Kútba eshet a Bombardier oroszországi terve

Publikálás dátuma
2014.03.24. 15:05
Bombardier repülőgép a szingapúri Airshow-n, 2014 februárjában. Fotó: Yuli Seperi / Getty Images
Kétségessé vált a kanadai Bombardier Aerospace repülőgép gyártó vállalat és az orosz állami Rostec diverzifikált technológiai konszern közös vállalkozásának megvalósítása a Q400-as Bombardier modell oroszországi gyártására az ukrajnai válság miatt  - idézi a Moscow Times hírportál az orosz Kommerszant napilap értesülését.

A Rostec és a Bombardier a 2013-as moszkvai MAKS repülőgép szalonon állapodott meg közös vállalat létesítésében a 78 üléses modell gyártására Uljanovszk térségében a regionális repülőgépek rohamosan növekvő oroszországi belső piacának ellátására. A gépek összeszerelése 2016-ban indult volna meg. A Rostec már 50-et meg is rendelt a gépekből, listaáron összesen 1,6 milliárd dollárért.

Pierre Beaudoin, a Bombardier ügyvezető igazgatója már a múlt héten jelezte, hogy az ukrajnai fejlemények miatt könnyen lehet, hogy kútba esik az együttműködés. "Ma már a közös vállalkozás ejtéséről tárgyaltunk" - mondta a vezérigazgató hétfőn, hozzátéve, hogy vállalata csatlakozik a szankciókhoz, bármi legyen is az.

Dmitrij Rogozin, a védelmi ipar felügyeletét ellátó miniszterelnök-helyettes két héttel ezelőtt kételyeinek adott hangot, hogy Oroszországnak előnyére válna egy közös vállalat a Bombardierrel, mivel elsősorban saját gyártású repülőgépekre van szüksége. A miniszterelnök-helyettes a 44 üléses Ilyushin 112 utasszállító és cargo hibrid gép leállított fejlesztésének újraindítását részesítené előnyben.

Szerző

A náci tömeggyilkosság áldozataira emlékeztek

Az 1944 márciusában az olasz fővárost megszálló németek által kivégzett áldozatokról emlékeztek meg hétfőn a Fosse Ardeatine egykori római kőbányában, ahol a magyar Kereszti Sándor is életét veszítette.

A legmagasabb olasz közjogi méltóságok vettek részt  az áldozatokról való megemlékezésen. Többek között Giorgio Napolitano államfő, Pietro Grasso, az olasz parlament felsőházának elnöke, valamint Ignazio Marino, Róma főpolgármestere.

"Hetven év jelentős idő, mégsem törli el a borzalmakat" - hangoztatta az olasz köztársasági elnök. Giorgio Napolitano, aki 1944-ben a nápolyi kommunista ellenálló csoportok tagja volt, azt hangoztatta: az olaszoknak emlékezniük kell arra, amit átéltek.

"Soha nem szabad felejteni a szabadságért vívott küzdelmet és mindig emlékezni kell arra, hogy a békét nem ajándékba kaptuk (...)  a béke kontinensünkön annak az európai egységnek az eredménye, amelyet most oly sokan el akarnak hitelteleníteni" - fogalmazott az olasz államfő.

A 1944. március 23-án a római partizánok merényletet követtek el a várost uraló nácik ellen. A merényletben meghalt 32 német katonáért való bosszúból 335 olaszt végeztek ki a Róma szélén levő kőbányában. A részben a római Regina Caeli börtönből összeszedett áldozatok között volt a zsidó származású Kereszti (Keller) Sándor is. Hétfőn az áldozatok nevei között az övét is felolvasták.

Ignazio Marino római főpolgármester arra emlékeztetett, hogy a Fosse Ardeatine halottait kivégző náci katonák között volt a Rómábantavaly nyáron száz évesen elhunyt Erich Priebke egykori SS-tiszt is. Marino hangsúlyozta, a mai napig jó döntésnek tartja, hogy nem engedélyezett nyilvános temetést az ismeretlen helyen elföldelt Priebkének.

A Fosse Ardeatine-nél tartott megemlékezés végén a római iskolák diákjai a Bella Ciao olasz partizándalt énekelték el.   

Szerző

"Nincs több középület-foglalás"

Ukrajnában befejeződött a forradalom, nincs több középület-foglalás, az állampolgároknak és a rendvédelmi szerveknek is vissza kell térniük a törvény keretei közé, a hatóság mostantól fel fog lépni a törvénysértő aktivistákkal szemben – jelentette ki első sajtótájékoztatóján Oleh Szidorcsuk, Kárpátalja megye nemrég kinevezett ügyésze hétfőn Ungváron.

Szidorcsuk kifejtette: a Kárpátalja megyei rendvédelmi szervek minapi koordinációs tanácskozásán döntés született arról, hogy a legfontosabb feladat a rend őrei iránti közbizalom helyreállítása. Sorrendben a második célként a korrupció elleni harcot nevezte meg, mert – mint hangsúlyozta – Kárpátalját is átszőtte a korrupció, aminek a rendvédelmi szervek is részesei voltak. Harmadik legfontosabb célkitűzésnek a szeparatizmus elleni küzdelmet mondta, megjegyezve, hogy már indult egy eljárás Kárpátalján szeparatista felhívás ügyében – adta hírül a mukachevo.net munkácsi hírportál.

A középületek elfoglalásával kapcsolatban a kárpátaljai megyei ügyész kiemelte, hogy a forradalom befejeződött, az állampolgároknak vissza kell térniük a törvényi keretek közé, s ugyanezt teszik a rendvédelmi szervek is, amelyek fel fognak lépni az aktivistákkal szemben, ha megsértik a törvényt.

Szidorcsuk szólt a vereckei magyar honfoglalási emlékmű nemrég történt felgyújtása kapcsán indított nyomozás állásáról is, megállapítva, hogy egyelőre annak ellenére nincs előrelépés az ügyben, hogy videokamerák rögzítették az esetet.

Az ügyész azt is elmondta, hogy az interneten a múlt héten egy ruszin aktivista által közzétett – külföldi csapatok Kárpátaljára történő behívását célzó – szeparatista felhívás kérdésében nem a konkrét személy, hanem az eset ügyében indult vizsgálat. Szidorcsuk egyúttal arra szólított, hogy senki ne terjessze a szóban forgó felhívást, mert az is törvénysértésnek minősül. 

Szerző