Klein Dávid ismét oxigénpalack nélkül készül csúcstámadásra

Publikálás dátuma
2014.03.26. 15:15
Klein Dávid sajtótájékoztatóján. MTI Fotó: Mohai Balázs
Klein Dávid hegymászó ismét megkísérli oxigénpalack nélkül megmászni a Mount Everestet, a SPAR Everest Expedíció április 6-án indul és várhatóan május végén ér véget - jelentették be az expedíciót beharangozó budapesti sajtótájékoztatón.

A 8848 méteres csúcsra eddig alig 200-an jutottak fel oxigénpalack nélkül, magyar hegymászónak ez még nem sikerült. Klein Dávid eddig hatszor vágott neki, ám különböző okokból mindig vissza kellett fordulnia. 2007-ben jutott a legközelebb a sikerhez, amikor 200 méterre tudta megközelíteni a Föld legmagasabb pontját.

A hegymászó a Mount Everest északi oldalán, a tibeti normál utat követve kísérli meg a csúcstámadást. Az előzetes tervek szerint az expedíció április 15-én éri el az 5100 méteren lévő alaptábort. A köztes táborokat 6400, 7000, 7800 és 8300 méteres magasságban május közepéig építi ki a hegymászó. A csúcstámadásra május végén-június elején lehet számítani. "A cél az, hogy oxigénpalack, teherhordó és mesterséges segítség nélkül jussak fel az alaptábortól a csúcsra, mert ez tiszteletet mutat a heggyel és a feladattal szemben" - mondta Klein Dávid a sajtótájékoztatón.

A palack nélküli mászás sokkal nagyobb felkészülést és állóképességet kíván meg, mint könnyített változata, hiszen a fokozatos akklimatizálódás komoly megterhelést jelent a szervezetre nézve, ráadásul oxigénhiányos levegőn regenerálódni és koncentrálni is nehezebb, ami fokozott veszéllyel jár 8000 méter magasan, a jeges és meredek hegyoldalon. Klein Dávid 2007-ben társával azért fordult vissza 200 méterrel a cél előtt, mert a hátralévő távot nem tudták volna teljesíteni az általuk kijelölt határidőig.

A mostani expedíció financiális hátterét a SPAR biztosítja, és a cég képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatásnak nem feltétele a sikeres csúcstámadás, hiszen azt számos külső körülmény befolyásolhatja. Előfordulhat, hogy a hegymászók a csúcs elérése nélkül kénytelenek elhagyni az alaptábort, ha tragédia vagy súlyos baleset következik be, ami visszafordulásra kényszeríti őket vagy ha kifutnak az időből, azaz lejár a csúcsengedélyük. A szezon végén (június elején), a monszun érkezésekor a tartós időjárásromlás is pontot tehet a hegymászó tevékenységek végére.

"Rendkívül inspiráló felkarolni egy ilyen kezdeményezést, hiszünk Dávidban, és nagy emberi teljesítménynek tartjuk, amire készül, ezért támogatjuk" - mondta Saltzer Kornél, a SPAR Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

Szerző

Fót: az volt a "törvénysértés", hogy az ellenzék jelöltje nyert

 Megszüntette a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (PMRFK) azt az eljárást, amelyet a tavaly november 24-én tartott fóti időközi polgármester-és képviselőválasztással összefüggésben indított a választás rendje elleni bűntett megalapozott gyanúja miatt - tájékoztatta a főkapitányság szóvivője szerdán az MTI-t.

Beluzsárné Belicza Andrea ismertetése szerint a megyei főügyészség által elrendelt nyomozást még március első felében szüntették meg, ám az eljárás berekesztésének okáról egyelőre nem tudni részleteket.

A 19 ezer lakosú Fóton azért kellett időközi választást kiírni, mert a fideszes Cselőtei Erzsébet tavaly szeptemberben lemondott mind polgármesteri posztjáról, mind pedig az 1-es számú választókerületben szerzett egyéni képviselői mandátumáról. A november 24-én tartott választáson az öt polgármesterjelölt közül az ellenzéki összefogás színeiben induló Takács István kapta a legtöbb (25 százaléknyi) voksot, így  elvileg ő lett Fót új polgármestere - míg az 1-es számú választókerületben akkor a nyolc jelölt közül a független Varga József Csongor nyert -, de a voksolás eredménye a sorozatos óvások és több feljelentés miatt nem emelkedett jogerőre.

A Jobbik helyi politikusai már a választás napján panaszt tettek a helyi választási bizottságnál (hvb), azt állítva: megfigyelőik szerint egy MSZP-hez köthető férfi mikrobuszával Sikátorpusztáról a fótligeti szavazókörbe szállítottak át voksolókat, de ezt utóbb a megnevezett és a helyi MSZP is cáfolta. Az ügyben a hvb és a Jobbik is feljelentést tett az illetékes ügyészségen. Az ügyben nyomozást rendeltek el a választás rendje elleni bűntett megalapozott gyanúja miatt.

Mivel a visszaélést gyanítók "végigjárták" az összes jogorvoslati fórumot, kérve a választás eredményének megsemmisítését, a Budapest Környéki Törvényszék háromtagú bírói tanácsa december elsején - a területi választási bizottság határozatait részben megváltoztatva - kimondta a kampánycsendsértést, és a szervezett szállításra hivatkozva elrendelte a fóti időközi polgármester- és képviselőválasztás megismétlését.

A 2014 március 2-ai megismételt voksoláson a függetlenként induló, ám a Fidesz-KDNP, valamint a Kisgazda Polgári Egyesület támogatását is maga mögött tudó Bartos Sándor (Fót akkori alpolgármestere) körülbelül 350 szavazattal megelőzte az "első körben" nyertes Takács Istvánt, és az 1-es számú választókerületben is más nyerte el a mandátumot, mint novemberben: Varga József Csongor helyett a szintén független Madaras Ádám lett a befutó.

Takács István, illetve az ötpárti kormányváltó erők sorozatos visszaélések, illetve kampánycsendsértés miatt óvást jelentettek be az eredmény ellen, de kérelmük valamennyi fórumon (így a Budapest Környék Törvényszéken) is elbukott. Fót új polgármestere, Bartos Sándor azóta letette az esküt.

Szerző

Maradnak a választási plakátok a villanyoszlopokon

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria azon döntése elleni alkotmányjogi panaszt, mely megengedi választási plakátok elhelyezését a villanyoszlopokon.

 Az Ab honlapjára szerdán délben kikerült határozat indoklása kiemeli, hogy az alkotmányjogi panasszal ellentétben a támadott kúriai döntés nem korlátozza a passzív választójogot, illetve az ahhoz kapcsolódó véleménynyilvánítást, továbbá az kúriai döntés jogértelmezése nem tesz különbséget a képviselőjelöltek között.

A hétfői keltezésű Ab határozat nyomán tehát továbbra is hatályban van az a napokban született kúriai döntés, amely szerint a választási plakátok villanypóznára helyezése ügyében a választási eljárásról szóló törvényt kell alkalmazni, amely ezt nem tiltja.

A Kúria március 18-án döntött úgy egy Hajdú-Bihar megyei választási plakátkihelyezéssel kapcsolatban, hogy a plakátok villanyoszlopon való elhelyezése nem sérti a választási eljárás szabályait, így emiatt a választási bizottságok nem állapíthatnak meg jogsértést.

Az ügy előzménye, hogy egy magánszemély kifogást nyújtott be a berettyóújfalui választási bizottsághoz, mert egy villanyoszlopra választási plakátokat helyeztek el. A választási bizottság helyt adott a kifogásnak, megállapította, hogy a képviselőjelölt plakátjának elhelyezése megsértette a reklámtáblák, reklámhordozók közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletet, és így a választási eljárási törvényt. A jogsértés tényének megállapítása mellett eltiltotta a jogsértőt a további jogsértéstől. Az ügy fellebbezés nyomán a Nemzeti Választási Bizottsághoz került, amely helybenhagyta az oevb határozatát.

A kérelmező ezt követően bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, kérve a határozat megváltoztatását és a kifogás elutasítását. Arra hivatkozott, hogy a kormányrendelet nincs összhangban az alaptörvényben is elismert véleménynyilvánítási szabadsághoz való joggal és a választhatóság jogának gyakorlásával, és azt állította, a választási plakát elhelyezése a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jog védett gyakorlása körébe esik. A Kúria végzésében megváltoztatta az oevb és az NVB határozatát, és a kifogást elutasította, arra hivatkozva, hogy a választási plakát elhelyezésére vonatkozó szabályokat a választási eljárásról szóló törvény (Ve.) választási kampányról szóló fejezete tartalmazza. A választási plakát tekintetében a törvény azt az általános szabályt rögzíti, hogy a plakát a kampányidőszakban - meghatározott kivételekkel - korlátozás nélkül elhelyezhető. Most ez utóbbi határozat elleni panaszt utasította el az Alkotmánybíróság.

 

Szerző