Válságban a holland populisták

Geert Wilders pártja minden holland közvélemény-kutatás szerint a május végén megrendezendő európai parlamenti választás nagy esélyese Hollandiában, s maga mögé utasíthatja a tradicionális tömörüléseket. A Szabadságpárt azonban a célegyenesben került súlyos válságba: több képviselő megelégelte Wilders marokkóiakat becsmérlő kijelentéseit, így megfogyatkozott a párt parlamenti frakciója.

Úgy tűnik, fordulóponthoz érkezett a holland Szabadságpárt, a PVV. Wilders kivételes népszerűségre tett szert hazájában, az arabokat nem éppen kedvező színben feltüntető mondataival sok honfitársa egyetértett. Úgy tűnt, a PVV-nek necsak arra van meg minden esélye, hogy megnyerje az EP-választást, a következő parlamenti voksolás favoritjává is válhat.

A tagság azonban messze nem olyan egységes. Sokan kezdik megelégelni Wilders nem éppen úriemberhez méltó megnyilatkozásait. Az utolsó csepp a pohárban egy múlt szerdai kijelentése volt. "Több vagy kevesebb marokkóit akartok ebben a városban?" - tette fel a kérdést hívei előtt Hágában.

A választ hamar meg is kapta. "Kevesebbet, kevesebbet" - harsogták megannyi torokból. Tizenhat alkalommal ismételték meg. "Akkor teszünk majd róla" - ígérte Wilders. Szavait óriási taps fogadta. A PVV elnökének megnyilatkozása azonban hamar megjelent a közösségi oldalakon, s sok honfitársa hitetlenkedését fejezte ki azzal kapcsolatban: hogy lehet ennyire mélyre süllyedni?

Számos marokkói érdekvédelmi szervezet, de magánszemélyek is jelezték: eljárást kezdeményeznek Geert Wildersszel szemben. Rengeteg panasz érkezett. Az ügyészség már nem is számolja tovább a beadványokat. A polgárok azonban az utcán is hangot adtak felháborodásuknak, szombaton Amszterdamban háromezren tüntettek a diszkriminációval szemben.

Wildersnek egy ízben már meggyűlt a baja a holland hatóságokkal. 2010-ben a muzulmánokkal szembeni gyűlöletkeltés miatt indítottak eljárást vele szemben. A PVV elnöke egyebek mellett a "terroristák fasiszta ideológiájaként" értékelte a muzulmán vallást. Nyilvános fellépésein, internetes fórumokon nem kevesebbet állított, miszerint a Korán Adolf Hitler "Mein Kampfjához" hasonlítható.

Különösen nagy vihart kavart 15 perces Fitna (Küzdelem) című filmje, amelyet 2008 márciusában tett fel az internetre. Azért a világhálóra, mert egyetlen tévécsatorna és mozi sem vállalta, hogy eredeti formájában bemutassa a dokumentumfilmet. Wilders az alkotásban egyebek közt azt állította, hogy az iszlám mindent le akar igázni, az uralma alá akar hajtani, és "meg akarja semmisíteni" a nyugati civilizációt.

Wilderst azonban 2011 júniusában egy bíróság minden vádpontban ártatlannak találta. A bíróság ítélete szerint a szélsőjobboldali politikus ugyan valóban goromba, erőteljes kijelentéseket tett az iszlámmal kapcsolatban, mondatai azonban nem tartoznak a büntethetőség kategóriájába. Wilders nem muzulmán személyeket támadott, hanem "önmagában az iszlámot".

Wilders akkor lelkesen ünnepelte az ítéletet, amelyet a "szabad véleménynyilvánítás győzelmének" nevezett. "Ez azt jelenti, hogy az iszlámot lehet bírálni, s nem tettek rám szájkosarat" - jelentette ki. Jogászok szerint jó esély van arra, hogy Wilders ezúttal a rövidebbet húzza a bírósággal szemben, s nem ússza meg a büntetést.

Hollandiában az emberek a közösségi oldalakon, a Twitteren és a Facebookon fejezték ki felháborodásukat a populista vezér mondatai kapcsán. Létre is hoztak egy oldalt a Facebookon "Feljelentem Wilderst" néven, amelyhez rövid idő alatt százezren csatlakoztak.

Bírálta Wilderst Mark Rutte miniszterelnök, aki azt közölte, "rossz szájízzel" vette tudomásul az idegengyűlölő kijelentéseket. Igen éles kritikát fogalmazott meg a patinás NRC Handelsblad. A lap szerint a PVV elnöke "a deportálások légkörét hozta vissza". A cikkben több helyütt is Adolf Hitlerhez hasonlították.

Wildersről már eddig is leperegtek ezek a bírálatok, most azonban igen kényes helyzetbe került, hiszen saját párttársai kezdenek elfordulni tőle. Frízföld (Friesland) tartományban hárman léptek ki a PVV frakciójából. Hátat fordított a Szabadságpártnak a tömörülés európai parlamenti csoportjának vezetője is. A törvényhozásban két képviselő ült át a függetlenek közé, de hírek szerint többen követhetik példájukat.

A legutóbbi felmérések alapján a PVV 16,6 százalékos eredménnyel megnyerheti az EP-választást. A mostani botrány azonban biztosan nem marad következmények nélkül, s meglepő lenne, ha az eset nem tépázná meg a PVV népszerűségi mutatóját. Wilders számára amiatt is komoly fejtörést okoznak a kilépések, mert a párt számára eddig is nehézséget jelentett az, hogy hozzáértő embereket ültessen fontosabb pozíciókba.

Ez részben azért alakult így, mert bár Wilders más populista vezetővel, így például a francia Nemzeti Front elnökével, Marine Le Pennel szemben nem törekszik jelentős hatalomra a párton belül, a belépők számára magasra emeli a lécet. A 2010-es önkormányzati választás idején például elismerte, nem talált elég olyan embert, akikben meg tudna bízni. Ezért több régióban eltekintett az indulástól.

A múlt héten megrendezett önkormányzati voksoláson csak Hágában és Almerében mérettette meg magát a PVV. A nagyvárosban a jobboldali populisták a második legnagyobb frakciót alakíthatják meg, az Amszterdamhoz közeli Almerében pedig 2010-hez hasonlóan ismét győztek. Azokban a városokban viszont, ahol biztos vereség várt volna a Szabadságpártra, inkább nem indultak.

Wilders egyébként jelezte, nem bánta meg a marokkóiakkal kapcsolatos kijelentését, mert "csak az igazságot mondtam, ezért nem is kérhetek bocsánatot". Hozzátette, nem mondott olyat, hogy a marokkóiak hagyják el az országot, csak arra utalt, a bűnözők menjenek el Hollandiából és azok, akik "menni akarnak".