Ingatag költségvetési egyensúly

Publikálás dátuma
2014.04.01 07:16
Varga Mihály euróbevezetési céldátumot jelölt és még kisebb hiányt mutatott ki FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Továbbra is működnek az ördögi körök a költségvetésben: az átgondolatlan kiigazítások visszavetik a növekedést - véli a Pénzügykutató. A tavalyi államháztartási hiány a vártnál is alacsonyabb lett: alacsony növekedés mellett azonban folyamatos megszorításokra van szükség. Az államadósság gyakorlatilag stagnál.

A tavalyi évet a magyar költségvetési politika sikeréveként is tekinthetnénk, hiszen az ország kikerült végre a túlzottdeficit-eljárás alól, ám hiába jutott be Magyarország a relatíve jó költségvetési teljesítményt felmutató országok csoportjába, a káros "ördögi körök" azonban tovább működnek - véli tegnap kiadott előrejelzésében a Pénzügykutató. A költségvetés szerkezete visszafogja a növekedést, a lanyha gazdasági teljesítmény az adóbevételek kieséséhez vezet, az átgondolt és tartós hatásokkal operáló költségvetési politika hiányában szükségessé váló sorozatos kiigazítások pedig visszavetik a gazdaságot - teszi hozzá az elemzés.

A Pénzügykutató 2014-re 2,2 százalékos növekedést prognosztizál: a belső piaci kereslet a kutatók szerint fogyasztási és felhalmozási szempontból is a kormány választási politikájának köszönhetően élénkül. A Növekedési Hitelprogram (nhp) 2000 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett újabb ütemének már 90 százalékát szánták új beruházási hitelekre, és a folyósítható hitel plafonját is megemelték, ami így hozzájárulhat a növekedéshez - teszik hozzá. A Pénzügykutató szerint rontja ugyanakkor a növekedés feltételeit a bankszektor elleni átgondolatlan támadássorozat és a költségvetési törvénykezés kiszámíthatatlansága.

Tavaly 2,2 százalék volt az államháztartás európai uniós módszertan szerint számított, GDP-arányos államháztartási hiánya - jelentette be tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Banai Péter Benő, az NGM költségvetésért felelős helyettes államtitkára pedig elmondta, a korábbi 2,3-2,7 százalék körüli hiánynál jobb adat elsősorban annak köszönhető, hogy az uniós módszertan szerint a takarékok tőkeemelése és az E.ON megvásárlása miatti tőkeemelés valamint egyéb vagyonszerző műveletek nem növelik a hiányt, csak az államadósságot. Ezekkel a tételekkel együtt az államháztartás hiánya 2,8 százalék volt tavaly.

Nem gondoltuk volna, hogy az Eurostat beleegyezik, hogy a takarékszövetkezetek tőkeemelésére szánt 135 milliárd forint ne növelje a hiányt, de úgy látszik a kormánynak sikerült erről meggyőznie az unió statisztikai hivatalát - mondta el lapunknak Gabler Gergely. Az Erste Bank elemzője szerint az államháztartási adatok másik meglepetése az önkormányzatok többlete volt. Ennek oka az elemző szerint, hogy az állam számtalan - például az egészségüggyel és az oktatással kapcsolatos - feladatot átvett az önkormányzatoktól, így tudtak a korábbi évek hiányával ellentétben tavaly szufficitesen működni.

A Pénzügykutató felhívja a figyelmet, hogy az egyensúlyteremtésre használt módszerek között kétélű fegyverek is vannak: a rezsicsökkentéssel leszorított infláció a reálbérek növekedésén keresztül kedvezően hat a fogyasztásra, ugyanakkor az adóalap szűkülésével költségvetésibevétel-kieséshez vezethet. Emellett a kutatók szerint a túlzott kamatcsökkentés és a forintgyengülés nem dinamizálja tartósan a gazdaságot, és a hiány valamint az adósságráta csökkenését sem segíti.

A GDP-arányos államadósság 2013 végére 79,2 százalékra csökkent, így immár harmadik éve mérséklődik az államadósság mértéke, és a tendencia a következő években is folytatódhat - fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Varga Mihály. A miniszter emlékeztetett: 2010-ben még 83 százalék volt az adósság mértéke. Magyarországon kívül az EU-tagállamok között csak 5 tudta csökkenteni GDP arányos adósságát - tette hozzá.

Már gondolkodik az euró bevezetésén a kormány
Meglepő, hogy Varga Mihály szerint ebben az évtizedben reális az euró bevezetése - véli Gabler Gergely. Az Erste Bank elemzője szerint nem az időpont maga meglepő - az ugyanis megvalósítható, ha a kormányzatnak erre határozott szándéka van -, hanem az az újdonság, hogy a kabinet előállt egy céldátummal. Hiszen eddig Orbán Viktor csak annyit mondott, hogy addig nem beszélhetünk az euró bevezetéséről, amíg az EU átlagos fejlettségi szintjének 90 százalékát nem értük el. Varga Mihály tegnapi sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva közölte, hogy az évtized vége felé lehet aktuális Magyarország eurócsatlakozása. A legfontosabb feltételek közül Magyarország kettőt vagy hármat már teljesít, de a miniszter szerint a versenyképességen még sokat kell javítani azért, hogy egy reális, és a magyar gazdaság szempontjából előnyös dátumot ki lehessen tűzni. Az euró bevezetésének feltételei közül a Gabler Gergely szerint főleg a csökkenő államadósság a kérdéses. A paksi beruházáshoz felvett hitel folyósítása ugyanis adott esetben növelheti az államadósságot.

Az államadósság esetében kicsit félrevezető a tavaly év végi bruttó adat, azt ugyanis befolyásolta, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) visszafogta a kötvénykibocsátást és ezzel a kormányzati tartalékok is lecsökkentek. A nettó adat azt mutatja, hogy lényegében stagnál a GDP-arányos államadósság - tette hozzá Gabler Gergely. A Pénzügykutató tegnapi prognózisa szintén kiemeli, hogy az adósságráta a különböző trükkök nélkül nem csökkent volna. A kozmetikázás azonban már idén januárban lelepleződött, amikor a központi költségvetés forint-államadóssága ugrásszerűen megnőtt. Az államadósság csökkenését előrevetítő prognózist a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) is csak úgy sikerült kihoznia, hogy 300 forint alatti árfolyamon számolta a devizaadósságot.

A múlt év végi trükkös államadósság-csökkentésben is jutott szerep az árfolyamnak. Bár az év utolsó napjára le lehet szorítani különböző eszközökkel az árfolyamot a költségvetésben szereplő szintre, az eladósodás tendenciáját a tartósan érvényesülő árfolyammal számított ráta tükrözi. Ennek alapján a Pénzügykutató szerint az állítható, hogy az adósság elleni harc állóháborúvá alakult: az adósságráta a nyolcvan százalékos szinttől nem tud elszakadni.

Félelmetes tengeralattjárót bocsátott vízre Oroszország

Publikálás dátuma
2019.04.23 21:07
Tengerészek állnak a Belgorod avatóünnepségén, Szeverodvinszkben, 2019. április 23-án
Fotó: Igor Ageyenko
A Belgorod hat atomtöltetű drónt szállíthat, és gyorsabban halad, mint a ma ismert legsebesebb torpedók.
Vízre bocsátották a Poszejdon (Poszeidón) típusú nukleáris hadászati drónok hordozására kialakított atommeghajtású tengeralattjárók első kísérleti darabját kedden az észak-oroszországi Arhangelszkhez közeli Szeverodvinszkben. Szevmas hadiipari vállalat által a 09852-es projekt keretében részben összerakott Belgorod tengeralattjáró vízre bocsátását Vlagyimir Putyin orosz elnök élő videokapcsolásban figyelte. Andrej Volozsinszkij ellentengernagy, az orosz haditengerészet vezérkari főnöke "a konstruktőri gondolat ünnepének" nevezte a jármű megjelenését -írja az MTI.
A tengeralattjáró építése ezt követően vízen folytatódik majd. A TASZSZ hírügynökség szerint a hajó reaktor- és kikötési tesztjét még erre az évre, menet- és állami próbáját pedig a jövő évre tervezik, és a tervek szerint 2020 végén adják majd át a flottának.      A TASZSZ úgy tudja, hogy az új tengeralattjáró hat, nukleáris töltettel ellátott drón  hordozására lesz alkalmas. A hírügynökség által összeállított háttér-tájékoztató szerint a Belgorod osztályú tengeralattjárót eredendően a 949A Antej projekt keretében kezdték meg kidolgozni 1992-ben, majd a munkálatokat a Szevmas 2012-ben, 09852-es projekt néven újraindította. (Az Antej a Kuszkkal azonos típusú manőverező robotrepülőgépeket hordozó tengeralattjáró.)  A Belgorod műszaki paraméterei tikosak, az orosz védelmi minisztérium ugyanakkor tavaly novemberben közölte, hogy összeállt a tengeralattjáró legénysége. 
Vlagyimir Putyin tavaly március 1-jén az orosz törvényhozás két házának együttes ülésén jelentette be az utóbb Poszejdon névre elkeresztelt víz alatti hadászati nukleáris drón kifejlesztését, amelyről először február 20-án mutatott be egy mintegy félperces videót az orosz védelmi tárca.   Putyin azt állította, hogy a célpontok széles skálája ellen kifejlesztett atomfegyverek hordozására is alkalmas, korlátlan hatótávolságú drónt lehetetlen elfogni. Az elnök szerint a Poszejdon munkamélysége egy kilométer lesz és nagyobb sebességgel képes lesz haladni, mint a jelenleg hadrendbe állított leggyorsabb felszíni és víz alatti hajók, valamint torpedók.

A tűz után most a víztől féltik a Notre-Dame-ot

Publikálás dátuma
2019.04.23 20:18

Fotó: AFP/ LIONEL BONAVENTURE
Viharos-esős időre számítanak kedd estétől Párizsban, a szél és a csapadék, de az oltáskor használt víz is komoly károkat okozhat a tető nélkül maradt katedrálisban.
Megkezdték a párizsi Notre-Dame-székesegyház egy héttel ezelőtt leégett tetejének helyén keletkezett nyílás befedését kedden, még a hét második felében várható esős időszak előtt - közölte  André Finot, a katedrális kommunikációs vezetője. Az MTI idézi a francia meteorológiai szolgálat jelentését, mely szerint kedd estétől viharokra lehet számítani Párizsban, de nagyobb és folyamatos esőzés csütörtöktől várható. A múlt heti tűzvészben leégett tetőszerkezet helyén ezért ipari alpinisták átmenetileg ponyvával borítják be a katedrálist, megelőzendő a boltozat további károsodását – a ponyvázás délután megkezdődött, először az oltár, majd a főhajó felett. A szakemberek attól is tartanak, hogy az oltáskor az épületre locsolt víz is károkat okozhat, meggyengítheti az épület szerkezetét, elsősorban azzal, hogy beszivárog a kövek közé, ahol penészedést okozhat. A ponyvázás azonban csak átmeneti megoldás, amelyet egy hatalmas "esernyő" vált majd fel az épület és az ott dolgozó munkások megóvására arra az időszakra, amíg teljesen helyreállítják a katedrális. Ehhez hasonló megoldást alkalmaztak Párizsban a Panthéon felújításakor. A stabilabb ernyő felállítása szakemberek szerint legkorábban három hét múlva kezdődhet meg, mert először a leomlott huszártorony felújítására emelt állványzat maradványait kell lebontani. 
Christophe Villemain, a katedrális építésze elrendelte a teljesen épen maradt XIII. századi rózsaablak bevonását is egy biztonsági hálóval azért, hogy a tetőzeti munkálatokról lehulló kövek miatt ne sérüljön a remekmű.  Az újjáépítés módozatairól Franciaországban belpolitikai vita alakult ki az után, hogy Emmanuel Macron államfő múlt kedden ígéretet tett arra, hogy a székesegyházat öt éven belül újjáépítik, majd szerdán Edouard Philippe miniszterelnök bejelentette, hogy nemzetközi építészeti pályázatot hirdetnek a leomlott huszártornya újjáépítésére, és pályázat segítségével döntik el, hogy "az eredeti másolatát építik meg vagy korunk technikáinak és kihívásainak megfelelő új toronyra van szükség".  Építészek szerint a munkálatok leghosszabb és legösszetettebb időszaka az előkészítés lesz, a székesegyházat ugyanis először meg kell tisztítani a tűz okozta károktól, illetve a tűzoltáshoz használt víztől, majd a kiszáradást követően fel kell mérni pontosan a károkat, stabilizálni kell a megsérült részeket, fel kell mérni, hogy milyen sorrendben milyen felújításokra van szükség, azután ki kell írni a beszerzési pályázatokat, majd a nyertes vállalkozóknak kell előkészíteniük a konkrét felújítási munkálatokat. Csak ezután születhet döntés arról, hogy milyen módon épüljön újjá a huszártorony. 

Rövidzárlat okozhatta a pusztító tüzet

katasztrófa okait vizsgáló szakértők úgy vélik, hogy baleset történt, és azokat a tényezőket tanulmányozzák, amelyek együttesen hozzájárultak a tűzvészhez. 
Valószínűsítik, hogy a huszártorony állványzata liftjének kábeleiben keletkezett rövidzárlat állhat a pusztítás hátterében,
de a pontos okot egyelőre még nem jelölték meg a nyomozók, akik az állványzat maradványain minden nyomot megvizsgálnak. A több mint 850 éves gótikus székesegyházban, amelyet A párizsi Notre-Dame című regényében a híres XIX. századi regényíró, Victor Hugo is megörökített, április 15-én a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, az Ile de la Citén található épület a legjelentősebb európai turistalátványosság, évente 13 millióan keresik fel. 
Frissítve: 2019.04.23 20:52