Putyin "fultoni beszéde"

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Krím és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásával kapcsolatban kedden elmondott beszéde pontot tett a világ jelenlegi berendezkedésére - írta a Vedomosztyi című orosz napilap szerdán. A Nyezaviszimaja Gazeta cikkírója Churchillnek a hidegháború kezdetének számító 1946-os fultoni beszédéhez hasonlította az orosz államfő megszólalását. Más orosz szakértők úgy értékelik a Kremlben elhangzottakat, hogy Oroszország megállt a Krím félszigetnél, nem terjeszkedik tovább Ukrajnában.

Putyin az orosz törvényhozás tagjai előtt mondott beszédében Oroszország elválaszthatatlan részének nevezte a Krímet, s a Nyugatot azzal vádolta, a hidegháborút hozza vissza azzal, hogy igyekszik meggátolni az ukrajnai régió csatlakozását Oroszországhoz.

A beszédet értékelve Dmitrij Badovszkij, a Kreml által létrehozott Társadalmi, Gazdasági és Politikai Kutatások Intézete nevű alapítvány vezetője úgy nyilatkozott a Vedomosztyinak, hogy Putyin gyakorlatilag azt ajánlotta a nemzetközi közösségnek, érjen véget az a korszak, amely a Szovjetunió széthullásakor keletkezett, és amelyet "egypólusú süketség és a Nyugat törekvéseinek átfedése jellemzett". Ez "a hidegháború nem teljes és nem korrekt befejeződése miatt alakult ki" - fejtette ki Dmitrij Badovszkij.
"Putyin lépései komoly csapást mérnek azokra az amerikaiakra, akik azt hitték, hogy virágzó, demokratikus, erős és tiszteletreméltó, a nemzetközi közösségbe teljesen bekapcsolódó Oroszország létrejöttének lehetőségében - mondta a Vedomosztyinak Michael McFaul, az Egyesült Államok volt oroszországi nagykövete.

Marija Lipman, a moszkvai Carnegie Központ kutatója a Vedomosztyi nyilatkozva egyetértett azzal, hogy az orosz elnök lépései a nemzetközi kapcsolatok hidegháborút követő rendszerének felülvizsgálatára való törekvést jelentik. A szakértő ugyanakkor felveti, ha Oroszország elítéli az Egyesült Államokat (Koszovó miatt), miért halad maga is ugyanazon az úton? Lipman szerint nyilvánvaló, hogy az összeütközések újabb korszaka veszi kezdetét a világban, és úgy véli, nincs alapja annak, hogy Oroszországnak és a Nyugat kapcsolatai helyreállnak.

A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap külpolitikai szakírói szerint Vlagyimir Putyinnak a Kremlben a parlamenthez intézett üzenete a parlamenthez erőteljesen emlékeztet Winston Churchill egykori brit miniszterelnök 1946. március 5-én, az amerikai Fultonban lévő Westminster College-ban tartott beszédére, amelyet sokan a hidegháború nyitányának tartanak. Akkor hangzott el először a "vasfüggöny" kifejezés. A független orosz lap munkatársai szerint az orosz elnök keddi üzenetének "nyíltan kifejezett mobilizációs jellege" volt. A politikus a Nyugattal és "kiszolgálóival" szembeni harcra szólított fel, "bár már nincs kit legyőzni, hiszen a Krím csatlakozása lezajlott, de komoly fenyegetést jelentenek a gazdasági szankciók".

Borisz Makarenko, a Politikai Technológiák Központja nevű intézet elnöke a Nyezaviszimaja Gazetának nyilatkozva jó hírnek nevezte, hogy Vlagyimir Putyin beszédéből hiányoztak a hatalmi terjeszkedési tervek Ukrajna délkeleti területeinek irányába. Az orosz politológus ezt a "külső nyomás" és egyfajta "realitásérzék" eredményének tekinti.

Dmitrij Oreskin orosz ellenzéki politológus is azt tartja a Putyin-beszéd legfőbb üzenetének, hogy Oroszország nem terjeszkedik tovább Ukrajnában. A szakértő a gazeta.ru című orosz internetes újságnak azt mondta, a Kremlnek "meg kell állni, mert ha tovább lépnek, a (nyugati) gazdasági büntetőintézkedések keményebbek lesznek és katonai konfliktus is lehetséges".