Előfizetés

Érvénytelenítették a thaiföldi választást

Thaiföldön újra válság robbanhat ki, miután az alkotmánybíróság pénteken érvénytelennek minősítette a február 2-án tartott általános választásokat. Jinglak Sinavatra kormányfő írta ki az előrehozott voksolást, mivel nem tudta lecsillapítani a kormányellenes megmozdulásokat.

Hónapok óta tömegek tüntettek Bangkok utcáin, követelve a miniszterelnök távozását, mondván, Jinglak Sinavatra valójában a bátyja, a száműzetésbe kényszerült korábbi kormányfő, Takszin Sinavatra bábja. A választást a kormányzó párt nyerte, de az ellenzék bojkottálta a szavazást, s sok helyen megakadályozták a szavazóhelyiségekbe a belépést.

Az alkotmánybíróság hat igen, három nem szavazattal annulálta a választást, azzal indokolva az ítéletet, hogy nem sikerült mindenhol ugyanazon a napon szavazni, s sok szavazókörben pedig teljesen meghiúsult a voksolás. A testület egy jogász beadványára válaszolva foglalt állást. Egyelőre nem tudni, mikorra írhatják ki az új választásokat Thaiföldön. Szuthep Thaugszuban ellenzéki vezető szerint azonban ha új választást írnak ki, akkor is ugyanazokkal a problémákkal kell majd szembenézni.

Thaijföldön 2013 novembere óta tartanak a kormányelenes megmozdulások, a tüntetők barikádokat emeltek Bangkok utcáin, elzárták a kormányhivatalok bejáratát. Legalább 23 ember meghalt, többszázan megsérültek az összecsapásokban. Jinglak Sinavatra ellen alkotmányos vádemelést nyújthatnak be, március 31-én kell megjelennie a korrupcióellenes bizottság előtt.

Nem jut elég hazai sertés a fogyasztókhoz

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2014.03.22. 06:25
Magyarországon a sertéshús-fogyasztás két évtized alatt 30 százalékkal csökkent. Fotó: K2 Press/Népszava
Évente 250 ezer tonna sertéshúst termelnek Magyarországon, nagyjából ennyi kellene is a hazai piacra. A magyar kivitel viszont eléri a 230 ezer tonnát. A nyugat-európai vagy az ázsiai vevők igényesek, csak azt veszik meg, amihez termékpálya-, illetve származási igazolás van. Így a hazai kiskereskedelmi forgalomba nagy mennyiségű importtermék kerül. A behozatal - élő és félsertés, tőkehúsok, készítmények - eléri a 220 ezer tonnát. 

Jelenleg 2,9 millió sertést tartanak nyilván Magyarországon. Húsz éve még 10 millió jószág röfögött az ólakban, a kormányváltáskor még 3,5 milliós volt az állomány. A sertéshús-fogyasztás két évtized alatt 30 százalékkal csökkent, de még így is szorosan a baromfi mögött a második.

Fazekas Sándor agrárminiszter korábban arról beszélt, hogy kidolgozzák a sertésstratégiát, és néhány év alatt 6 millió jószágra szaporodik az állomány. Egyelőre csak stratégia van, meg egy tagnapi bejelentés szerint kiváló minőségű sertéshús (KMS) minőségtanúsító védjegy. Elegendő magyar sertés viszont nincs.

Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára az ágazati stratégia eddigi eredményei közé sorolta, hogy a minőségtanúsítási rendszer bevezetése mellett kutatás-fejlesztésre, piacépítésre, a feldolgozók technológiai fejlesztésére is biztosítottak forrást 2013-tól. Segíti az ágazatot a sertéshús áfájának 5 százalékra csökkentése is.

Agrárszakemberek szerint a sertésstratégiára eddig bejelentett 1,6 milliárd forint kevés. Az élő és félsertésre bevezetett kedvező áfa pedig nem oldotta meg a húságazatban 30-40 százalékosra becsült feketepiac gondját. Csak most már a darabolt hússal csalnak áfát.

Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke a Népszavának elmondta, védjegyet csak az a sertéstartó, feldolgozó kaphat , amelyik kizárólag hazai takarmányt etet a jószággal, illetve kizárólag Magyarországon tartott sertést dolgoz fel. A húsüzem importhúsból is készíthet termékeket, de igazolnia kell, hogy elkülönítve dolgozzák fel az alapanyagot.

Lapunk kérdésére válaszolva a VHT elnöke kifejtette, valóban gondot jelent a földtörvény korlátozó rendelkezése, hogy legföljebb 1800 hektáros területe lehet az állattartó agrártársaságoknak. Tovább nehezíti a hazai sertésállomány 80 százalékát adó nagy gazdaságok helyzetét, hogy a kormányzati politika, miközben a sertésstratégiában az állatlétszám növelését irányozta elő, az állami földbérlet-pályázatokkal elvette sok cégtől a bérelt területeit.

Megoldás lehet, ha az új bérlőknek is állatot kell tartaniuk - tette hozzá Németh.

Németh Antal megjegyezte, az állami tőkeinjekció nem váltotta be a reményeket, ez a konstrukció nem jelentett megoldást a csődközelbe jutott húsüzemeknek. Olyan pályázatokra lenne szükség, amelyek a hatékonyságra, az exportképességre, a többletérték-előállításra helyezik a hangsúlyt, és nyereségessé teszik a cégeket. Egyelőre csak Gyulán tűnik eredményesnek a feldolgozók megmentésére fölhasznált adófizetői milliárdok elköltése.

Nem jut elég hazai sertés a fogyasztókhoz

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2014.03.22. 06:25
Magyarországon a sertéshús-fogyasztás két évtized alatt 30 százalékkal csökkent. Fotó: K2 Press/Népszava
Évente 250 ezer tonna sertéshúst termelnek Magyarországon, nagyjából ennyi kellene is a hazai piacra. A magyar kivitel viszont eléri a 230 ezer tonnát. A nyugat-európai vagy az ázsiai vevők igényesek, csak azt veszik meg, amihez termékpálya-, illetve származási igazolás van. Így a hazai kiskereskedelmi forgalomba nagy mennyiségű importtermék kerül. A behozatal - élő és félsertés, tőkehúsok, készítmények - eléri a 220 ezer tonnát. 

Jelenleg 2,9 millió sertést tartanak nyilván Magyarországon. Húsz éve még 10 millió jószág röfögött az ólakban, a kormányváltáskor még 3,5 milliós volt az állomány. A sertéshús-fogyasztás két évtized alatt 30 százalékkal csökkent, de még így is szorosan a baromfi mögött a második.

Fazekas Sándor agrárminiszter korábban arról beszélt, hogy kidolgozzák a sertésstratégiát, és néhány év alatt 6 millió jószágra szaporodik az állomány. Egyelőre csak stratégia van, meg egy tagnapi bejelentés szerint kiváló minőségű sertéshús (KMS) minőségtanúsító védjegy. Elegendő magyar sertés viszont nincs.

Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára az ágazati stratégia eddigi eredményei közé sorolta, hogy a minőségtanúsítási rendszer bevezetése mellett kutatás-fejlesztésre, piacépítésre, a feldolgozók technológiai fejlesztésére is biztosítottak forrást 2013-tól. Segíti az ágazatot a sertéshús áfájának 5 százalékra csökkentése is.

Agrárszakemberek szerint a sertésstratégiára eddig bejelentett 1,6 milliárd forint kevés. Az élő és félsertésre bevezetett kedvező áfa pedig nem oldotta meg a húságazatban 30-40 százalékosra becsült feketepiac gondját. Csak most már a darabolt hússal csalnak áfát.

Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke a Népszavának elmondta, védjegyet csak az a sertéstartó, feldolgozó kaphat , amelyik kizárólag hazai takarmányt etet a jószággal, illetve kizárólag Magyarországon tartott sertést dolgoz fel. A húsüzem importhúsból is készíthet termékeket, de igazolnia kell, hogy elkülönítve dolgozzák fel az alapanyagot.

Lapunk kérdésére válaszolva a VHT elnöke kifejtette, valóban gondot jelent a földtörvény korlátozó rendelkezése, hogy legföljebb 1800 hektáros területe lehet az állattartó agrártársaságoknak. Tovább nehezíti a hazai sertésállomány 80 százalékát adó nagy gazdaságok helyzetét, hogy a kormányzati politika, miközben a sertésstratégiában az állatlétszám növelését irányozta elő, az állami földbérlet-pályázatokkal elvette sok cégtől a bérelt területeit.

Megoldás lehet, ha az új bérlőknek is állatot kell tartaniuk - tette hozzá Németh.

Németh Antal megjegyezte, az állami tőkeinjekció nem váltotta be a reményeket, ez a konstrukció nem jelentett megoldást a csődközelbe jutott húsüzemeknek. Olyan pályázatokra lenne szükség, amelyek a hatékonyságra, az exportképességre, a többletérték-előállításra helyezik a hangsúlyt, és nyereségessé teszik a cégeket. Egyelőre csak Gyulán tűnik eredményesnek a feldolgozók megmentésére fölhasznált adófizetői milliárdok elköltése.