Bölényszerelem a Budakeszi Vadasparkban

Publikálás dátuma
2014.03.18. 12:41

A napsugaras tavasz Ámor lövöldöző kedvét is meghozta, mostanában bölényre vadászik. Úgy néz ki, Rambó szívét el is találta, mert a nehézfiú menthetetlenül belezúgott Kadába, a bölénylányba. Bizton állíthatjuk, hogy nincs bájosabb egy szerelemtől fűtött bölénynél. Rambó jegyet váltott a tavaszi szerelemvonatra: kitartóan, naponta több órán keresztül, hűséges kiskutya módjára ácsorog kifutójának azon oldalán, ahonnan a legjobb kilátás nyílik a gyönyörűséges Kadára. 

A lehető legközelebb húzódik a kerítéshez és hatalmas, vágyakozó boci, vagyis bölényszemekkel nézi választottját. Ha tehetné, bizonyára virágokat is szedne bálaszám, hogy szíve hölgye jóízűen elropogtathassa azokat. Jobb híján időnként szívszaggatóan felhorkant, nyomatékot adva annak, hogy szándékai komolyak és tisztességesek.

Kada igazi nőként úgy tesz, mintha hidegen hagyná ez az egész és csak véletlenül sétálna el Rambó félig átlógó feje mellett. Persze néha megesik a szíve kócos, bucifejű, szomorkodó barátján, odadugja az orrát hozzá kedvesen, és nózi-pusziznak kicsit.

Hősünk szemmel láthatóan nehezen tudja magát túltenni a tényen, hogy ez a szerelem bizony plátói kell, hogy maradjon. Rambó ugyanis - Kadával ellentétben - származását tekintve nem tiszta vérvonalú európai bölény, így nem vehet részt az Európai Bölény Fajmegmentő Programban.

Szerző

Alig mozdult a forint kora reggelre

Szinte semmit nem mozdult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest kedd kora reggelre a hétfő esti jegyzésekkel összevetve a bankközi piacon.

Kedd reggel hétkor egy euró 311,82 forintot ért a hétfő esti 311,98 forint után, a svájci frankot 256,57 forinton jegyezték, hétfő este hétkor 256,64 forinton állt.
A dollár 223,86 forint, a japán jen 2,1997 forint volt kedd reggel a hétfő esti 224,05 és 2,2049 forintot követően.
Az euró/dollár árfolyamban sem történt érdemi elmozdulás, egy euró 1,3920 dollárt ért kedd reggel a hétfő esti 1,3928 dollár után.

Szerző

Az elfeledett polgárháború

Publikálás dátuma
2014.03.18. 06:32
Szíriából Bulgáriába menekült gyermekek. Újratanulják az életet FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Három éve kezdődött Szíriában az immár polgárháborúként tomboló konfliktus. Az etnikai, vallási színezettel, számos nemzetközi résztvevővel bővült válságnak katonai megoldása aligha lehet, azonban a diplomáciai rendezés is kudarcba fulladt. A nemzetközi közösség mintha Ukrajna fényében elfeledkezett volna a közel-keleti országról.

Több mint három éve kezdődött a szíriai polgárháború. 2011. március 15-én tüntetések kezdődtek Deraa városában, miután tinédzsereket vettek őrizetbe és kínoztak meg a kormányerők, amiért forradalmi jelszavakat festettek iskolájuk falára. A demonstráció békésen kezdődött, azonban a tömegbe lőttek - vélhetően a biztonsági erők - s zavargások törtek ki. Az akkor még az arab tavasz újabb dominójának számító Szíria dominója Tunéziáé, Egyiptomé és Líbiáé után kezdett eldőlni, a válság azonban mindegyiknél súlyosabbá vált.

A Bassár el-Aszad elnök kormánya elleni tiltakozások országos méretűvé nőtték ki magukat, 2011 júliusára pedig már az ellenzék is fegyvert ragadott. 2012-re a harcok elérték a fővárost, Damaszkuszt, s a Szíria második legnagyobb városának számító, immár az ellenzék fellegváraként ismert Aleppót. A felkelés polgárháborúvá alakult, etnikai-vallási színezettel, melyben a szomszédos államok, s a nagyhatalmak is szerepet kaptak. Oroszország és Irán, valamint a libanoni síita Hezbollah az alavita Aszad-kormányzat mellé állt, pénzügyileg és katonailag is segítve a vezetést, míg az Egyesült Államok, a nyugati országok, illetve a szunnita arab államok a lázadókat támogatták. Az arab tavasz legvéresebb konfliktusa alakult ki, a háború számokban mérten is elképesztő méreteket ölt.

     Ketyeg az óra
- Percenként három szíriai állampolgár válik menekültté az egyik szomszédos országban. Mintegy 2,5 millió ember keresett menedéket Szírián kívül, ebből másfél millió az elmúlt évben hagyta el a polgárháború sújtotta országot, vagyis az elmúlt évben minden nap 4110 személy lépte át a határt, derült ki az ENSZ adataiból. A menekültáradattal küzd Libanon, Törökország, Irak, és Jordánia, ahogy a nemzetközi segélyszervezetek is.
- Minden második percben nyolc gyermek kényszerül otthona elhagyására. A Szírián belül költözésre kényszerült gyermekek száma az elmúlt évben triplájára növekedett, 920 ezer főről 3 millióra, figyelmeztetett az UNICEF, az ENSZ Gyermekalapja. Legfrissebb jelentésében éppen ezen elveszett generációra hívta fel a világ figyelmét.
- Minden tizedik percben meghal egy ember Szíriában. Több mint 146 ezer ember vesztette életét az immár három éve tartó konfliktus során, írta az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (SOHR) nevű szervezet. Összehasonlításképp, ennyi ember vesztette életét Libanonban a 15 évig tartó polgárháború során. A halálesetek száma az elmúlt egy év során napi 170 fővel növekedett Szíriában, állítják.

Az ENSZ tavaly júliusban felhagyott a halálesetek követésével megbízható forrás hiányára hivatkozva, addig több mint százezer halálos áldozatot számoltak. Az amatőr aktivistákból álló Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (SOHR) több mint 146 ezer főre becsüli az áldozatok számát. Legalább tízezer fiatalkorú vesztette életét. Mintegy 9 millióan, Szíria lakosságának fele kényszerült otthona elhagyására. 6,5 millióan az országon belül, további 2,5 millióan külföldön kerestek menedéket. Közöttük 3 millió a gyermek. A külföldön menekültként számon tartott gyermekek száma eléri az 1,2 milliót. Mintegy 425 ezren még az öt éves kort sem érték el.

Az ENSZ Gyermekalapja az évfordulóra készülve éppen erre az elveszett generációra kívánta felhívni a figyelmet. "Immár hárommillió gyermek nem tud rendszeresen iskolába járni, ez az iskolaérett korosztály fele. Összesen 323 ezer öt év alatti gyerek a háború által sújtott területen él, ahová a segélyek sem jutnak el" - írta az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF friss beszámolójában. A fiataloknak koraérettekké kell válniuk: a menekült gyerekek egy tizede már dolgozik, míg minden ötödik szíriai kislányt kényszerházasságba kényszerítenek. Kétmillió szíriai gyermek szorul mentális kezelésre, közölte az elszomorító tényt az UNICEF. Anthony Lake, a szervezet igazgatója úgy véli, évtizedek múltán állhat talpra ez a generáció.

A legek háborúja

- Összesen kilencmillió ember kényszerült otthona elhagyására, s vált menekültté Szírián belül, vagy azon kívül. A történelem során látott egyik legnagyobb menekültáradat, közölte a brit BBC.- Az ENSZ év elején 6,5 milliárd dollár adományért folyamodott a nemzetközi közösséghez a szíriai rászorulók megsegítése érdekében - ez a világszervezet eddigi legnagyobb felkérése.

- Legalább tízezer gyermek vesztette életét a három éve húzódó konfliktus során, az ENSZ adatai szerint a gyermekáldozatok száma rekord magas, ugyanakkor megjegyzik, a valós adat ennél sokkal magasabb lehet.

- A legveszélyesebb hely Szíria lett az újságírók és fotóriporterek számára. Csak tavaly 29-en vesztették életüket a polgárháborúról való tudósítás közben, írta az újságírók védelmére szakosodott bizottság (CPJ). A hétvégén újabb két fővel bővült ez a szám.

A Közel-Kelet egykor legjobb, államilag támogatott egészségügyi rendszere is romokban hever. A Save the Children jótékonysági szervezet jelentése szerint a kórházak 60 százaléka megsemmisült, vagy súlyosan károsodott a támadások során, az orvosok fele pedig elhagyta az országot. Az életmentő gyógyszerek kifogyóban vannak, az egykor könnyen kezelhető krónikus betegségek, mint a cukorbetegség vagy a rák, halálos ítéletté váltak. A konfliktus kezdete óta kétszázezer ember vesztette életét ilyen krónikus betegségekben kezelés és/vagy gyógyszer hiányában. A gyermekbénulás ismét terjedni kezdett, legalább 17 gyermeket kezelnek ilyen betegséggel, s félő, hogy a túlzsúfolt menekülttáborokban járvánnyá fejlődik.

A háború előtt Szíria rendelkezett a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával a régióban: tíz százalék alatt volt az arány. Mára a szíriai lakosság kevesebb mint felének van munkája, írta a német Deutsche Welle. A szíriaiak hatvan százaléka szegénységben él, kétszer annyian, mint a felkelés előtt. A nemzetközi szankciók rányomták bélyegüket az exportra, így az olajiparra is: a termelés felére esett vissza. Míg a bruttó hazai termék (GDP) 2011 januárjában növekvő kilátással 3,24 százalék volt, addig egy évvel később mínusz 2,3 százalékon állt a Világbank becslései szerint.

Szíriában mind a hat, az UNESCO világörökségi listáján szereplő helyszín súlyosan károkat szenvedett el. A turizmus, amely a bevételek 12 százalékához járult hozzá, megszűnt létezni. A kormány múlt héten hirdette ki az új jogszabályt, melynek értelmében ezentúl minden külföldi állampolgár csupán érvényes vízummal léphet Szíria területére. Kivételt képeznek ez alól a szomszédos arab államok, melyekkel Szíriának kétoldalú speciális megállapodása van.Tavaly ugyan a vegyi támadások hatására nemzetközi kezdeményezés indult a válság politikai úton történő rendezése felé. Tavaly májusban a nagyhatalmak aláírták a Genf-1 kommünikét, majd idén januárban a szíriai felekkel kezdődtek tárgyalások a Genf-2 békekonferencia szárnyai alatt. Azonban az egyeztetések két forduló után, jelentős eredmény nélkül megszűntek.

António Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa Washingtonban arra figyelmeztetett, míg a nemzetközi közösség az ukrajnai, s a Krím-félszigeten kialakult válságra fókuszál, addig Szíriában egyre mélyebb, totális katasztrófa uralkodik. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár felszólította az Egyesült Államokat és Oroszországot, igyekezzenek elősegíteni a genfi tárgyalások folytatását Szíria jövője érdekében.

Szerző