Előfizetés

Rossz helyen keresték a maláj gépet

Újabb fejezettel bővült az eltűnt maláj gép már három hete tartó tragikus kálváriája. Kiderült, hogy a kutatócsapatok napok óta rossz helyen keresték a roncsokat. 

Tony Abbott ausztrál miniszterelnök szerint az eddigi vélt helyszíntől 1100 kilométerre észak felé találtak „hitelesnek tűnő” nyomokat. Elmondta, a keresés különlegesen nehéz, a családtagok számára pedig kínszenvedéssel ér fel az állandó várakozás. „Tartozunk nekik azzal, hogy utánajárjunk minden hitelesnek látszó nyomnak, s beszámoljunk a közvéleménynek minden jelentős fejleményről” – jelentette ki.

Az új kutatási terület 319 ezer négyzetméteres, s a kelet-ausztráliai várostól, Perthtől 1850 kilométerre található. Az új nyomra egy nemzetközi kutatókból és tudósokból álló csoport bukkant.

Az ausztrál hajóügyi hatóság, az AMSA vezetője, John Young szerint az eddigi kutatás sem tekinthető időpocsékolásnak. „Ez teljesen szokványos egy keresésénél” – jelentette ki. Ugyanakkor elsőként ismerte el azt, hogy a francia, japán és thaiföldi műholdak által felfedezett roncsoknak valószínűleg nem volt közük az MH370-es járathoz. Így a keresés új helyét radar- és becsült műszaki adatok alapján határozták meg.

Abból indulnak ki, hogy a gép nagyobb sebességgel haladt, ezzel együtt több kerozint használt fel, s hamarabb a tengerbe zuhant. Bár senki sem meri kimondani, minden jel arra vall, hogy a kutatást lényegében elölről kell kezdeni, mert továbbra sincs senkinek fogalma arról, hol lehet a gép.

Megkezdte a kártérítések folyósítását az áldozatok hozzátartozóinak Kína legnagyobb biztosító társasága, a China Life, amely eddig 500 ezer eurónyi összeget fizetett hét utas családtagjának. A 239 utas közül 32 fizette biztosítását a China Life-nál.

 

 

Hatvan év után hazakerültek a holttestek

Több mint hatvan évvel a koreai háború után hazavitték pénteken Dél-Koreából 437 elesett kínai katona földi maradványait - jelentette a Hszinhua hírügynökség.

Az 1950-53 közötti háború áldozatainak földi maradványait szállító kínai repülőgép az északkelet-kínai Liaoning tartomány székhelyén, Senjangban szállt le.

A hagyományosnál jóval kisebb koporsókat és a katonák holmiját Szöul hivatalosan átadta a kínai delegációnak, a ceremóniát a Szöultól ötven kilométerre lévő Incheon nemzetközi repülőtéren tartották.

A kínai "önkéntesek serege" a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak Korea) hadseregét támogatva harcolt a dél-koreai és az Egyesült Államok által vezetett erők ellen. A tűzszüneti megállapodással zárult háborúban több tízezer kínai katona vesztette életét.

A földi maradványok átszállítását Pak Gun Hje dél-koreai államfő ajánlotta fel tavaly júniusi kínai látogatása alkalmával a jó kapcsolatokat kifejező gesztusként. A katonák tetemét a két Koreát elválasztó határtól délre egy dombon, az "ellenség temetőjében" hantolták el 1996-ban, többségüket nem azonosították.

A China Daily című angol nyelvű lap internetes oldala képes beszámolót közölt az eseményről és hozzá kapcsolódóan egy írást a pekingi Népi Egyetem dél-koreai vendégprofesszorának tollából. A szerző szerint a katonák földi maradványainak hazatérése és elhelyezésük a senjangi állami temetőben az egykor szemben álló felek közötti kapcsolatok előremutató jele.

A cikkből kiderült az is, hogy Ro Mu Hjon elnök korábban már felajánlotta a földi maradványok visszaszállítását, de Peking akkor nem reagált erre. A szerző utal rá, kínaiak százezrei halhattak meg koreai földön, s ez volt az első ilyen alkalom. Bár kis lépésnek tűnik, úgy vélte, sikerült még közelebb hozni a két nemzetet.

A kínai társadalomtudományi akadémia kutatója a lapban szintén azt a véleményét fogalmazta meg, hogy a lépés a kínai halottak napjához közeledve különösen jelentőségteljes. Piao Csien-ji emlékeztetett arra, hogy az ázsiai kultúrában a születés és a halál a két legfontosabb dolog, a katonák hazatérése olyan, mint "az elhullott levelek visszatérése a gyökerekhez".

A második világháború végén, amikor az Egyesült Államok ledobta két atombombáját Japánra, a Szovjetunió vezetője, Joszif Sztálin nyomban a Koreai-félszigetre küldte csapatait. Az Egyesült Államok azonban nem akarta, hogy a teljes félsziget szovjet befolyás alá kerüljön, ezért azt javasolta, hogy a 38. szélességi foknál húzzák meg a határt. Sztálin ezt elfogadta.

Kínai történészek szerint Kim Ir Szen akkori észak-koreai vezetőt 1950-ben titkos moszkvai tárgyalásra hívta Sztálin, akitől jóváhagyást kapott a háború megindítására, de csak úgy, hogy ha Mao Ce-tung is a terv mellé áll. Mao állítólag kényszerhelyzetben érezte magát és rábólintott a tervre.

A harcok a két Korea között 1950. június 25-én törtek ki. A háborúban Észak-Koreát a Szovjetunó és Kína támogatta, Dél-Koreának pedig az ENSZ 15 állama küldött katonai támogatást. A három éven át tartó harcok végén a két Korea határát ismét a 38. szélesség fok mentén határozták meg. A háborúnak becslések szerint csaknem 3 millió halottja volt.

Kirúgták a csaló és drogozó katonatiszteket

Az amerikai hadászati nukleáris rakétaegységeknél kirobbant vizsgahamisítási botrány miatt leszerelték az amerikai légierő kilenc tisztjét, egy további pedig önként távozott beosztásából - jelentette be csütörtökön Deborah Lee James, a fegyvernemért felelős miniszter.

A távozó tisztek a légierő montanai Malstrom interkontinentális rakétabázisán teljesítettek szolgálatot, parancsnoki beosztásban. James szerint személyesen ugyan nem vettek részt a csalásban, de nem gyakoroltak megfelelő vezetői felügyeletet beosztottjaik felett.

A szolgálati készenléti rutinvizsgákon elkövetett csalássorozatban száz alacsonyabb rangú tiszt volt érintett. Közülük kilencet tisztáztak, a többiekre pedig különböző retorziók várnak, a megrovástól a katonai törvényszék elé állításig.

A 2011 novemberétől tavaly novemberig tartó csalások sorozatára mintegy mellékesen derült fény, amikor három tiszt ellen kábítószer-fogyasztás miatt indítottak nyomozást. A tisztek egymás között SMS-ben küldött szövegek és ábrák segítségével oldották meg a vizsgafeladatokat.

A montanai bázison mintegy 190 tiszt felügyel a nukleáris fegyverrendszerek harckészültségére. A légierő minisztere aggasztónak tartja, hogy közülük egy sem jelentette a sorozatos csalást, akár volt köze hozzá, akár nem.

A nyomozás más rakétabázisok esetében nem talált csalásra utaló jelet. Az amerikai légierő mintegy 400 lépésből álló intézkedéssorozattal akarja elejét venni a hasonló esetek megismétlődésének.

Korábbi sajtójelentések szerint a kábítószerbotrányba, amelyben a nukleáris rakétaerők három tisztje bukott le, belekeveredett a légierő tizenegy tisztje is, hat amerikai és nagy-britanniai bázison.

Az Egyesült Államok a Malstrom, a minoti és a Wyoming állambeli Warren légi támaszpont közelében tartja hadrendben szárazföldi indítású interkontinentális ballisztikus rakétáit, a három bázis mindegyikén mintegy 150-et. Az amerikai stratégiai nukleáris rakétaerőkben, a légierő kötelékében, összesen mintegy 550 tiszt szolgál.