Publicisztika;Magyarország;The Guardian;fotórtörvény;

2014-03-21 13:48:00

Fotózási tilalom Robert Capa hazájában

Pulitzer József és Robert Capa hazája letért az európai útról – vélekednek a Guardian on-line szerint a magyar fotósok az új magyar fotózási törvénnyel.

A londoni lap figyelmeztette a Magyarországra látogató turistákat, hogy 2014. március 15-től kezdve a polgári törvénykönyv módosítása érdekében gyakorlatilag törvényt szeg mindenki, aki az utcákon fotózik abban az esetben, ha nem kér engedélyt a képbe kerülőktől megörökítésükre. Idéz igazságügyi illetékeseket, akik szerint a korábban csak a fotók közlésére vonatkozó tilalom szigorítása a már eddig is bevett joggyakorlatot iktatta törvénybe, a fotósok azonban értelmetlennek tartják.

A Guardian által megszólaltatott Stiller Ákos, a HVG fotóriportere szerint, aki dolgozik a New York Times-nak és a Bloombergnek is, a jogszabály újabb felesleges bonyodalmakat okoz hivatása gyakorlásához. Úgy vélte, hogy egyszerű emberek fotózása esetén a továbbiakban sem lesz probléma, ellenben még nehezebbé válik majd például rendőröket fényképezni. „Robert Capa szégyenkezne és elmenne egy olyan országba, ahol a rendőröknek arcuk is van” – mondta Stiller, aki megerősítette: a magyar fotósoknak eltökélt szándékuk a nagyszerű magyar hagyományokat folytatni.

Magócsi Márton, az Origo fotórovatának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendelkezés betartása gyakorlatilag kivihetetlen egy riport készítésekor, mert ha a járókelők ragaszkodnak a törvény betartásához, akkor se vége, se hossza nem lenne a pereknek. Ő is abban látta az egyik fő veszélyt, hogy a törvénynek köszönhetően akár a rendőrök, akár a biztonsági magáncégek távol tarthatják a fotósokat bizonyos területektől, vagy pedig megakadályozhatnak bárkit, hogy akcióikról fotót készítsenek. Magócsi elmondta továbbá, hogy a törvény tervezési időszakában volt némi konstruktívnak látszó dialógus a szakmával, de  végül egyetlen javaslatuk sem került be a jogszabályba.

Az angol lapnak nyilatkozó Bognár Eszter jogász „nonszensznek” nevezte a törvényt. „Mint oly sokszor az elmúlt években, senki sem tudja pontosan, hogyan alkalmazzák a törvényt, mert senki nem tudja, hogy milyen céllal hozták.”

A cikk kommentelői többnyire ironikus hangvételben szóltak hozzá a témához: „Kevesebb turista, kevesebb gond”. „A megfigyelők megfigyelnek téged, de te nem figyelheted meg őket.” Volt, aki azon kesergett, hogy a jövőben nem lesznek láthatók a budapesti utcákon parádézó meztelen hölgyek. Akadt keményebb vélemény is: „Törlöm Magyarországot a meglátogatandó országok listájáról. Micsoda lúzerek! Nem akarnak véletlenül visszatérni az orosz akolba?” Akadt, aki egyszerűen felsorolta az elmúlt 100 év nagy magyar fotósait, Brassaït, Kertészt, Moholy-Nagyot, Capát és nem értette, hogy az ő hazájukban hogy lehetett elfogadni egy ilyen törvényt. A legradikálisabb Magyarországnak az Európai Unióból való kizárását javasolta. Egyiküknek viszont az az ötlete támadt, hogy "minden magyar vegye elő az okostelefonját és fényképezzen le az utcán mindenkit, aki csak az útjába kerül, aztán hátha elgondolkodik a kormány."