Welsz-regény

Egy ember halálával óvatosan kell bánni. Bármennyire is kínálja magát, hogy a tragédia okait kutassa az ember, próbáljon összefüggéseket felfedezni-találni, mindig ott kell lebegnie a szemünk előtt: az az ember elment, nincs többé. Welsz Tamás mindössze 41 éves volt, látszólag kisportolt, jó erőben lévő, ráadásul – bizonyos megszorításokkal – egészséges életmódot követő férfiú, aki persze veszélyes életet élt, nem túl távol a bűn világától. És bár körözte őt az Interpol, neve felbukkant a Sólyom Airways tulajdonosaként, igazán „közismertté” Simon Gábor ügye kapcsán vált, hiszen nála, az ő házában találtak rá a volt szocialista politikus afrikai hamis útlevelére. Welsz ily módon azonnal regényes figurává vált, híres-hírhedt koronatanúvá, gyanúsítottá, aki képes lehetett volna arra, hogy továbblendítse a cselekmény szálait. Ebben a regényben ugyanis, eleddig, az ügyészség furcsa szerepet szánt Welsznek: le sem tartóztatta, de lényegében nem is engedte a nyilvánosság elé. Ami ugye már csak azért is furcsa, mert mégiscsak ő lett volna az ügy főszereplője, legalábbis bűnügyi szempontból, bármennyire is a politika Simont építette az ügy „sztárjává”.

Napok óta teszik fel a kérdést a nyomozó hatóságnak – persze nem a jobboldal szereplői -, hogy miért nincs őrizetben Welsz Tamás, netán vádalkut kötött vele az ügyészség? Esetleg fontosabb őt szabadlábon tudni, addig használható „nyelvként”, amíg nincs vele szemben kényszerintézkedés…Bár ki tudja; van akit a fenyegetettség, van akit a bezártság tesz nyitottabbá. De ezt a nyomozó ügyészek nálam sokkal jobban tudják. A lényeg itt és most az: Welsz szabadon volt. Egészen csütörtök késő délutánig. Illetve: az sem tudható pontosan, hogy mi is történt ezen a napon. A Magyar Nemzet, amely feltűnő jólértesültségről tesz tanúbizonyságot – természetesen nem az ügyészségről származó információkkal -, arról ír, hogy Welsz bizonyítékokat akart átadni a rendőrségnek, ezért szállították őt a hatóság emberei, a tervek szerint két helyszínre, érdi lakásába, és gondolom a budai irodájához. De ha ez így történt, akkor honnan szállították őt el? És miért a rendőrök, miért nem az ügyben nyomozó ügyészek? Ha nem letartóztatták, akkor miért kellett őt hurcolászni? Miért nem mentek egyenesen a helyszínre, ahol a bizonyítékok „tanyáztak”? Miért ment el Welsz előbb otthonról, ha egyszer ott voltak a bizonyítékok, s ha már egyszer úgy döntött, hogy most, éppen most adja át azokat a bűnüldözés embereinek? (Amúgy pedig: honnan tudja a Magyar Nemzet, hogy éppen bizonyítékokat akart átadni? És vajon milyen bizonyítékokat? Elmondta volna – tényleg: bilincsbe verve? – a rendőrautóban, hogy mi várja majd a hatóságot abban az érdi házban? Elmondta, hogy hiába tartottak nála házkutatást, ő volt olyan trükkös, hogy kijátszotta a nyomozókat, s olyan helyre rejtette a fontos bizonyítékokat, amit a házkutatók képtelenek voltak megtalálni? És ha képtelenek voltak, akkor leváltják majd őket, mint alkalmatlanokat? Olyan kérdések ezek, amelyekre, félek, sosem fogunk válaszokat kapni…)

A tény most ez: Welsz Tamás elment, 41 évesen, látszólag frissen, életerősen, egészséges életmódot élve mondta fel a szíve a szolgálatot, hátrahagyva millió talányt, s lehetőséget biztosítva furcsa kombinációkra. Nekünk, akik kétkedéssel nézzük az ügyészség működését, s azoknak is, akik az igazságszolgáltatás főszereplői. De mielőtt továbbmegyünk a regény építésében, a legfontosabb lenne megtudni: hogyan, milyen körülmények között halt meg Welsz Tamás. És ezt, sajnos, Polt Péteréktől aligha fogjuk hitelt érdemlően megtudni. Colombo meg már nem él. Pedig ő talán ki tudná deríteni, hogy tényleg öngyilkos lett-e még mielőtt beszállt volna a rendőrautóba, s ha igen, akkor miért nem hívtak hozzá mentőt? Illetve: holtában akarta volna átadni a bizonyítékokat?

Szerző

Putyin leállította a nyugati szankciókra adandó válaszlépéseket

Dmitrij Medvegyev kormányfő az Ukrajnának szállítandó orosz gáz árának csökkentéséről 2010-ben Harkivban kötött orosz-ukrán egyezmények felmondását javasolta az orosz nemzetbiztonsági tanács pénteki ülésén. Négy éve a kelet-ukrajnai városban az orosz fekete-tengeri hadiflotta Krím félszigeten állomásoztatásának meghosszabbításáról is megállapodás született Kijev és Moszkva között.

A Viktor Janukovics ukrán és Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök által Harkivben aláírt megállapodásokban Oroszország vállalta, hogy tíz évre mintegy 30 százalékkal csökkenti az Ukrajnának szállított gáz jelentős, előre meghatározott részének árát. Cserébe Kijev akkor belegyezett, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta a jelenleg is hatályban lévő szerződés lejárta, 2017 után újabb 25 évig, vagyis 2042-ig a Krímben maradjon.

A Krím oroszbarát vezetése hétfőn függetlenségi nyilatkozatot fogadott el, kedden pedig szerződést írt alá a félsziget Oroszországhoz történő csatlakozásáról; a megállapodást az orosz parlament alsóháza csütörtökön, a felsőház pedig pénteken ratifikálta, így az egyezmény pénteken hatálya is lépett. Ezzel lényegében okafogyottá vált az orosz hadiflotta krími tartózkodásáról kötött orosz-ukrán megállapodás.

Dmitrij Medvegyev a nemzetbiztonsági tanács ülésén azzal indokolta a harkivi megállapodás felmondására tett javaslatot, hogy az alapján Ukrajna 11 milliárd dollárral (mintegy 2500 milliárd forinttal) tartozik Oroszországnak. Hozzátette, hogy a tavaly 3 milliárd dollár értékben vásárolt eurókötvények formájában Kijevnek nyújtott hitelt és a Naftohaz ukrán állami gázcégnek a Gazprommal szembeni 2 milliárd dolláros tartozását beleszámolva Ukrajna adóssága 16 milliárd dollárra (mintegy 3600 milliárd forint) rúg.

A nemzetbiztonsági tanács ülésén elnöklő Vlagyimir Putyin államfő egyetértett azzal, hogy Oroszországnak megvan az alapja a 16 milliárd visszakövetelésére, de arra adott utasítást, hogy a kormány "nem sietősen", de vitassa meg és elemezze a helyzetet, majd terjessze be elképzelését. Az orosz államfő azt is kifejtette a tanácskozáson, hogy szerinte egyelőre nem kell újabb válaszlépéseket tenni az Egyesült Államok által Oroszországgal szemben foganatosított büntetőintézkedésekre. Korábban Grigorij Karaszin külügyminiszter-helyettes a parlament felsőházában azt mondta, Moszkva arra készül, hogy "tükörválaszt" adjon a krími válság miatt ellene hozott nyugati büntető intézkedésekre.

Vlagyimir Putyin arra is kitért a nemzetbiztonsági tanácsban, hogy amennyiben Ukrajna vízumkényszert vezetne be Oroszországgal szemben, Moszkvának akkor is tartózkodni kell még az arra adandó válaszlépésektől. Putyin azt hangoztatta, hogy a "semmiben sem hibás ukránok milliói szenvednék meg", ha engedélyhez kötnék a szomszédos ország állampolgárainak beutazását Oroszországba. Kijevben szerdán, az ukrán nemzetbiztonsági tanács ülésén hangzott el a javaslat a vízumkényszer bevezetésére Oroszországgal szemben. 

Moszkva az amerikai elnök tanácsadóinak és több amerikai szenátornak megtiltotta az Oroszországba utazást csütörtökön, válaszul Washington hétfői, orosz politikusokat és magas rangú kormányzat tisztviselőket érintő szankciójára. Barack Obama amerikai elnök ugyanakkor csütörtökön újabb moszkvai tisztségviselőkre és kormányhoz közeli személyekre terjesztette ki a Krím félsziget bekebelezése miatt Oroszország ellen elrendelt szankciókat. Az Európai Unió is hasonló intézkedést hozott ugyancsak csütörtökön.

Szerző

Putyin leállította a nyugati szankciókra adandó válaszlépéseket

Dmitrij Medvegyev kormányfő az Ukrajnának szállítandó orosz gáz árának csökkentéséről 2010-ben Harkivban kötött orosz-ukrán egyezmények felmondását javasolta az orosz nemzetbiztonsági tanács pénteki ülésén. Négy éve a kelet-ukrajnai városban az orosz fekete-tengeri hadiflotta Krím félszigeten állomásoztatásának meghosszabbításáról is megállapodás született Kijev és Moszkva között.

A Viktor Janukovics ukrán és Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök által Harkivben aláírt megállapodásokban Oroszország vállalta, hogy tíz évre mintegy 30 százalékkal csökkenti az Ukrajnának szállított gáz jelentős, előre meghatározott részének árát. Cserébe Kijev akkor belegyezett, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta a jelenleg is hatályban lévő szerződés lejárta, 2017 után újabb 25 évig, vagyis 2042-ig a Krímben maradjon.

A Krím oroszbarát vezetése hétfőn függetlenségi nyilatkozatot fogadott el, kedden pedig szerződést írt alá a félsziget Oroszországhoz történő csatlakozásáról; a megállapodást az orosz parlament alsóháza csütörtökön, a felsőház pedig pénteken ratifikálta, így az egyezmény pénteken hatálya is lépett. Ezzel lényegében okafogyottá vált az orosz hadiflotta krími tartózkodásáról kötött orosz-ukrán megállapodás.

Dmitrij Medvegyev a nemzetbiztonsági tanács ülésén azzal indokolta a harkivi megállapodás felmondására tett javaslatot, hogy az alapján Ukrajna 11 milliárd dollárral (mintegy 2500 milliárd forinttal) tartozik Oroszországnak. Hozzátette, hogy a tavaly 3 milliárd dollár értékben vásárolt eurókötvények formájában Kijevnek nyújtott hitelt és a Naftohaz ukrán állami gázcégnek a Gazprommal szembeni 2 milliárd dolláros tartozását beleszámolva Ukrajna adóssága 16 milliárd dollárra (mintegy 3600 milliárd forint) rúg.

A nemzetbiztonsági tanács ülésén elnöklő Vlagyimir Putyin államfő egyetértett azzal, hogy Oroszországnak megvan az alapja a 16 milliárd visszakövetelésére, de arra adott utasítást, hogy a kormány "nem sietősen", de vitassa meg és elemezze a helyzetet, majd terjessze be elképzelését. Az orosz államfő azt is kifejtette a tanácskozáson, hogy szerinte egyelőre nem kell újabb válaszlépéseket tenni az Egyesült Államok által Oroszországgal szemben foganatosított büntetőintézkedésekre. Korábban Grigorij Karaszin külügyminiszter-helyettes a parlament felsőházában azt mondta, Moszkva arra készül, hogy "tükörválaszt" adjon a krími válság miatt ellene hozott nyugati büntető intézkedésekre.

Vlagyimir Putyin arra is kitért a nemzetbiztonsági tanácsban, hogy amennyiben Ukrajna vízumkényszert vezetne be Oroszországgal szemben, Moszkvának akkor is tartózkodni kell még az arra adandó válaszlépésektől. Putyin azt hangoztatta, hogy a "semmiben sem hibás ukránok milliói szenvednék meg", ha engedélyhez kötnék a szomszédos ország állampolgárainak beutazását Oroszországba. Kijevben szerdán, az ukrán nemzetbiztonsági tanács ülésén hangzott el a javaslat a vízumkényszer bevezetésére Oroszországgal szemben. 

Moszkva az amerikai elnök tanácsadóinak és több amerikai szenátornak megtiltotta az Oroszországba utazást csütörtökön, válaszul Washington hétfői, orosz politikusokat és magas rangú kormányzat tisztviselőket érintő szankciójára. Barack Obama amerikai elnök ugyanakkor csütörtökön újabb moszkvai tisztségviselőkre és kormányhoz közeli személyekre terjesztette ki a Krím félsziget bekebelezése miatt Oroszország ellen elrendelt szankciókat. Az Európai Unió is hasonló intézkedést hozott ugyancsak csütörtökön.

Szerző