Ingatag költségvetési egyensúly

Továbbra is működnek az ördögi körök a költségvetésben: az átgondolatlan kiigazítások visszavetik a növekedést - véli a Pénzügykutató. A tavalyi államháztartási hiány a vártnál is alacsonyabb lett: alacsony növekedés mellett azonban folyamatos megszorításokra van szükség. Az államadósság gyakorlatilag stagnál.

A tavalyi évet a magyar költségvetési politika sikeréveként is tekinthetnénk, hiszen az ország kikerült végre a túlzottdeficit-eljárás alól, ám hiába jutott be Magyarország a relatíve jó költségvetési teljesítményt felmutató országok csoportjába, a káros "ördögi körök" azonban tovább működnek - véli tegnap kiadott előrejelzésében a Pénzügykutató. A költségvetés szerkezete visszafogja a növekedést, a lanyha gazdasági teljesítmény az adóbevételek kieséséhez vezet, az átgondolt és tartós hatásokkal operáló költségvetési politika hiányában szükségessé váló sorozatos kiigazítások pedig visszavetik a gazdaságot - teszi hozzá az elemzés.

A Pénzügykutató 2014-re 2,2 százalékos növekedést prognosztizál: a belső piaci kereslet a kutatók szerint fogyasztási és felhalmozási szempontból is a kormány választási politikájának köszönhetően élénkül. A Növekedési Hitelprogram (nhp) 2000 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett újabb ütemének már 90 százalékát szánták új beruházási hitelekre, és a folyósítható hitel plafonját is megemelték, ami így hozzájárulhat a növekedéshez - teszik hozzá. A Pénzügykutató szerint rontja ugyanakkor a növekedés feltételeit a bankszektor elleni átgondolatlan támadássorozat és a költségvetési törvénykezés kiszámíthatatlansága.

Tavaly 2,2 százalék volt az államháztartás európai uniós módszertan szerint számított, GDP-arányos államháztartási hiánya - jelentette be tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Banai Péter Benő, az NGM költségvetésért felelős helyettes államtitkára pedig elmondta, a korábbi 2,3-2,7 százalék körüli hiánynál jobb adat elsősorban annak köszönhető, hogy az uniós módszertan szerint a takarékok tőkeemelése és az E.ON megvásárlása miatti tőkeemelés valamint egyéb vagyonszerző műveletek nem növelik a hiányt, csak az államadósságot. Ezekkel a tételekkel együtt az államháztartás hiánya 2,8 százalék volt tavaly.

Nem gondoltuk volna, hogy az Eurostat beleegyezik, hogy a takarékszövetkezetek tőkeemelésére szánt 135 milliárd forint ne növelje a hiányt, de úgy látszik a kormánynak sikerült erről meggyőznie az unió statisztikai hivatalát - mondta el lapunknak Gabler Gergely. Az Erste Bank elemzője szerint az államháztartási adatok másik meglepetése az önkormányzatok többlete volt. Ennek oka az elemző szerint, hogy az állam számtalan - például az egészségüggyel és az oktatással kapcsolatos - feladatot átvett az önkormányzatoktól, így tudtak a korábbi évek hiányával ellentétben tavaly szufficitesen működni.

A Pénzügykutató felhívja a figyelmet, hogy az egyensúlyteremtésre használt módszerek között kétélű fegyverek is vannak: a rezsicsökkentéssel leszorított infláció a reálbérek növekedésén keresztül kedvezően hat a fogyasztásra, ugyanakkor az adóalap szűkülésével költségvetésibevétel-kieséshez vezethet. Emellett a kutatók szerint a túlzott kamatcsökkentés és a forintgyengülés nem dinamizálja tartósan a gazdaságot, és a hiány valamint az adósságráta csökkenését sem segíti.

A GDP-arányos államadósság 2013 végére 79,2 százalékra csökkent, így immár harmadik éve mérséklődik az államadósság mértéke, és a tendencia a következő években is folytatódhat - fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Varga Mihály. A miniszter emlékeztetett: 2010-ben még 83 százalék volt az adósság mértéke. Magyarországon kívül az EU-tagállamok között csak 5 tudta csökkenteni GDP arányos adósságát - tette hozzá.

Már gondolkodik az euró bevezetésén a kormány

Meglepő, hogy Varga Mihály szerint ebben az évtizedben reális az euró bevezetése - véli Gabler Gergely. Az Erste Bank elemzője szerint nem az időpont maga meglepő - az ugyanis megvalósítható, ha a kormányzatnak erre határozott szándéka van -, hanem az az újdonság, hogy a kabinet előállt egy céldátummal. Hiszen eddig Orbán Viktor csak annyit mondott, hogy addig nem beszélhetünk az euró bevezetéséről, amíg az EU átlagos fejlettségi szintjének 90 százalékát nem értük el. Varga Mihály tegnapi sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva közölte, hogy az évtized vége felé lehet aktuális Magyarország eurócsatlakozása. A legfontosabb feltételek közül Magyarország kettőt vagy hármat már teljesít, de a miniszter szerint a versenyképességen még sokat kell javítani azért, hogy egy reális, és a magyar gazdaság szempontjából előnyös dátumot ki lehessen tűzni. Az euró bevezetésének feltételei közül a Gabler Gergely szerint főleg a csökkenő államadósság a kérdéses. A paksi beruházáshoz felvett hitel folyósítása ugyanis adott esetben növelheti az államadósságot.

Az államadósság esetében kicsit félrevezető a tavaly év végi bruttó adat, azt ugyanis befolyásolta, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) visszafogta a kötvénykibocsátást és ezzel a kormányzati tartalékok is lecsökkentek. A nettó adat azt mutatja, hogy lényegében stagnál a GDP-arányos államadósság - tette hozzá Gabler Gergely. A Pénzügykutató tegnapi prognózisa szintén kiemeli, hogy az adósságráta a különböző trükkök nélkül nem csökkent volna. A kozmetikázás azonban már idén januárban lelepleződött, amikor a központi költségvetés forint-államadóssága ugrásszerűen megnőtt. Az államadósság csökkenését előrevetítő prognózist a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) is csak úgy sikerült kihoznia, hogy 300 forint alatti árfolyamon számolta a devizaadósságot.

A múlt év végi trükkös államadósság-csökkentésben is jutott szerep az árfolyamnak. Bár az év utolsó napjára le lehet szorítani különböző eszközökkel az árfolyamot a költségvetésben szereplő szintre, az eladósodás tendenciáját a tartósan érvényesülő árfolyammal számított ráta tükrözi. Ennek alapján a Pénzügykutató szerint az állítható, hogy az adósság elleni harc állóháborúvá alakult: az adósságráta a nyolcvan százalékos szinttől nem tud elszakadni.