Szerencsejátékból élne a Krím-félsziget

A krími vezetés szerint a félsziget a szerencsejáték fellegvára lehet, így válhat a turizmus fellegvárává. „Meg kell vizsgálnunk a kérdést” – jelentette ki diplomatikusan Szergej Akszjonov krími kormányfő.

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök előzőleg hangsúlyozta, hogy a krími gazdaság „nem olyan jól fejlett, amint ezt lehetőségei engednék”. Költségvetési deficitje eléri az évi egymilliárd eurót. Ezért felkérte a moszkvai pénzügyminisztériumot arra, hogy április 15-ig részletes tervet készítsen arról, miként tagozódhatna be a félsziget az orosz gazdaság vérkeringésébe.
Arról, hogy a Krím tényleg a szerencsejáték fellegvára lehet-e, Medvegyev nem tett említést. Nem is tehetett, hiszen Vlagyimir Putyin elnök 2006-ban egy törvénymódosítással betiltotta a szerencsejátékokat Oroszország területén. Akkor azt mondta, csak az alkoholizmus rosszabb a játékszenvedélynél.

2009-től bizonyos, amolyan Las Vegas-szerű különleges zónákban engedélyezték a szerencsejátékot, köztük Kalinyingrádban, Szibéria Altaj régiójában, valamint az orosz Távol-Kelet egy területén. Ezeken a részeken a rubel szinte „ismeretlen” fizetőeszköz. Oroszország többi részén csak a póker, a lottó és a sportfogadás engedélyezett. A Krím fontos bevételt remélne a mezőgazdaságból, de vízszükségletének 85-90 százaléka Ukrajnából származik. Ugyanez nyolcvan százalék az áramszükséglet tekintetében. A földgáz 65 százalékát kapják Ukrajnától.

Barack Obama amerikai elnök tegnap a CBS Newsnak adott interjújában közölte: Oroszország enyhíthetné a feszültséget Ukrajnával, ha a csapatait távolabb vonná az ukrán határtól, s közvetlen tárgyalásokat kezdene a kijevi vezetéssel. Obama szerint "a hadgyakorlatnak álcázott orosz csapatösszevonások célja nem más, mint Ukrajna megfélemlítése", s még az sem kizárt, hogy Moszkvának további tervei vannak. Több mint 40 ezer orosz katona állomásozik jelenleg az ukrán határ közelében.
Újra megszólalt tegnap a menesztett ukrán elnök. Viktor Janukovics azt javasolta, hogy Ukrajna minden régiójában tartsanak népszavazást az adott terület jövőbeni státuszáról. Janukovics február 23-án lépte át az ukrán határt, jelenleg emigrációban, Oroszországban rejtőzködik, csak ritkán áll a nyilvánosság elé.

A bukott elnök szerint a kijevi "puccs" logikus következménye, hogy Ukrajna déli és keleti térségében oroszbarát megmozdulásokat tartanak. Janukovics szerint népszavazások révén lehetne stabilizálni az ország egységét.

Ütközetre készül a "szultán"

Publikálás dátuma
2014.03.29. 06:40
A CHP és Aylin Kotil kampányának segítői Isztambulban FOTÓ: NÉPSZAVA
Kemény ütközetre számíthat Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök a vasárnapi önkormányzati választáson. Kiderül ugyanis, hogy megelégelték-e a törökök kormányának sorozatos botrányait. 

Erdogan mintha mindenkiben ellenséget látna. Azt állítja, idegen, kül- és belföldi erők törnek hatalmára. Mintha mindenki ellene fordult volna. Különösen Fethullah Gülen Hitmet mozgalma, amely igencsak megkeresíti életét. Ő azonban nem hagyja magát, új "függetlenségi háborút" indít. Csattanós válasz lesz a március 30-i önkormányzati választás, amikor "Törökország minden ellensége vereséget szenved" - mondta egy ízben. Azután, hogy lehallgatott telefonbeszélgetéseiből kiderült, korrupt és önkényes módoin iráníítja hazáját, lecsapott a bíróságra, az internetre, betiltotta a Twittert és a YouTube-t.

Korábbi felmérések szerint a pártja, az AKP népszerűsége 40 százalék körülire esett, csakúgy mint Erdogané. Nehéz azonban megmondani, mennyire hitelesek ezek a közvéleménykutatások. Az igazi fokmérő ezért az önkormányzati választás lesz. Erdogan számára különlegesen fontos az iszambuli eredmény. Korábban a régi főváros polgármestere volt. A metropoliszban egy sor méregdrága beruházásokat indított útjára. Ezekből azonban eddig nem sok valósult meg, s ezért aggódhat annyira pozíciójáért Kadir Topbas polgármester, aki szintén az AKP politikusa. A kormányzat például a tavalyi évre ígérte a Boszporusz alatti csatorna átadását, ám még ez sem jött össze.

Múlt vasárnap aztán ünneplő hívei előtt átadott egy hatalmas, felvonulások megtartására alkalmas területet a történelmi óvárosi negyed, az Eminönü közelében, közvetlenül a Márvány-tenger partjánál. A több focipályát megtöltő teret valószínűleg arra használhatja majd: ha erőt kell demonstrálni a "külső" vagy éppen "belső ellenség ellen", akkor az AKP támogatóinak százezrei itt majd megmutathatják, ki az úr a háznál.

Erdogan a kampány finisében a törökök nemzeti érzéseire épített. A "nemzet egységét" hangoztatta, no és azt, hogy a török állam mindenkire lecsap, aki megsérti az ország területi szuverenitását. Hogy lelkesítő szónoklataival kiket sikerül meggyőznie saját támogatóin kívül, nagy kérdés. De szembesülnie kell azzal a veszéllyel, hogy a Mustafa Kemal Atatürk által 1923-ban alapított Köztársasági Néppárt, a jelenleg ellenzéki CHP megnyeri az isztambuli voksolást. Igaz, a párt jelöltjétől, az író, vállalkozó és politikus Mustafa Sarigültől sem áll távol a populizmus. Beszédeiben feltűnően sokszor hangzik el "Allah" neve, ami azért kicsit furcsa egy szekuláris párt polgármesterjelöltjétől. Felesége, Aylin Kotil is indul, Isztambul népszerű kerületében, Beyogluban, amely jelenleg szintén az AKP kezén van. A német gyökerekkel rendelkező Ayli Kotilt tartják az ellenzéki CHP liberális arcának.

Komoly ütközet várható Ankarában is, ahol a gigantomániájáról ismert kormánypárti polgármester, Melih Gökcek szerényen a "világ nyolcadik csodáját" ígérte hatalmas beruházásaival. De nem biztos, hogy ezek átadása már az ő nevéhez fűződhet, mert a CHP által indított ellenfele, Mansur Yavas, akinek jó esélye van a győzelemre. Az önkormányzati választás bevezetése az augusztus 10-én esedékes elnökválasztásnak. Első ízben dönthetnek a törökök közvetlenül az új államfő személyéről. Erdogan várhatóan indul majd, hogy aztán - ahogy fogalmazott, némi szünet után - újra visszatérhessen a kormány élére. Számításait azonban már most vasárnap keresztülhúzhatják.

Szerző

Fico vereségre készül

Publikálás dátuma
2014.03.29. 06:33
Fico elnökök gyűrűjében: balra a leköszönő Ivan Gasparovic, jobbra Michal Kovác egykori államfő. Forrás: SMER honlapja
Robert Fico politikusi pályafutásának egyik legjelentősebb vereségét szenvedheti el az elnökválasztás ma esedékes második fordulójában. Andrej Kiska vállalkozónak ugyanis minden esélye megvan arra, hogy megnyerje a voksolást. 

A szlovák miniszterelnök tényleg mindent bevetett az elnökválasztás két fordulója között. Kiskát mindennek elmondta, szcientológusnak, s még ki tudja, minek nevezte. Úgy fogalmazott, Szlovákia "nem engedheti meg magának", hogy a vállalkozót válasszák meg államfőnek. Fico a negatív kampány elindítása mellett komoly pszichológiai hadviselésbe fogott. Egy kiszivárogtatott lapértesülés szerint ugyanis azt állította, ha kikap az elnökválasztáson, felméri, hogy akár vissza is vonulhat a politikától, mondván: már nincs rá szükség. Bugár Béla, a Híd párt elnöke ezzel kapcsolatban megjegyezte, Fico nyilvánvalóan így próbálja meg mozgósítani híveit. A kormányfő egy meglepetéssel is szolgált a két forduló között. Óriásplakátokon magyarul is megköszönte a támogatást.

A szlovákiai magyarság nem lelkendezett a gesztusért. Fico ugyanis, mióta politikai pályára lépett, számos alkalommal játszotta ki a magyar kártyát. 1998-ban, akkor még a Demokratikus Baloldal Pártjának (SDL) politikusaként kifogásolta, hogy a Magyar Koalíció Pártját (MKP) is bevették a nágy párti kormánykoalícióba. Azt sem felejtik el neki egykönnyen, hogy 2006-2010 között bevette kormányába a Szlovák Nemzeti Pártot (SNS). A magyaroknak tett gesztus azért sem tűnik túlzottan őszintének, mert tavaly, az önkormányzati választáskor a Híd és az MKP nagyszombati összefogásával kapcsolatban így fogalmazott: "Akkor fogjunk össze mi is, szlovákok a szlovák politikai pártokban, és válasszuk meg Tibor Mikust Nagyszombat megye élére". Mint az Új Szó írta, azzal, hogy Fico megszólította a magyarokat, az utolsó szalmaszálba kapaszkodott. Pedig ez az igyekezete biztos, hogy kevés lesz, hiszen az első fordulóban mindössze nyolc százalékot kapott a magyar többségű településeken.

Fico a két forduló között megszerezte Francois Hollande francia és Milos Zeman cseh köztársasági elnök támogatását, s meglepőnek éppenséggel nem nevezhető módon mellette kampányolt a leköszönő államfő, Ivan Gasparovic is. A miniszterelnök azért pontosan tisztában lehet azzal, hogy mindez nem sokat nyom a latban, az számít majd, melyik jelölt képes a jobb mozgósításra. E tekintetben Kiska áll jobban. Sokat jelenthet számára, hogy a kereszténydemokrata KDH-tól szerdán kilépett Radoslav Procházka, aki minden várakozást felülmúlva 21 százalékot szerzett az első fordulóban, az ő támogatására szólított fel. Szintén a vállalkozó mellett állt ki Milan Knazko egykori híres színész, későbbi miniszter, akit ma is sokan tisztelnek hazájában a kommunizmus bukásában játszott szerepéért.

Ők ketten 450 ezer szavazatot kaptak az első fordulóban, ami óriási szám, figyelembe véve azt, hogy a 28 százalékkal az élen végzett Fico 532 ezer szavazatot szerzett. A Magyar Közösség Pártjának jelöltjére 97 ezren voksoltak. Jóllehet az MKP egyik jelöltet sem támogatta, valószínűtlen, hogy a magyar párt támogatói inkább Ficóra voksoljanak. A másik magyar gyökerű párt, a Híd elnöke, Bugár Béla viszont Kiska támogatására szólított fel. Mindebből az derül ki, hogy Kiskának sokkal több tartaléka van. De Ficót sem szabad leírni. A Smerre ugyanis a 2012-es választáson 1,134 millióan szavaztak, s kizárt az, hogy a párt majdnem 600 ezer támogatóját vesztette volna el nem egészen két év alatt. Inkább arról van szó, hogy a Smer sok támogatója továbbra is inkább a miniszterelnöki bársonyszékben látja szívesebben Robert Ficót.

Szerző