Gazdasági csőd a Krím átvétele

Bár jelenleg az oroszok többsége ünnepel, miután reggeli adatok szerint a Krímben 83 százalékos részvételi arány mellett 96 százalék voksolt a Moszkvához való csatlakozás mellett, szakértők szerint sem a Krím, sem Moszkva nem jár jól gazdaságilag a politikai fejleményekkel. A régió egyik legfontosabb bevételi forrása a turizmus volt. A válság azonban aligha kedvez ennek, ráadásul sajátos földrajzi elhelyezkedése miatt nem várható az sem, hogy az orosz turisták tömegesen áramlanak majd ide. Olyan kommentár is napvilágot látott, amely szerint az orosz katonákon kívül nem is várható más látogató.

A mezőgazdaság, amely szintén fontos bevételi forrás lehetne, jelentős mértékben függ Ukrajnától, hiszen Kijevtől kapja a félsziget az elektromos áramot. Egyelőre nincsenek becslések arról, milyen gabonatermésre számíthat a Krím 2014-ben. 2013-ban 765 ezer tonna volt, amely az összukrán termés két százalékának felel meg.

Súlyos gondot jelent, hogy a kétmilliós Krímnek, amely nagyjából Belgium nagyságú, nincs közvetlen szárazföldi kapcsolata Oroszországgal. Bár a kercsi híd létrehozását már régóta tervezik, ezt nem tudják felépíteni egyik napról a másikra – jegyzi meg a Neue Zürcher Zeitung.

A krími gazdaság ékköve az ukrán állami energiavállalat, a Naftogaz leányvállalata, a Csernomornaftogaz. Rusztam Temirgalijev krími kormányfőhelyettes azt közölte, mint minden ukrán létesítményt, ezt is államosítják. Ez érzékeny veszteség Kijev számára, mert a vállalat évi 1,6 milliárd köbméter nyersanyagot termel, s a Fekete-tengeri lelőhelyeknek köszönhetően ennek a dupláját is előállíthatja. A Csernomornaftogaz tavaly az ukrán gáztermelés mintegy nyolc százalékát állította elő.

A cég az Exxon Mobillal, a Shellel és az ÖMV-vel akart szövetkezni a 66 milliárd köbméterre becsült lelőhelyek még jobb kiaknázásáért, ez az együttműködés azonban igencsak kérdésessé vált a politikai fejlemények fényében.

Ukrán közlések szerint a változó tulajdonviszonyok miatt jogi káosz vár a Krímre. A befektetési klíma igen rossz, s arra sem számítanak, hogy orosz befektetők tömegesen áramlanak majd a térségbe.

Pedig nyilvánvaló, hogy Oroszországnak mélyen a zsebébe kell nyúlnia, hogy megsegítse a „krími testvéreket”. Kivált, ha teljesíteni kívánja azt az ígéretét, mely szerint a krími állami alkalmazottak fizetését a négyszeresére emeli. A Krímen ráadásul egyharmadnyival alacsonyabb az életszínvonal az ukrán átlagnál. Ugyanakkor Anton Sziluanov orosz külügyminiszter is azt közölte, hogy a krími gazdaság deficitje eléri az évi 700 millió eurót. Szimferopol mindeddig ennek az összegnek a kétszeresét kapta Kijevtől. Moszkva mindenesetre egymilliárd dollár azonnali segélyt nyújt a Krímnek, kérdés, ez mire lesz elég.