Karsai: újabb kötet készül Szálasiról

Amikor Karsai László történész 1987-ben először írt tanulmányt Szálasi Ferencről, álmában sem gondolta volna, "hogy egyszer még lesz egy olyan miniszterelnöke Magyarországnak, aki Szálasi zászlóját a történelmi zászlók közé sorolja". A történész a többi között erről beszélt lapunknak hozzátéve, Szálasiról nem lehet úgy írni, hogy az ember ne foglalna állást a Horthy-rendszerrel kapcsolatban is, így ma különösen aktuálisnak érzi a témát.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tegnap nagydoktori címmel ismerte el Karsai Lászlót, a Szegedi Tudomány Egyetem (SZTE) Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát. A történész, aki a magyarországi holokauszt nemzetközileg is elismert szaktekintélye, "Szálasi Ferenc. Politikai életrajz" című doktori disszertációját az Akadémia nagytermében mintegy 100 fős hallgatóság előtt védte meg. A közönség soraiban ismert közéleti személyiségek, köztük többek Kőszeg Ferenc, Donáth László és Vitányi Iván is feltűntek, a bíráló bizottság tagjai között pedig olyan neves történészek és akadémikusok foglaltak helyet, mint Ormos Mária, Romsics Ignác, Földes György vagy épp Ungváry Krisztián.

Ormos Mária történész rövid nyitóbeszédét követően Karsai évtizedes tudományos munkásságának, kutatói tevékenységének felelevenítése kmövetkezett. Több száz tudományos közlemény, külföldi ösztöndíjak és tanulmányutak (Róma, Brüsszel, Washington, Jeruzsálem), a nemzetközi és magyarországi cigány és zsidó holokauszt egyedülálló feldolgozása, az általa 1994-ben életre hívott holokauszt-kutatócsoport által feldolgozott iratanyag dokumentálásának irányítása, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításának megteremtésében vállalt szerepe fémjelzik tudományos pályafutást. Valamennyi bíráló egyetértett abban, hogy Karsai csaknem 400 oldalas doktori dolgozata irigylésre méltó forrásbázisú, hiánypótló mű és a szerző közismert elítélő véleménye, személyes meggyőződése ellenére is objektív, felesleges kommentárok, minősítések nélküli, részletgazdag elemzés. A bizottság végül zártkörű szavazáson egyhangú döntéssel és 90 százalékos minősítéssel ítélte oda a doktori címet Karsainak.

Karsai László az ünnepélyes bejelentést követően lapunknak azt is mondta, szeretné még idén a "zsidók és antiszemiták karácsonyfája alá tenni" a disszertációból készült kötetet.

Mint ismert, Karsai László többször is keményen kritizálta a második Orbán-kormány emlékezetpolitikáját. Kifogásolta egyebek mellett, hogy a kormány a Sorsok Háza megvalósítását arra a Schmidt Máriára bízta, aki az elmúlt 25 évben nem kutatott és publikált a holokauszt témakörében, így nem tekinthető a téma szakértőjének, ráadásul annak a Terror Háza Múzeumnak a főigazgatója, amely torzan, egyoldalúan mutatja be a vészkorszakot és egyetlen szót sem szól a Horthy-rendszerről, annak antiszemita jellegéről és politikájáról, valamint a német megszállás utáni magyar kormány felelősségéről.

Karsai több ismert történésszel együtt, nyílt levélben tiltakozott a német megszállási emlékmű ellen is, amely az aláírók szerint meghamisítja a magyar történelmet, relativizálja a holokauszt eseményeit és meggyalázza az áldozatok, túlélők emlékét. Élesen bírálta Szakály Sándor, a Veritas Intézet főigazgatójának azon kijelentését is, amelyben a kamenyec-podolszki deportálást idegenrendészeti eljárásnak minősítette. A történész szerint az antiszemita szélsőjobboldal szóhasználatát alkalmazó Szakály kormányzati szintre emelte a vészkorszak relativizálását.

Orbán megint olyan beruházást adott át, aminek alapkövét nem ő tette le

Bajnai Gordon volt miniszterelnök szerint Orbán Viktor megint egy olyan beruházás szalagját vágta át, aminek az alapkövét nem ő tette le.

Az Együtt-PM szövetség vezetője arra reagált, hogy a két ország miniszterelnöke, Orbán Viktor és Robert Fico jelenlétében a Pest megyei Szada melletti tranzitállomáson csütörtökön összekapcsolták a magyar és a szlovák földgázhálózatot.
"Hol vannak azok a beruházások, amelyeket néhány év múlva majd avatni lehet?" - tette fel a kérdést az MTI-nek elküldött blogbejegyzésében, meg is válaszolva azt: Szlovákiában, Romániában, Lengyelországban.

Bajnai Gordon kifogásolta, hogy az adófizetők a mai napig nem tudják, mennyit költött pénzükből a kormány arra, hogy az E.ON-tól visszavásárolja a gáztározókat, valamint hogy a biztonsági tározókat "Orbánék kiürítették", hogy a "rezsihazugság" folytatásához legyen olcsó gáz. "A választásokig lett is, biztonság azonban már nincs. Éppen akkor, amikor Oroszország azzal fenyegeti Ukrajnát (és ezen keresztül minket), hogy elzárja a csapokat" - fűzte hozzá.

Szerző

Simon-ügy: szétszórt koronatanú

Publikálás dátuma
2014.03.27. 19:01
A bank biztonsági kamerájának felvételén Welszszel ellentétben nyoma sem volt Simonnak FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Óránként változtatta meg vallomását a Simon-ügy ügyészségi koronatanúja - értesült lapunk. A Magnet Bank alkalmazottjaként dolgozó férfi első vallomása szerint Welsz Tamás "bemondásra", útlevél bemutatása nélkül nyitott náluk számlát Gabriel Derdak néven, és a pénzt is ő fizette be rá. Egy órával későbbi vallomásában már úgy emlékezett, a vállalkozó be is mutatta az útlevelet. Welsz viszont azt vallotta, hogy Simon nyitotta a bankban a számlát. Értesüléseink szerint a biztonsági kamerák felvételein azonban Welsz-szel elletétben nyoma sem volt Simonnak. A jegybank "célvizsgálatot" indított a Magnet Banknál.

Eléggé szétszórt lehet a Simon-Welsz ügy ügyészségi koronatanúja, hiszen óránként változtatta vallomását Simon Gábor állítólagos bissau-guineai útlevelével összefüggésben - értesült lapunk. A Magnet Bank alkalmazottjaként dolgozó férfi - akinek nevét és beosztását személyiségi jogi megfontolásból nem közöljük - első vallomása szerint Welsz Tamás vállalkozó "bemondásra", vagyis útlevél bemutatása nélkül nyitott náluk számlát Simonnak Gabriel Derdak néven, és a számlán fellelt mintegy 75 millió forintnak megfelelő eurót is ő fizette be rá. Egy órával később az alkalmazott újabb vallomást tett, mondván: "rosszul emlékezett". A változtatás információink szerint csak annyi volt, hogy emlékei szerint a számlanyitáskor az előírásoknak megfelelően a vállalkozó bemutatta a Gabriel Derdak névre kiállított bissau-guineai úti okmányt.

A számlanyitásnál jelenlévők emlékei meglehetősen zavarosak: Welsz például információink szerint másként emlékezett. Ez ügyben ugyanis a vállalkozó is vallomást tett, méghozzá gyanúsítottként. Noha az ügyészség nem árulta el, hogy Simonon kívül ki az ügy két másik gyanúsítottja, lapunk úgy tudja, Welsz volt az egyikük. A vádhatóság szerint hamis bissau-guineai útlevél miatt ugyanis Welszt gyanúsították meg tettesként elkövetett közokirat-hamisítással, míg Simont ugyanezzel felbujtóként. Vallomásában Welsz a banki alkalmazottal szemben arról számolt be, hogy tudomása szerint a Magnet Bankos számlát maga Simon nyitotta, méghozzá személyesen a pénzintézetben. Ugyanakkor értesüléseink arról szólnak, hogy a bank biztonsági kameráinak felvételeit átvizsgálva egyértelművé vált, hogy Simon Gábor nem járt a fiókban, ellenben Welsz igen.

A szereplők közül Simon tagadta a bűncselekmény elkövetését, mi több, a közokirat-hamisítást kifejezetten provokációnak tartja. Welsz Tamás pedig a múlt héten - máig tisztázatlan körülmények között - meghalt egy rendőrautóban. Eközben a Simon-ügyben eljáró hatóság, a Központi Nyomozó Főügyészség nem hajlandó bemutatni a volt politikus állítólagos bissau-guineai útlevelét. Megírtuk: az előzetes letartóztatás elrendelésekor Simon ügyvédje a bíróságon hiába kérte a vádhatóságtól az útlevél bemutatását, ezt visszautasították. Miután szerdai számunkban beszámoltunk róla, hogy Simonnak értesüléseink szerint se hamis, se eredeti bissau-guineai útlevele nincs, a Magyar Nemzet ez ügyben a Népszavát "zavarkeltéssel" vádolta. Noha korábban a Magnet Bank igazgatósági elnöke, Fáy Zsolt jelentette ki az Indexnek, hogy a kilenc bissau-guineai számlájuk nyitásakor minden szabályszerűen zajlott, lapunk írása után ugyanezt már csak a bank névtelenül nyilatkozó illetékese állította a Magyar Nemzetnek.

Csütörtökön újabb fordulatot vett az ügy azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelenttette: "célvizsgálatot" indított a Magnet Banknál. A jegybank közölte: helyszíni célvizsgálatot indított a bank székhelyén egyes bissau-guineai, illetve egyéb külföldi állampolgárságú személyek bankszámla-nyitásaival kapcsolatban. Ellenőrzik, hogy a kereskedelmi banknál megfelelően kezelik-e az egyes külföldiek számlanyitásaival kapcsolatban felvetődő "magasabb kockázatokat".

A magyar FBI-nak segíthetett

A magyar FBI-nak nevezett Nemzeti Nyomozó Irodával (NNI) működhetett együtt Welsz Tamás, méghozzá információink szerint 2007-2008 óta. Az NNI a Készenléti Rendőrség igazgatóságaként működő nyomozó szerv, nem titkoszolgálat. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülésén a polgári és a katonai titkosszolgálatok vezetőinek nyilatkozatai alapján ezért derülhetett ki az: "nincs arra adat, hogy Welsz Tamás dolgozott volna titkosszolgálatoknak".

A Népszabadság eközben arról értesült, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal viszont Welszt "dolgozta fel". A lap szerint először 2006-ban, mert "túl nagy lábon élt és túl jóban volt az APEH akkori egyik magas beosztású munkatársával", akivel állítólag "vagyonosodási vizsgálatok sikeres átvészeléséhez" nyújtottak segítséget. Mindennek következménye nem volt. A hírek szerint 2008-ban aztán a Külügyminisztérium "jelentette fel" az NBH-nál Welszt, miután többen jelezték, hogy pénzért afrikai útleveleket és állampolgárságot "árul".

Ugyancsak a Népszabadság írta, hogy Welsz hangmérnöki képesítése révén abban a csapatban dolgozott, amely az MSZP megbízásából 2006 nyarán rögzítette Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét. Ezt a hvg.hu-nak nemzetbiztonsági források cáfolták, mondván: akkoriban meghallgatták, de nem merült fel az érintettsége, és bár ő maga szívesen dicsekedett ezzel, ott sem volt a frakcióülésen.

Szivárog az útlevéllista

A Fidesz politikai ellenfeleihez is eljuthatott már információink szerint egy lista, olyan személyek neveivel, akiknek vagy már van bissau-guineai okmánya, vagy "bejelentkeztek" ez ügyben Welsz Tamáshoz. Értesüléseink szerint ezen lehet kormánypárti érintett. Eközben a kormányváltó pártok parlamenti képviselői, az MSZP, a DK és a PM honatyái kijelentették: mindegyikük csak a magyar állampolgársága szerinti úti okmánnyal rendelkezik.

Egyúttal felszólították a kormánypártokat, hogy ők is nyilatkozzanak: a fideszes és a kereszténydemokrata képviselők közt van-e olyan, aki többes állampolgársággal, illetve más ország útlevelével rendelkezik. A kormányváltók törvényjavaslaton is dolgoznak, amely szerint a jövőben a képviselőknek a vagyonnyilatkozatuk mellett erről is nyilatkozniuk kellene.

Mesterházy Attila, a kormányváltók miniszterelnök-jelöltje  egy debreceni fórumon elébe is ment ennek, mikor kijelentette: "csak magyar állampolgár vagyok, csak magyar útlevelem van". Arra a kérdésre, ha a Fidesz nem közöl adatokat, a szocialisták egyoldalúan nyilvánosságra hozzák-e a magukét, Mesterházy azt mondta: igen, miért ne?

Szerző