá a szél. Az utóbbi térségben a 100 kilométer/órát is megközelíthetik a legerősebb széllökések. 

Este 7 óra körül a szél mindenütt mérséklődik, ekkor már inkább csak az ország déli harmadán lehetnek az óránkénti 70 kilométeres erősséget elérő lökések. Vasárnap viszont a délnyugati és az északkeleti megyéket kivéve ismét sokfelé viharossá fokozódhat a szél. Az Észak-Dunántúlon és a főváros térségében a szélsebesség helyenként elérheti a 90-95 kilométer/órát is - írta a meteorológiai szolgálat.

Szerző