Magyarország;AFP;

Fotó: Thickstock/Gettyimages

- Levegőért kapkod a magyar média Orbán alatt

Kevés olyan elsöprő reformot hozott az újraválasztásáért küzdő Orbán Viktor miniszterelnök, amely akkora felzúdulást okozott volna, mint a média felforgatása – írja budapesti riportjában az AFP.

„A riporterek függetlensége a nullával egyenlő, akár az írásról, akár a kérdésfeltevésről van szó"  – nyilatkozta a francia hírügynökségnek az állami irányítású közmédia egyik névtelenséget kérő dolgozója. "A választások közeledtével még rosszabb lett a helyzet: az ellenzéki politikusokat csak a botrányokról kérdezhetem, a politikájukról nem.”

Az AFP felidézi, hogy 2010-től, miután Orbán kétharmados többséget szerzett, olyan törvényeket hoztak, amelyek gúzsba kötötték a magyar sajtót. A Médiatanáccsal olyan felügyeleti szervet hoztak létre kormánybarát tisztségviselőkkel, amelynek joga van büntetni, sőt, esetenként bezáratni egyes médiumokat. Összeolvasztották a közszolgálati televíziókat és rádiócsatornákat, és valamennyien ugyanazt a hírcsomagot kapják az állami hírügynökségtől.

„A 2010 utáni manipuláció  példa nélküli" – mondta a francia hírügynökségnek Kovács Klári, aki 13 évig volt tv-riporter, mielőtt ötszázadmagával elbocsátották. "Olyan forgatókönyveket írattak velünk, amelyek arról szóltak, hogy milyen rossz dolgok voltak az előző kormány idején, és hogy Orbán egyfajta Isten, aki mindent a helyére tesz."

A demokratikus intézmény-rendszerek, köztük az igazságszolgáltatás átalakításával együtt a médiareform sokakban szült rossz érzéseket. Voltak utcai tüntetések, valamint figyelmeztetések Hillary Clinton akkori amerikai külügyminiszter, az Európai Bizottság és különböző jogvédő szervezetek részéről. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) figyelmeztetett: e változások „befagyasztják a vélemény-nyilvánítási szabadságot és a társadalmi vitát”.

Számos független médium a pénzügyi túlélésért küzd, mert az állami hivataloktól és cégektől származó reklámokat zömmel a kormány szövetségesei kapják. Mong Attila, az Átlátszó szerkesztője szerint a magánhirdetők sem akarnak maguknak bajt. „A magyarországi kiadói szabadságnak ára van: kevesebb a reklámbevétel” – mondja. Arató András, a Klubrádió vezetője, akinek több pert kellett végigharcolnia az elmúlt években a fennmaradásért, elmondta az AFP-nek, hogy 2011 óta a rádió bevételeinek 95%-át vesztették el, ezen belül az összes állami forrást és a magánhirdetők nagy részét.

Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke, médiatanár szerint a jelenlegi helyzetnek „az a pszichológiai hatása, hogy egyre több újságíró és szerkesztő folyamodik öncenzúrához”. Az internetes szerkesztőségekben azonban még készülnek tényfeltáró riportok, különösen az Átlátszó, az Origo, az Index és a 444  tartozik a nagy leleplezők közé. Tavaly Schmitt Pál köztársasági elnök – Orbán szövetségese – mondott le azután, hogy a HVG online kiadása megírta: plágium volt a disszertációja. „Az internet az a hely, ahonnan megtudható, hogy mi történik ma Magyarországon” – idézte a francia hírügynökség Szávuly Arankát, akit 2011-ben bocsátottak el a közmédiától.

A kritikák nyomán Orbán enyhített bizonyos rendelkezéseken, mint például az újságírók informátorainak védelméről szóló passzuson. A kormány váltig állítja, hogy a sajtót senki sem fenyegeti, hangsúlyozva, hogy eddig még egyetlen médiumot sem zártak be. Az AFP írásos kérdésére adott válaszban a miniszterelnöki sajtóiroda leszögezte: „Egyetlen politikai erő vagy civil szervezet sem avatkozhat bele a sajtó munkájába. A kormány nem befolyásolja a közmédia dolgozóit.” Az Európai Uniót azonban továbbra is aggasztja a sajtószabadság csorbítása. Neelie Kroes, a médiáért felelős EU-biztos szerint „szégyen, hogy a magyar kormány az Európa Tanács ajánlásainak csupán kis részét teljesítette. Éppen ezért Brüsszel továbbra is figyelemmel követi, hogy a gyakorlatban mennyire tartják be Magyarországon a média-sokszínűséget, különös tekintettel a közelgő választásokra.”

Valószínűleg nem elegendő a parlamenti mandátumszerzéshez a német listára szavazók száma - írta hétfői közleményében a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke, aki szerint bebizonyosodott, hogy a nemzetiségek parlamenti képviseletére született szabályozás nem kínál jó megoldást.