Karsai: újabb kötet készül Szálasiról

Amikor Karsai László történész 1987-ben először írt tanulmányt Szálasi Ferencről, álmában sem gondolta volna, "hogy egyszer még lesz egy olyan miniszterelnöke Magyarországnak, aki Szálasi zászlóját a történelmi zászlók közé sorolja". A történész a többi között erről beszélt lapunknak hozzátéve, Szálasiról nem lehet úgy írni, hogy az ember ne foglalna állást a Horthy-rendszerrel kapcsolatban is, így ma különösen aktuálisnak érzi a témát.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tegnap nagydoktori címmel ismerte el Karsai Lászlót, a Szegedi Tudomány Egyetem (SZTE) Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát. A történész, aki a magyarországi holokauszt nemzetközileg is elismert szaktekintélye, "Szálasi Ferenc. Politikai életrajz" című doktori disszertációját az Akadémia nagytermében mintegy 100 fős hallgatóság előtt védte meg. A közönség soraiban ismert közéleti személyiségek, köztük többek Kőszeg Ferenc, Donáth László és Vitányi Iván is feltűntek, a bíráló bizottság tagjai között pedig olyan neves történészek és akadémikusok foglaltak helyet, mint Ormos Mária, Romsics Ignác, Földes György vagy épp Ungváry Krisztián.

Ormos Mária történész rövid nyitóbeszédét követően Karsai évtizedes tudományos munkásságának, kutatói tevékenységének felelevenítése kmövetkezett. Több száz tudományos közlemény, külföldi ösztöndíjak és tanulmányutak (Róma, Brüsszel, Washington, Jeruzsálem), a nemzetközi és magyarországi cigány és zsidó holokauszt egyedülálló feldolgozása, az általa 1994-ben életre hívott holokauszt-kutatócsoport által feldolgozott iratanyag dokumentálásának irányítása, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításának megteremtésében vállalt szerepe fémjelzik tudományos pályafutást. Valamennyi bíráló egyetértett abban, hogy Karsai csaknem 400 oldalas doktori dolgozata irigylésre méltó forrásbázisú, hiánypótló mű és a szerző közismert elítélő véleménye, személyes meggyőződése ellenére is objektív, felesleges kommentárok, minősítések nélküli, részletgazdag elemzés. A bizottság végül zártkörű szavazáson egyhangú döntéssel és 90 százalékos minősítéssel ítélte oda a doktori címet Karsainak.

Karsai László az ünnepélyes bejelentést követően lapunknak azt is mondta, szeretné még idén a "zsidók és antiszemiták karácsonyfája alá tenni" a disszertációból készült kötetet.

Mint ismert, Karsai László többször is keményen kritizálta a második Orbán-kormány emlékezetpolitikáját. Kifogásolta egyebek mellett, hogy a kormány a Sorsok Háza megvalósítását arra a Schmidt Máriára bízta, aki az elmúlt 25 évben nem kutatott és publikált a holokauszt témakörében, így nem tekinthető a téma szakértőjének, ráadásul annak a Terror Háza Múzeumnak a főigazgatója, amely torzan, egyoldalúan mutatja be a vészkorszakot és egyetlen szót sem szól a Horthy-rendszerről, annak antiszemita jellegéről és politikájáról, valamint a német megszállás utáni magyar kormány felelősségéről.

Karsai több ismert történésszel együtt, nyílt levélben tiltakozott a német megszállási emlékmű ellen is, amely az aláírók szerint meghamisítja a magyar történelmet, relativizálja a holokauszt eseményeit és meggyalázza az áldozatok, túlélők emlékét. Élesen bírálta Szakály Sándor, a Veritas Intézet főigazgatójának azon kijelentését is, amelyben a kamenyec-podolszki deportálást idegenrendészeti eljárásnak minősítette. A történész szerint az antiszemita szélsőjobboldal szóhasználatát alkalmazó Szakály kormányzati szintre emelte a vészkorszak relativizálását.