Fizet az Elmű-Émász

Döntöttek tegnap az Elmű és az Émász közgyűlésén az osztalékok kifizetéséről és úgy ahogyan eltervezték. Az Elmű igazgatósága összesen 16 milliárd, az Émászé kilecmilliárd forint osztalék kifizetésére tett javaslatot. Az Elmű esetében ez részvényenként 2650, az Émásznál 2950 forintot jelent, mindkét érték meghaladja a tavalyi osztalékot.

A két áramszolgáltatóban mintegy 15 százalékban tulajdonos állami vállalat, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. képviselője -vélhetően kormánymegbízásból - sem az Elmű-közgyűlésen sem az Émászén nem javasolta az osztalékfizetést, a német fő tulajdonosok, az RWE és az EnBW azonban leszavazták az indítványt. Az MVM-re az Elműtől 2,5 milliárd, az Émásztól 1,1 milliárd forint osztalék jut. Az osztalék elutasítása az üzleti szempontból szerint nem lett volna logikus, részvényesi értéket növelő lépés.

A szokásosnál korábban tartotta az idén éves rendes közgyűlését az Elmű és az Émász, erre a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) is felfigyelt, és előrehozott adatszolgáltatást írt elő a társaságok számára. Az intézkedés célja a hivatal szerint "az érintett társaságok gazdasági helyzetének és jövedelmezőségének vizsgálata volt, különös tekintettel az ellátásbiztonságot garantáló zavartalan működéshez szükséges felelős gazdálkodás feltételeire". A hatóság azonban mindeddig nem emelt kifogást a cégek működése ellen.

A vállalatok az április 6-ra kiírt országgyűlési választásokkal indokolták a közgyűlések előrehozatalát. Tavaly mindkét társaság április végén tartotta éves összejövetelét. Az Orbán-komány a társaságcsoportot azzal vádolta meg, hogy náluk "vagyonfelélés, és pénzkimentés" zajlik. A Fidesz-kabinet a cég vegzálásával azt akarta elérni, hogy az Elmű-Émász csoport ne fizethessen osztalékot a tulajdonosoknak. Az MVM-en keresztül megpróbálta, de a többségi tulajdonosok döntése ellenében a kormányzat azonban nem tudott mit tenni.

Szerző

Levélvoksok özöne jön

Publikálás dátuma
2014.03.22. 06:10
Több mint kétszázezren várhatóan nem a hagyományos módon voksolnak. Fotó: Vajda József/Népszava
Akár több mint kétszázezer kettős állampolgár vehet majd részt a magyarországi választáson. A külhoniak regisztrációja ma zárul, de már csaknem 226 ezren jelezték voksolási szándékukat. A levélszavazatok útja ugyanakkor rögös, csaknem annyira, mint az új választási informatikai rendszeré, amely az MSZP szerint nem biztonságos.

Ma délután négyig regisztrálhatnak azok a magyarországi lakcímmel nem rendelkező külhoni állampolgárok, akik részt szeretnének venni az április 6-i választáson. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) tegnap délután elérhető adatai szerint 225 ezer 539, lakcímmel nem rendelkező külhoni magyar állampolgár kérvényezte felvételét a levélben szavazók névjegyzékébe. Ebből az NVI már 188 ezer 706 kérelmet hagyott jóvá. Délután négyig azonban még több ezer postai vagy internetes kérelem befuthat, az adatok feldolgozása pedig akár napokat is igénybe vehet, a választásra jogosultak számáról addig nem lesz végleges adatunk.

Egyelőre az biztos, hogy magasan a legtöbb regisztrációs kérelem Romániából érkezett, ez 98 ezer kettős állampolgárt jelent, Szerbiából pedig több mint 28 ezren jelezték részvételi szándékukat a magyarországi választásokon. Kiemelkedően sokan, 82 ezer 787-en eközben kizárólag az email címüket adták meg értesítési címként, így nem tudhatjuk, ezek a választópolgárok hová valósiak.

Újabb jogsértő kampány
Megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát a Kúria, mely tegnap kimondta, hogy sérti a jelöltek, jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét a nyíregyházi önkormányzat eredményeit népszerűsítő plakátoknak a fideszes jelölt kampányplakátjai mellé helyezése, illetve az önkormányzati lapban közzétett cikkek, hirdetések. A Kúria honlapján olvasható döntés eltiltja a további jogsértéstől az önkormányzatot. Egy magánszemély kifogásolta, hogy a fideszes városvezetés februárban plakátkampányba kezdett, amely megjelenésével és időzítésével is a Fidesz jelöltjeinek kampányát erősíti, ezért jogsértő. Panaszát mind a helyi választási bizottság, mind az NVB elutasította, ám a Kúria egyértelműen kimondta: a nyíregyházi önkormányzat kifogásolt tevékenysége kampánynak minősül, ugyanis alkalmas a választói akarat befolyásolására.

Bár a postai regisztráció lehetősége már tavaly augusztusban megnyílt, az interneten keresztül pedig november 1-jétől lehetett jelentkezni a levélben szavazók névjegyzékébe, a folyamat igazán mégis januártól gyorsult fel. Addig ugyanis, csaknem fél év alatt 95 ezren regisztráltak, az azóta eltelt két és fél hónapban azonban ez a szám duplájára nőtt. Ezt a kormány egyértelműen ösztönözte, sőt, Orbán Viktor több levélben is arra buzdította a külhoni magyarságot, hogy egyrészt éljenek az egyszerűsített honosítás adta lehetőséggel, azután pedig vegyenek részt a magyarországi választásokon.

Az biztos, hogy elérte a hatszázezret az állampolgársági kérelmek száma, és a választásokra csaknem 550 ezren lesznek azok, akik letették az állampolgársági esküt. Közöttük 110 ezer a gyerekkorú, és 80 ezer olyan külhoni magyart is honosítottak, akinek időközben lett magyarországi lakcíme, tehát nem kell regisztrálnia. Magyarán 350-360 ezer emberből sokan vennének részt a magyarországi választáson, hiszen legalább 200 ezren nyilván sikeresen regisztrálnak majd a kérelmezők közül, miközben a külföldőn dolgozók részvételi hajlandóságáról adat sincs.

Eközben egyes külhoniak annyira lelkesek, hogy már szavaztak is. Tegnapig összesen 146 levélvoks érkezett az NVI-hez, amely hétfőn postázta a - szavazólapot is tartalmazó - levélcsomagot az érintetteknek. A válaszleveleket az NVI címére kell feladni (vagy mások kezébe adva a voksokat eljuttatni) úgy, hogy a szavazást megelőző napon 24 óráig megérkezzen, vagy elvihetik (elküldhetik) a külképviseleti szavazás ideje alatt bármely külképviseleti választási irodába, továbbá a belföldi szavazás napján eljuttathatják bármely egyéni választókerületi választási irodába. Utóbbi helyeken azonban csak összegyűjtik ezeket, majd eljuttatják az NVI-hez a küldeményeket, ahol ellenőrzik a levélben szavazók személyazonosságát, majd megszámlálják az érvényesnek bizonyuló voksokat.

Meghackelhetik az új rendszert

A választás tisztaságába vetett hitet rombolja, hogy 16 nappal a voksolás előtt még nem auditállták a választási informatikai rendszert - közölte Baja Ferenc. Az MSZP kampányfőnök-helyettese emlékeztetett: a kormánynak ezt legkésőbb a választás előtt egy héttel pótolnia kell, a nyilvános - a listát állító pártok szakértőinek jelenlétében zajló - ellenőrzésnek pedig ki kell terjednie a választási hálózatra, a szoftver vizsgálatára és az új rendszer integrációjára.

Ha ez nem történik meg, az nemcsak a választások tisztaságába vetett hitet ássa alá, de fennáll a veszély, hogy a voksolás napján kaotikus állapotok alakulnak ki a szavazókörökben. Jelenleg ugyanis nem tekinthető közhitelesnek és zártnak a választási hálózat, kívülről meghackelhetik, adatokat nyerhetnek ki belőle.

Erre reagálva a Nemzeti Választási Iroda (NVI) közölte: a jogszabályi rendelkezések szerint, valamint a korábbi választások tapasztalatai alapján dolgozták ki a sikeres informatikai lebonyolításhoz szükséges folyamatot. Ennek a menetrendnek a részeként majd csak március 26-án tart az NVI részletes ismertetőt a választási informatikai rendszerről, amelyre meghívja az országos listát állító pártokat. A felkészülés következő mérföldköve lesz a március 28-ra ütemezett nyilvános főpróba - közölték. Arról nem írtak, mi történik a választásig hátralévő egyetlen hétben akkor, ha ezen a "főpróbán" elbukik a rendszer.

Szerző

Köztér - Egy kutya kötelessége

Semjén Zsolt szerint a magyar médiának "kutya kötelessége" az egyetemes magyarságról hírt adnia.

"A miniszterelnök-helyettes videóüzenetben köszöntötte a védnöksége alatt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen Kolozsváron zajló MédiaTér konferenciát, amelyen médiaszakemberek tanácskoznak a külhoni műhelyek szerepéről a magyar közmédia-stratégia alakításában" - adta hozzá az izgalmas részleteket Semjén nyilatkozatának körülményeiről az MTI.

Kissé váratlan, hogy Semjén épp azt a kifejezést használja, amit a miniszterelnök-jelölti vita elől megfutamodó kormányfőnek üzent az ellenzék, miszerint kutya kötelessége nyilvános vitát folytatni a többi jelölttel. És hogy miért megint az egyetemes - és nem inkább a nyolc általánost végzett - magyarság érdekeiért áll ki, nem egyértelmű.

De a közmédiát megdicsérte, az jól teljesít magyarügyben, holott vannak hiányosságok. A távirati iroda újságírója hiába vett részt a Tiborcz-birtok mellett lévő erdő illegális kivágása miatt indított nyomozás kapcsán tartott sajtótájékoztatón, abból náluk nem lett hír.

Orbán veje ezek szerint nem elég magyar az MTI-nek. Pedig nekik aztán tudniuk kell, mi egy kutya kötelessége.

Szerző