Előfizetés

Nem alszik eleget? Elhalnak az agysejtjei!

Publikálás dátuma
2014.03.19. 20:00
Fotó: Sean Gallup, Collection: Getty Images.
Az alváshiány sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint korábban gondolták, az agysejtek elhalását okozhatja - mutatták ki amerikai kutatók állatkísérletekben. Egerekkel folytatott kísérletek szerint a hosszan tartó alváshiány bizonyos agysejtek 25 százalékának elhalásához vezet - írták a Pennsylvaniai Egyetem orvostudományi karának kutatói a The Journal of Neurosience című folyóiratban megjelent tanulmányukban. 

Ha ez igaz az emberek esetében is, haszontalan lehet bepótolni a kevés alvást - hangoztatják a szakemberek, akik úgy vélik, hogy a jövőben lehetséges lesz kifejleszteni egy olyan gyógyszert, amely védi az agyat az alváshiány mellékhatásaitól.  A kutatók az egereket ébren tartották, hogy előidézzék a modern életben előforduló éjszakai műszakokkal, késő estékbe nyúló munkaidővel összefüggő alváshiányt. Tanulmányozták az állatok azon agysejtjeit, amelyek az agy éberállapotban tartásáért felelősek. Többnapos alváshiány nyomán - amely leképezte az éjszakai munkát végzők alvásritmusából fakadó napi átlag négy-öt órányi alvás következményeit - az egerek elvesztették agysejtjeik 25 százalékát az agytörzsben.

A szakemberek szerint ez az első bizonyíték arra, hogy az alváshiány az agysejtek elvesztéséhez vezethet. "Bizonyítékunk van arra, hogy az alváshiány visszafordíthatatlan sérüléshez vezethet. Ez egy egyszerű állatnál fordulhat elő, de ez azt jelzi, hogy nagyon alaposan meg kell vizsgálnunk az emberek esetében - mondta a BBC Newsnak Sigfrid Veasey, az Alvás és Cirkadián Neurobiológiai Központ illetékese. Veasey szerint a következő lépés az lesz, hogy váltott műszakban dolgozó, elhunyt emberek agyát fogják vizsgálni, hogy bizonyítékot találjanak az agysejtek bárminemű pusztulására. 

Állkapocs ízületi betegségek

Publikálás dátuma
2014.03.19. 14:19
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Érdemes odafigyelni, ha kattog az állkapcsa, vagy nem tudja miért fáj a feje, esetleg a fogát csikorgatja éjszaka – tanácsolja dr. Hermann Péter, a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikájának igazgatója. Ezek a tünetek ugyanis állkapocs ízületi megbetegedést is okozhatnak, ahogy a rossz tartás vagy a mértéktelen rágózás is.

Kifejezetten az állkapocs ízület betegségeivel foglalkozik egy speciális munkacsoport a Fogpótlástani Klinikán – egyedüliként az országban. Vezetőjük, dr. Hermann Péter elmondta, a betegségnek sokféle tünete lehet: járhat valamilyen hangjelenséggel (súrlódás, kattogás), lehet az állkapocs mozgása korlátozott: a beteg nem tudja megfelelő nagyra nyitni vagy oldalra mozgatni a száját, legsúlyosabb esetben szájzár alakulhat ki. Fájdalom is gyakran jelentkezik. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy, a klinika által készített országos felmérésből kiderül: minden harmadik megvizsgált pácienst érinti valamely probléma.

Ízületi betegség miatt fájdalmas lehet az állkapocs mozgatása is, de sokszor előfordul, hogy a betegnek állandóan fáj a feje.  Sajnos ezért rendszeresen előfordul, hogy a betegek fájdalomambulanciára, neurológushoz mennek, és csak hosszú idő, illetve sok orvoshoz járás után jutnak  el a Fogpótlástani Klinikára.

A klinikai szakembereinek tapasztalatai szerint az ízületi problémákkal küszködő betegek nagy részének  helytelen a testtartása, előre görnyednek, a fejük, nyakuk is előre tolódik. Ezáltal az állkapocs helyzete sem megfelelő, ami okozhat állkapocs ízületi panaszokat. A professzor azt is elmondta, ha valaki folyamatosan rágózik az állandóan megterheli a rágó ízületet, így az is okozhat betegséget.

A betegek kétharmada hölgy, zömében középkorúak. Dr. Hermann Péter elmondta: a betegség kialakulásának két alapvető oka lehet. Az egyik pszichés: szorongás vagy akár tartós stressz miatt kialakulhat állandó állkapocs-szorítás, éjszakai fogcsikorgatás, ezek állkapocs ízületi megbetegedésekhez vezethetnek. A betegség másik gyakori oka az lehet, hogy a fogtömés vagy fogpótlás nem engedni az állkapocs szabad mozgását és amennyiben a fogak nem szabályosan állnak, a két állcsont nem a természetes módon viszonyul egymáshoz, szabálytalanul, rosszul mozog, az állandó felemás megterhelés megbetegítheti az ízületet. Az igazgató kitért arra: ez gyakori probléma, a hagyományos módon – de nem hibásan – készülő fogpótlások (korona, híd) elkészítésének módjából adódik. Ilyenkor lenyomatot vesznek az alsó és felső fogsorról és rögzítik a harapási viszonyokat is, de amikor összeillesztik egy úgynevezett artikulátor segítségével, már nem lehet a mozgásokat egyénre szabni. Az artikulátor egy olyan szerkezet, mely modellezi a két állcsont egymáshoz való helyzetét, ennek segítségével modellezik az állkapocs mozgását, az artikulátorok többsége pedig egy átlagos középértékre van beállítva, vagyis nem veszi figyelembe az emberek különböző alkatát, a különböző állcsont méreteket és az állkapocs egyedi mozgását sem. Hermann professzor ezt úgy szemlélteti, olyan ez mintha mindenkinek a lábára 40-es cipőt készítenének. Ez kisebb fogpótlásnál nem okoz általában problémát, igazítással meg lehet oldani, de a nagyobb kiterjedésű pótlásoknál már komoly gondot, akár betegséget is okozhat.

A Fogpótlástani Klinikán használnak az átlagosnál jóval precízebb artikulátorokat is, így egyénre szabott fogpótlás elkészítésével részben vagy teljesen meg tudják gyógyítani a már betegséget okozó tüneteket . A nagyobb fogpótlásokat igyekeznek egyéni értékek alapján beállítani, illetve a  gyógyítás során sokszor új pótlásokat készítenek. Sajnos ez a mindennapi gyakorlatban még nem terjedt el, pedig ezzel sok megbetegedés lenne megelőzhető – közölte dr. Hermann Péter.

A gyógyítás, kezelés is többféle lehet. Az egyénre szabott fogpótláson túl szükség lehet műanyag harapásemelő sín alkalmazására, amely a kóros, rossz pozícióból kihozza a páciens állkapcsát, így az ízület a megfelelő, kényelmes helyzetbe kerülhet. Hermann professzor emellett azonban hangsúlyozza a fizioterápia szerepét is. Ahogy mondja, amikor létrehozták a munkacsoportot, maga is kétkedve fogadta a nemzetközi protokollt, mely – hasonlóan más mozgásszervi megbetegedésekhez – az első helyek egyikén említette a gyógytornát. Később kiderült; az állkapocs ízület sem kivétel. Felvették a kapcsolatot a Semmelweis Egyetem ETK Fizioterápiás tanszékével, azóta egy fizioterapeuta dolgozik velük. A tapasztalat – elmondása szerint – megdöbbentő volt: a betegek egy része csak a fizioterápiás beavatkozással gyógyítható volt, másik részüknél a hagyományos terápia mellett használják ezt a módszert. Elmagyarázta a szakszerű mozgatás, tornáztatás eredményességének okát: az állandó fogszorítás folyamatos izomfeszülést okoz, az váltja ki a fájdalmat és az ízületi megbetegedést. Ha a gyógytornász kilazítja a feszülést és erősítő gyakorlatokat tud végeztetni, valamint a helyes testtartást is meg tudja tanítani, megszűnhet a betegség. Sokszor azonban, ha megmarad a kiváltó ok (például a stressz) hiába igyekeznek a beteget fizioterápiával gyógyítani, a probléma fél év múlva ismét jelentkezik. Ha nem kezelik, elkophat az ízület, szükség lehet akár műtétre is – igaz ez az esetek kis százalékánál fordul csak elő.

Kiderült! Átprogramozták a maláj gép számítógépét

Publikálás dátuma
2014.03.19. 14:10
Forrás: Getty Images, Lintao Zhang
Napról napra derülnek ki új és apró információk a maláj légitársaság március 8-án, 239 emberrel a fedélzetén eltűnt, Boeing 777-200-as gépéről. Az NBC meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt közölte, a gép számítógépes rendszerébe már azelőtt beprogramozták az eltérést a menetrendszerinti úttól, hogy az irányítótoronynak leadták volna az utolsó szóbeli üzenetet: „Minden rendben. Jó éjt!”

E forrás szerint Farik Abdul Hamid segédpilóta bejelentkezése előtt 12 perccel programozták be az útvonaltól való eltérést, az első kanyart. A kérdés az, miért csak most derült ez ki, hiszen a maláj hatóságoknak már napokkal ezelőtt fel kellett volna fedezniük ezt a nem éppen mellékes tényt? A másik talány pedig, ha ez így történt, miért nem jelentették az esetet a pilóták?

A Haveeru nevű információs portál több a Maldív-szigetekhez tartozó Kuda Huvadhoo nevű atollon élő személyt szólaltatott meg, akik arról számoltak be, hogy egy vörös sávos, szokatlanul nagy gépet láttak alacsonyan repülni az eltűnés napján, reggel negyed hétkor. A gép akkora zajt csapott, hogy sokan kinyitották az ablakot, hogy megnézzék, mi okozta a lármát. „Még sosem láttam egy ekkora gépet ilyen mélyen repülni. Még az ajtaját is láttam” – idézte a Haveeru az egyik szemtanút.

A New York Times egy katonai szakértőt idéz, aki szerint nem érdemes a gépet olyan országokban – Indiában, Kínában, Pakisztánban, vagy Afganisztánban – keresni, ahol a radarrendszer nyilván felfedezett volna egy azonosítatlan gépet. Sean O’Connor, az amerikai légierő biztonságügyi szakértője ezért nem észak felé keresné a gépet. Egy a Reutersnek nyilatkozó, neve elhallgatását kérő nyomozó szerint egyre inkább arra gyanakszanak, hogy a repülő dél felé vette az irányt. A malajziai nyomozásban részt vevő illetékes közölte, ebből a „munkahipotézisből” indulnak ki. Ezt erősíti meg a thaiföldi radarészlelés is, Thaiföld csak tíz nap késéssel, külön kérésre adta át adatait. Nem tulajdonítottak neki jelentőséget, mivel nem érintette a thai légteret, védekeznek.

Maláj lapok arról számoltak be, hogy a gép parancsnoka, Zaharie Ahmad Sah otthonában talált repülőgép szimulátorával Maldív-szigeteki, srí lankai és indiai landolást gyakorolt.

A malajziai hatóságok tegnap esti sajtóértekezletén bejelentették, hogy a pilóta szimulátoráról februárban törölték a korábbi repüléseket. Számítógépes szakértők most azon dolgoznak, hogy kiderítsék, milyen útvonalakon gyakorlatozott korábban a főpilóta. Hisamuddin Husszein, a maláj közlekedési miniszter közölte, minden érintett országtól megkapták az utasokra vonatkozó háttéradatokat, de egyik utasnál sem merült fel terrorizmusgyanú. A miniszter cáfolta azokat a jelentéseket, hogy a Maldív-szigeteken látták volna rendkívül alacsonyan repülni a gépet. „Ezek az információk hamisak” – mondta, annak alapján, hogy maldív-szigeteki kollégájánál telefonon tájékozódott.

Mindeközben fogynak a napok, a nemzetközi kutatóakció vezetői tudatában vannak annak, hogy a gép fekete doboza, amely a repülési adatokat és a pilótafülkében lezajlott eseményeket megőrizte, összesen 30 napig küld jeleket. Azaz, már csak 18 nap van hátra és a jeladó végleg elnémul, mivel az elemei kimerülnek. Ha a gép mégis az Indiai-óceánba zuhant, szinte esély sincs, hogy megtalálják. A Bengáli-öbölben például 4-7 ezer méter mély a tenger, mélyebb, mint az Atlanti-óceán volt ott, ahol az Air France 447-es járatának roncsai után kutattak. Akkor két év kellett a maradványok felszínre hozásához.

Konkrét adatok nem lévén a BBC tíz teóriát gyűjtött össze arról, mi is történhetett a rejtélyesen eltűnt Boeing 777-essel.

1. Landolhatott az Indiához tartozó Adamán-szigeteken, több mint 570 sziget közül 36 lakatlan, de ott nincs is kifutópálya.

2. A gép Kazahsztánban, valahol a sivatagban landolhatott, de aligha jutott volna észrevétlenül el odáig. Nem zárják ki, hogy a gépen értékes rakomány lehetett.

3. A repülő dél felé vehette az irányt, ez a legvalószínűbb feltételezés. Ezt erősíti meg a thaiföldi radarészlelés is. Az Indiai-óceánon át Ausztrália elhagyatott északi partján szállhattak le. 

4. Ujgur szeparatistákra is gyanakodtak, feltételezve, hogy Kína észak-nyugati részén, a Taklamakan-sivatagban tehették le a gépet.

5. Tűz ütött ki a fedélzeten, s a pilóta ezért vette a Palau Langkawi sziget felé az irányt.

6. Szintén kevéssé valószínű, hogy valahol Pakisztánban rejtőzik a gép, bármilyen alacsonyan repült, az a térség a világ egyik legaktívabban ellenőrzött, drónokkal teli légtere.

7. Szakértők már cáfolták, hogy egy szingapuri gép „radarárnyékában” rejtőzött volna az MH370-es.

8. Ha gépeltérítés történt, kézitusa alakulhatott ki a gépen, s ezért változtathatta a magasságát.

9. Az utasok meghalhattak, amikor a pilóták a szokott repülési magasság fölé vitték a gépet. Az oxigénmaszkok 12-15 percig tartanak ki.

10. A szcenárió, amitől alighanem legjobban tartanak, hogy a gép valahol egy hangárban rejtőzik, s egy későbbi terrortámadásra akarják felhasználni.