A Dumában már orosz a Krím

Jóváhagyta a Krím félsziget és Szevasztopol városának az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásáról szóló megállapodást és a területek új jogi alanyként befogadásáról szóló alkotmányos törvényt csütörtöki rendkívüli ülésén az orosz törvényhozás alsóháza.

Cikkünk folyamatosan frissül.

A 450 fős duma elsöprő többséggel szavazta meg a dokumentumokat. 443 képviselő szavazott igennel, 1 képviselő tartózkodott a Moszkvában "államközinek" nevezett, kedden aláírt megállapodás elfogadásakor.

A szakadár Krími Köztársaság és Szevasztopol szövetségi szintű városként való befogadásához szükséges orosz alkotmánytörvény módosítására 444-en mondtak igent, egy képviselő nemmel szavazott az orosz parlament alsóházában.

A ratifikációt megelőzően az orosz külügyminiszter ismertette a dumában a Krím félsziget és Szevasztopol város csatlakozását rögzítő megállapodást, amelyet kedden a Kremlben ünnepélyes keretek között írt alá Vlagyimir Putyin orosz államfő, Volodimir Konsztantinov, a krími parlament elnöke, Szerhij Akszjonov krími kormányfő és Olekszij Csalij, Szevasztopol város polgármestere.

Szergej Lavrov az ukrajnai orosz kisebbség megvédésével és az Ukrajnában szerinte nem szűnő törvénytelenségekkel indokolta az egyezmény jóváhagyásának szükségességét. "A nacionalisták, az antiszemiták és más szélsőségesek akciói folytatódnak, akiktől az új (ukrán) hatóságok függenek" - mondta.

Az orosz diplomácia vezetője sorsfordítónak nevezte a megállapodás elfogadását és azt hangoztatta, hogy a két nép egyesítése "hozzájárul jólétükhöz, felvirágzásukhoz és megfelel Oroszország érdekeinek".

Szergej Lavrov emellett hivatkozott a népek önrendelkezési jogára, amelyet az ENSZ alapokmányában rögzítettek. A dokumentumból idézte azt a megállapítást, amely szerint "azok az államok számíthatnak területi egységük megvédésére, amelyek minden népnek egyenlő jogokat biztosítanak".

Azt mondta, hogy a Krím autonómiáját a múltban nem egyszer megcsonkították, és a "kijevi fegyveres hatalomátvétel után" a krímiek úgy döntöttek, hogy nem tudják érvényesíteni jogaikat az ukrán állam keretei között.

A Krím Oroszországhoz csatolásáról szóló, Kijevben és világszerte elutasított, törvénytelennek tartott megállapodás a parlamenti jóváhagyást követően lép hatályba. Az orosz parlament felsőháza pénteki rendkívüli ülésén várhatóan ugyancsak nagy többséggel elfogadja az egyezményt és a megvalósításához szükséges alkotmánymódosító törvényt.

"De mi lesz, ha nem állnak meg...?"

A NATO-főtitkár aggodalmának adott hangot, hogy az orosz hadsereg esetleg nem áll meg a Krím-félsziget bekebelezésénél.

"Egyértelmű kockázata van, hogy Moszkva következő célpontja Ukrajna keleti megyéi lesznek" - nyilatkozta Anders Fogh Rasmussen a Foreign Policy magazinnak. Hasonló véleményének adott hangot Ukrajna ENSZ-nagykövete, aki további orosz akcióra számít.

Szándékosan gátolja Oroszország, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) megfigyelő missziót küldjön Ukrajnába, közölte Andrij Descsica, Ukrajna ideiglenes kormányának külügyminisztere a szervezet Állandó Tanácsának ülése után Bécsben. Eddig Moszkva volt az egyetlen, amely sorra meggátolta egy száztagú megfigyelő misszió elfogadását, mondván az terjedjen ki Ukrajna egészére, így a nyugati megyékre is.

Mély aggodalmának adva hangot, a válság békés rendezésére szólított Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, aki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel egyeztetett.

Washingtonban is emelik a tétet

Újabb húsz orosz tisztségviselőre és kormányzathoz közeli személyre terjesztette ki csütörtökön az Oroszország elleni szankciókat Barack Obama amerikai elnök.

Obama a Fehér Ház előtt nyilatkozva kijelentette, hogy aláírt egy olyan rendeletet is, amely lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok büntetőintézkedésekkel sújtsa az orosz gazdaság kulcsfontosságú ágazatait.

Az elnök hangsúlyozta, hogy az újabb szankciók bevezetését az orosz kormánynak a Krím annektálására vonatkozó döntése váltotta ki, amelyet a nemzetközi közösség elutasít.

Az amerikai szankciókra válaszul Oroszország felülvizsgálhatja álláspontját az iráni nukleáris tárgyalásokkal kapcsolatban, közölte az orosz külügyminiszter-helyettes. Ez az eddigi legkomolyabb fenyegetés Oroszország részéről a Nyugattal, Ukrajna miatt kialakult konfliktus kezdete óta.

Szergej Rjabkov elmondta, Moszkva nem kívánja felhasználni a teheráni kártyát, hogy így "növelje a tétet", de rákényszerül, ha az Egyesült Államok és az Európai Unió újabb szankciókat vezet be vele szemben. Mint a diplomata fogalmazott, a Krím visszacsatolása sokkal fontosabb országa számára, mint a teheráni atomprogrammal kapcsolatos fejlemények.

Moszkvában ugyanakkor azonnali ellenszankciókat is elhatároztak, megtiltva amerikai kormányzati tisztviselők beutazását Oroszországba.

Az amerikai elnöki adminisztrációban dolgozó tisztviselők, tanácsadók mellett hat kongresszusi képviselő is szerepel a listán, köztük John McCain szenátor, aki a Moszkva elleni büntetőintézkedések egyik fő kezdeményezője volt, és többször élesen bírálta a Kremlt.

Eközben a tengeren...

Orosz katonák elfoglalták a "Luck" és a "Hmelnickij" nevű ukrán korvetteket Szevasztopolnál - közölte a TSzN ukrán televízióval az ukrán haditengerészet egy neve elhallgatását kérő tisztje.

Az értesülés szerint a hadihajókon tartózkodó mintegy 200 fős legénységet a szárazföldre vitték.

Leonyid Poljakov ukrán védelmi miniszter sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az orosz katonák a Krím félszigeten folyamatosan megsértik a péntekig érvényben levő fegyverszünetet, és provokálják az ukrán katonákat.

Példaként említette, hogy előző nap orosz fegyveresek megpróbáltak behatolni a szevasztopoli Belbek repülőtér igazgatási területére, és az ukrán katonák levegőbe leadott lövésekkel állították meg a betolakodókat.

A tisztségviselő szavai szerint a szevasztopoli kikötőben veszteglő "Ternopil" nevű ukrán korvett mellett rendszeresen megjelenik az orosz fekete-tengeri flotta egyik vontatóhajója, amelyről az ukrán korvett alá éles gránátokat dobálnak, károkat okozva ezzel a hajóban. Ezen kívül folyamatosan ostrommal fenyegetik az ukrán hajó legénységét.

Közben orosz fegyveresek elfoglalták a Krímben az ukrán védelmi minisztérium rádió- és televíziótársaságának "Briz" nevű helyi csatornáját - közölte Dmitro Timcsuk, a katonapolitikai kutatási központ vezetője Facebook-oldalán. A katonai és a polgári munkatársakkal közölték: döntsék el, akarnak-e a az orosz fekete-tengeri flotta médiaközpontjában dolgozni.

Az ukrán haditengerészeti parancsnokságán közölték, hogy az ukrán flotta zászlóshajója, a Hetman Szahajdacsnij fregatt elhagyta az Odesszai kikötőt, hogy a Fekete-tengeren részt vegyen az ukrán határok védelmében. A hadihajó ukrán feltartóztatta és az ukrán felségvizek elhagyására kényszerítette az orosz fekete-tengeri flotta négy hadihajóját, és az azokat kísérő két Mi-35-ös helikoptert.

Két napon át egyeztet az EU

Megkezdődött Brüsszelben az Európai Unió állam- és kormányfőinek tavaszi csúcstalálkozója, amelyen a legnagyobb vita az ukrán-orosz konfliktusról és az arra adandó európai válaszról lesz.

Francois Hollande francia államfő a csúcstalálkozóra érkezve arra utalt, hogy az uniós vezetők a vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal sújtottak körét bővíthetik. Emellett a politikai kapcsolatok felfüggesztését említette, így a júniusi EU-Oroszország csúcstalálkozó lemondását.

Ilyen körülmények között azt nem lehet megtartani - mondta Hollande.

"Ha Oroszország hajlandó a párbeszédre, ha enyhíti a konfliktust, akkor nem lesznek további szankciók, ha további illegitim követelések fogalmazódnak meg, csapatmozgások tapasztalhatók, folytatódnak a fenyegetések, akkor lesznek más szankciók is" - közölte a francia elnök, ismertetve, hogy ez utóbbiakat is elő kell készíteni arra az esetre, ha romlana a helyzet.

Angela Merkel német kancellár szerint ismét világossá teszik majd, hogy a Krím elcsatolása a nemzetközi jog minden rendelkezésével ellentétes. Ő is arról beszélt, hogy a hétfőn elfogadott, második körbe tartozó szankciókat bővíthetik, ám azt is világossá fogják tenni, hogy további eszkaláció esetén az EU gazdasági szankciók bevezetésére is készen áll.

David Cameron brit miniszterelnök szintén a vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal sújtottak körének bővítéséről beszélt, emellett pedig annak fontosságát hangsúlyozta, hogy Európának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy segítse az erős és demokratikus Ukrajna felépítését, ennek első lépéseként pedig alá fogják írni a társulási megállapodást.

A gazdasági érdekek miatt ugyanakkor valószínűtlen, hogy az eddigieknél sokkal keményebb szankciókat tudnak kilátásba helyezni. Bulgária és Ciprus különösképpen függ az orosz gazdaságtól, de Franciaország számára is fontos felvevőpiac az orosz.

Az EU-csúcs fontos eseménye lesz, hogy pénteken aláírják a társulási megállapodás politikai fejezeteit Ukrajnával. Brüsszel bejelentette, további egymilliárd euróval növeli a hónap elején, Kijev számára elkülönített támogatást. A kedvezményes hitel feltétele, hogy Ukrajna megállapodjon a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), illetve az Európai Bizottsággal "konkrét gazdaságpolitikai feltételekről".

A gáz az úr?

Londoni stratégiai elemzők szerint Moszkva az ukrajnai földgázszállítások korlátozásával próbálhatja szembefordítani egymással Ukrajnát és Európát.

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport szakértőinek helyzetértékelése szerint számos olyan forgatókönyv felvázolható, amely akár a szankciók, akár az ukrajnai válság elfajulása miatt az orosz földgázszállítások elakadásához vezethet a következő hetekben. A legvalószínűbb ezek közül azonban az, hogy az orosz Gazprom földgázcég részben vagy teljesen leállítja az Ukrajnába irányuló exportot fizetési hátralék címén.

Ukrajna ebben az esetben valószínűleg az európai exportra szánt mennyiséget csapolná meg. Oroszország szempontjából ennek jelentőségét az adná, hogy ez feltehetően éket verne az új kijevi kormány és Európa közé - fejtegetik elemzésükben az Eurasia szakértői.