Nálunk ma sok mindent a félelem mozgat

Valószínűleg azoknak a magyar társulatoknak lett igazuk, akik a zavaros előzmények ellenére, úgy döntöttek, hogy részt vesznek a Burgtheater által szervezett Magyarország Fesztiválon. Mint ismert, a rendezvényt korábban Matthias Hartmann, a Burgtheater múlthéten menesztett igazgatója kezdeményezte. Az intézmény körül kialakult gazdasági botrány miatt azonban még februárban a Nemzeti Színház, múlt csütörtökön pedig a Krétakör is lemondta a bécsi vendégszereplést. Hartmann menesztése Bécsben is nagy vihart kavart, a Burgtheaternél még soha nem menesztették a regnáló igazgatót a szerződése lejárta előtt.

Az élet azonban nem áll meg, és a nézők többsége is így gondolkodott, amikor jegyet váltott a Magyarországgal foglalkozó fesztivál nem lemondott eseményeire. A vasárnap kétségkívül a Katona József Színházé volt és úgy tűnik ők meg is nyerték ezt a játszmát. Délután a Burgtheater egyik reprezentatív játszóhelye, a Kasino adott otthont annak a pódiumbeszélgetésnek, amely a magyarországi független és állami színházak helyzetéről, a politika és a kultúra kapcsolatáról szólt. Az eseményre kifejezetten nagy volt az érdeklődés. Megkérdeztem az egyik fiatal nézőt, miért regisztrált az egyébként ingyenes rendezvényre. Azt válaszolta egyrészt imádja a színházat és jókat hallott a magyarországi produkciókról, másrészt a barátja magyar és emiatt is vonzó volt számára az esemény.

A pódiumon akadtak üres székek, a nyitó produkció rendezője Horváth Csaba a viharos időjárási helyzet miatt nem tudott visszajönni Bécsbe. Ott volt viszont a vitázók között Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója és az adminisztratív ügyekkel foglalkozó vezetőtársa Mattyasovszky Bence, illetve Csáki Judit kritikus. A nézők között foglalt helyet, de később bekapcsolódott a beszélgetésbe Ascher Tamás, a Katona József Színház főrendezője.

A beszélgetést Rubina Möhring újságíró moderálta, aki próbált éles kérdéseket, így a magyarországi antiszemitizmussal és különböző megbélyegzésekkel kapcsolatos problémákat felvetni, de valódi vita nem nagyon tudott kialakulni, hiszen a jelenlévők nagyjából ugyanazon az állásponton voltak, viszont árnyalt képet rajzoltak a jelenlegi állami kultúrpolitika irányairól, prioritásáról, haszonélvezőiről és kárvallottjairól, illetve a független színházak menekülési lehetőségeiről.

Máté Gábor úgy fogalmazott, úgy látszik nálunk fiatal a demokrácia és jelenleg sajnálatosan sok mindent a félelem mozgat.

Ascher Tamás arról beszélt, hogy a művészet alapeleme a kritika, ha ezt meg akarják szüntetni, az nagyon könnyen a művészet halálához vezethet. Ráadásul ma alapvető fogalmakban sincs megegyezés, ami tovább nehezíti a helyzetet. Csáki Judit azt vetette fel, hogy ma a kormányzat, vagy a hatalomhoz közelállók kerülik a vitákat, a kétfelé szakított kulturális élet szereplői emiatt csak üzengetnek egymásnak, nem ülnek le egymással szemtől szembe. Ez sajnos oly annyira így van, hogy a korábbi lemondások miatt Bécsben sem volt mód a nézetek ütköztetésére. A beszélgetés után este az Akademietheaterben játszották a Katona József Színház és a Szputnyik Hajózási Társaság koprodukcióját, az Anamnesist.

Akárcsak a délutáni vitára, erre az előadásra is sokan voltak kíváncsiak. A magyar egészségüggyel foglalkozó produkció végén hosszas tapssal és éljenzéssel fogadták a nézők Bodó Viktor rendezését, aki egy rövid jelenetben maga is megjelent a színpadon. Később pedig színész kollégáival együtt válaszolt a felvetődött kérdésekre az előadás utáni közönségtalálkozón, amelyre sokan ott maradtak. Szerda este Pintér Béla és Társulata a Szutyok című előadást játssza Bécsben a Magyar Fesztivál keretében.