XVI. Benedek;Oroszország;Ukrajna;Vlagyimir Putyin;Krím félsziget;Kirill patriárka;ortodox egyház;Vlagyimir Szabodan;

2014-03-28 06:31:00

Egyházak kötélhúzása a Krímen

Független marad a krími konfliktusban az orosz ortodox egyház. Vezetője, Kirill pátriárka ezzel szembekerülhet Vlagyimir Putyinnal, hiszen nem támogatja nyíltan az orosz elnök hazafias cselekedetét. Ez mindenképpen váratlan, mert Kirill és Putyin között eddig semmiféle ideológiai ellentét sem merült fel. 

"A kereszténység felvétele meghatározta az ősi Rusz sorsát és civilizációs választását, döntő mozzanat, fordulópont lett az ország egyházi és világi történetében. Az ortodox hit erkölcsi alapjai alakították ki a nép nemzeti jellemét és mentalitását, segítettek abban, hogy Oroszország méltó helyet foglalhasson el a világcivilizációban":

Illegálisnak minősítette a félsziget
elfoglalását az ENSZ Közgyűlése

Egy felmérés szerint az oroszok túlnyomó többsége úgy érzi, a történelem igazságot szolgáltatott, amikor Oroszország visszafoglalta a Krímet. 79 százalék pedig annak a véleményének adott hangot, hogy a Kreml újra "nagyhatalommá" teszi meg Moszkvát - közölte a Levada ügynökség. Mindössze nyolc százalék fejezte ki felháborodását a Krím bekebelezése miatt. Amerikai közlések szerint már 30 ezerre tehető a kelet-ukrajnai határnál állomásozó orosz katonák száma. Washington előzőleg "csak" 20 ezer katonáról tett említést. Vlagyimir Putyin elnök tegnap találkozott a föderációs tanács tagjaival. Megegyezés született arról, hogy tovább erősítik a katonai jelenlétet a félszigeten. Az orosz elnök felszólította a parlamentet, tegye lehetővé törvényileg is a Krím ellátását. Lapzártánk után került az ENSZ Közgyűlés elé New Yorkban az az ukrán javaslat, amelyben elítélnék a Krím annexióját. A Közgyűlés döntései nem kötelező érvényűek.
Ukrajna 14-18 milliárd dolláros hitelt a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) azzal a feltétellel, hogy kemény reformokat hajtanak végre a gazdaságban. Más nemzetközi segélyekkel együttvéve Kijev összesen körülbelül 27 milliárd dolláros támogatásra számíthat a következő év végéig. Julija Timosenko volt kormányfő tegnap hivatalosan is bejelentette indulását a májusi elnökválasztáson.
Oroszok lesznek a krími delfinek is. Az ukrán hadsereg kötelékébe tartozó állatok ugyanis maradnak bevetésük eddigi helyszínén, Szevasztopolban. S a jövőben az orosz haditengerészetet segítik majd. Elsősorban "ellenséges" tengeralattjárókat derítenek fel.

A megnyilatkozás nem egy ortodox főpaptól származik. Vlagyimir Putyin elnök nyilatkozott így, amikor tavaly pravoszláv főpapokkal találkozott.

Az állam és az egyház viszonya nemcsak jó, az ortodox vezetők a törvényalkotásba is beleszólhatnak. Mielőtt ugyanis a javaslatok a parlament elé kerülnek, az ortodox egyház véleményét is kikérik.

Putyin felismerte, akkor válik igazán népszerűvé, ha szövetkezik a rendkívül befolyásos egyházzal. Az orosz nép vallásosnak tartja magát, még ha a lakosságnak csak néhány százaléka jár is rendszeresen istentiszteletre.

Putyin elnök ki is aknázza honfitársai vallásosságát, a jelentősebb ünnepekkor ő is elmegy templomba.

Gesztusok sorát teszi az ortodox egyháznak, idén februárban azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy istentelen nemzetté vált és elfordult a keresztény értékrendtől.

Kirill és Putyin sok tekintetben egymásra találtak. Kirill metropolitát 2009 januárjában, rögtön első az első körben választották meg a főpapok az orosz ortodox egyház fejének, II. Alekszij pátriárka halálát követően.

Mérsékelten konzervatívnak tartják. Azért csak mérsékelten, mert az ultrakonzervatív szárny szerint túlságosan nagy teret enged az ökumenizmusnak.

Bár XVI. Benedek, majd Ferenc pápával sem jött létre a katolikus-pravoszláv csúcstalálkozó, újra és újra felröppennek hírek arról, hogy puhatolózó tárgyalások folynak erről a Szentszék és az ortodox egyház között, s a lehetséges színhelyek között mindig feltűnik Pannonhalma neve is.

Politikai, illetve egyéb témákban azonban Kirill igen konzervatív. 2008-ban Fidel Castro egykori kubai elnök szövetségesének nevezte "az amerikai imperializmus elleni harcában". 2010-ben pedig a pátriárka szívből gratulált Alekszander Lukasenko fehérorosz elnöknek újraválasztása alkalmából.

Kirill megítélése igencsak felemás. Azzal vádolják, hogy a szovjet-érában sok más ortodox főpaphoz hasonlóan együttműködött a KGB-vel.

A Kommerszant és a Moszkovszkij Komszomolec lapok pedig egykor azt állították, hogy a kilencvenes években cigarettát csempészett Oroszországba, ezért "dohánymetropolitának" nevezték. Kirill közismerten szereti a fényűzést, Nyikolaj Mitrohin szociológus 2004-ben másfél, a Moscow News pedig 2006-ban négymilliárd dollárra becsülte vagyonát.

Ami ideológiáját illeti, a pátriárka komoly veszélyt lát a nyugati kultúra elterjedésében. Élesen kikelt a melegjogok ellen, amelyek szerinte közvetetten apokalipszishez, az emberiség kihalásához vezethetnek. A pátriárka egyetlen mondattal sem bírálta a tavaly életbe lépett orosz homoszexuális propagandatörvényt, melynek értelmében tilos a "nem hagyományos" szexuális kapcsolatokról való beszéd az orosz fiatalkorúak körében.

Miután letartóztatták a Pussy Riot zenekar tagjait, akik nem éppen a legmegfelelőbb helyet, a moszkvai Megváltó Krisztus székesegyházat választották Putyin elleni tiltakozásuk színhelyéül, Kirill úgy fogalmazott, meg kell büntetni őket, mert a sátán küldöttei.

A Krím ügye azonban fordulópont lehet Putyin és Kirill viszonyában. Feltűnő volt, hogy a pátriárka nem vett részt az orosz elnök múlt héten, a Kremlben elmondott győzelmi beszédén, amelyben bejelentette a félsziget Oroszországhoz csatolását. Juvenalij kriticai és komomnai metropolita által képviseltette magát.

Az ortodox egyház sokáig hallgatott a krími történések kapcsán, majd múlt héten közleményt adott ki, amely aligha nyerte el Putyin tetszését. Az egyház ugyanis semlegességét, a politika felettiségét hangoztatta, amellyel burkoltan arra utalt: nem kívánja az orosz ortodox egyházhoz csatolni a Krímet, így az vallásjogi szempontból továbbra is a Moszkvához kötődő ukrán ortodox egyház irányíthat. A közleményben nem álltak ki a Kreml mellett, csak annyit közöltek, el kell kerülni a vérontást. 

Korai lenne azt állítani, hogy Kirill és Putyin között kenyértörés történt volna. Egyes vélekedések szerint Kirill sorsa az orosz elnöktől függhet, hiszen bármikor előkerülhetnek akták korábbi ténykedéséről a KGB archívumából. Inkább arról van szó, hogy Kirill tisztában van azzal, ha megbolygatja a Krím vallási életét, azzal sokan fordulnának el az ortodox egyháztól.

Moszkvának nem állhat érdekében az, hogy összerúgja a port az alá tartozó részegyházakkal. Túl sokat kockáztatna ezzel.A krími helyzet vallási szempontból amúgy sem egyszerű. Az ukrán ortodox egyház az orosz ortodox egyház része. Az orosz ajkú krími lakosság nagy része e vallás híve.

Ez az egyház bizonyos fokú önrendelkezést élvezhet, de a főpapok kinevezését Moszkvának is jóvá kell hagynia. Az egyház papjai függetlenségüket hangoztatták a Majdan téri tüntetések kapcsán, de olyan képviselői is voltak, akik szerint a megmozdulások résztvevői az "ördögöt hordozták a szívükben".

A kijevi patriarkátushoz tartozó ukrán autokefál, azaz független ortodox egyházat ezzel szemben Moszkva nem ismeri el, s az élén álló Filaret pátriárkát ki is közösítették. Utóbbi keményen bírálta Putyint Krím elfoglalásáért.

Kirillnek eddigi visszafogottsága ellenére nehéz lesz megőriznie a békét az egyházak között a Krím-félszigeten. A kijevi és a moszkvai patriarkátushoz tartozó ortodox egyházak papjai között nőttön nő a feszültség, s a krími kijevi patriarkátus érseke, Kliment szerint el is akarják foglalni templomaikat.

Kirill számára komoly gondot jelent az is, hogy a moszkvai patriarkátus alá tartozó ukrán ortodox egyház feje Vlagyimir Szabodan súlyos beteg. Ha új metropolitát kellene választani, az ukrán egyház is nagyobb autonómiát követelne magának. Vlagyimir helytartója, Onufrij ugyanis oroszbarát, de kiáll Ukrajna területi szuverenitásának megőrzése mellett.