Hende Csaba - aki Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökének kunszállási fórumán vázolta fel a hadsereg négy évvel korábbi állapotát - felidézte, hogy mintegy száz esetben volt kénytelen feljelentést tenni. Kiemelte Vadai ügyét, aki állítása szerint saját honlapjának a kezelésére két gazdasági társasággal kötött szerződést, annak ellenére, hogy a minisztériumnak van sajtóosztálya.
Az újabb "elszámoltatási" sikert azonban hétfő reggel a KNyF cáfolta. Nagy Andrea szóvivő szerint nincs gyanúsítottja a korábbi honvédelmi minisztériumi szerződések miatt szeptemberben ismeretlen tettes ellen indult nyomozásnak. A szóvivő a hvg.hu-nak azt is elmondta, gyanúsítotti kihallgatás csak abban az esetben lehetséges, ha a mentelmi jogot felfüggesztik, jelenleg ezt sem kérték.
Vádemelésről így nem is lehet szó. Ezt pedig Hendének illene tudnia, hiszen feljelentéstevőként bizonyára szorosan követi a fejleményeket, parlamenti képviselőként pedig elvileg szavaznia kellett volna Vadai mentelmi jogának felfüggesztéséről. Ezért is érdeklődtünk az ügyészségi cáfolat után a honvédelmi tárcánál: árulják el, honnan vette értesülését Hende a vádemelésről, illetve azután, hogy bebizonyosodott: félrevezette a közvéleményt, de legalábbis súlyosan tévedett, kér-e bocsánatot Vadai Ágnestől. A minisztérium sajtóosztálya írásban kérte kérdéseinket és későbbre ígért választ. Kerestük Vadai Ágnest is, de egyelőre nem sikerült elérni. Az MSZP-ből időközben kilépett, jelenleg a DK elnökségi tagjaként politizáló Vadai Hende feljelentéséről korábban azt mondta, hogy "a rezsimnek a tyúkszemére lépett", és valószínűleg egy mérhetetlenül kicsinyes bosszúról van szó.
Hende amúgy a fideszes fórumon megemlítette azt is, hogy 2010-ben egy "szétlopott" hadsereget örökölt az ország a szocialista kormányzattól, és a feljelentések kapcsán nem csak Vadai ügyét említette meg, hanem a tábornokok perét, valamint Fapál László korábbi államtitkár esetét is. Csakhogy ezek sem voltak éppen sikertörténetek. Ismert, hogy a "viszkisdoboz-ügyként" elhíresült tábornokperben február közepén a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa hatályon kívül helyezte a nem jogerős ítéletet, és új elsőfokú eljárást rendelt el Debrecenben. Abban az ügyben első fokon minden vádlottat, minden vádpont alól felmentett a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa, mivel az egykori Honvédelmi Minisztérium volt tisztviselőit 200 millió forintos vesztegetéssel megvádoló ügyészség semmilyen érdemi bizonyítékot nem tudott felmutatni. A bíró a katonai ügyészség bizonyítékait ellentmondásosnak, feltételezéseken alapulónak nevezte, a vádiratot pedig hiányosnak. Ebben az ügyben a Hende által is említett Fapál László volt honvédelmi államtitkár lett volna a "nagy hal", ám a viszkisdobozban átadott vesztegetési pénz története kizárólag Oláh János tábornok vallomására alapult, aki viszont a tárgyalás során visszavonta állításait. Sőt, elismerte: az ügyészek által felvázoltakra csak "bólintania kellett", mert "volt egy koncepciójuk, ők mondták, hogy ezt jobban tudják". Fapál másik perében pedig február végén hirdettek ítéletet: bűncselekmény hiányában első fokon felmentette a Pesti Központi Kerületi Bíróság a hűtlen kezelés vádja alól Fapált - és Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert is. Leegyszerűsítve, a Központi Nyomozó Főügyészség azzal gyanúsította meg Juhászt, hogy miniszterként olcsóbban juttatta szolgálati lakáshoz a katonatiszt Fapált, miközben állami vezetőként ez már nem illette volna meg. Emlékezetes, az áprilisban indult per már az első tárgyalásnál megszakadt, ugyanis az ügyészség olyan hiányos vádiratot készített, hogy a bíróság szerint az alapján nem lehetett volna érdemi tárgyalást lefolytatni, és a vád pontosítását rendelte el. Ez az ítélet szerint nem sikerült: nem tudott olyan jogszabályt megjelölni az ügyészség, amely szerint a volt államtitkár nem juthatott volna lakáshoz. Ráadásul a lakást a tárca sem perelte vissza polgári úton.