Ingatag költségvetési egyensúly

Publikálás dátuma
2014.04.01. 07:16
Varga Mihály euróbevezetési céldátumot jelölt és még kisebb hiányt mutatott ki FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Továbbra is működnek az ördögi körök a költségvetésben: az átgondolatlan kiigazítások visszavetik a növekedést - véli a Pénzügykutató. A tavalyi államháztartási hiány a vártnál is alacsonyabb lett: alacsony növekedés mellett azonban folyamatos megszorításokra van szükség. Az államadósság gyakorlatilag stagnál.

A tavalyi évet a magyar költségvetési politika sikeréveként is tekinthetnénk, hiszen az ország kikerült végre a túlzottdeficit-eljárás alól, ám hiába jutott be Magyarország a relatíve jó költségvetési teljesítményt felmutató országok csoportjába, a káros "ördögi körök" azonban tovább működnek - véli tegnap kiadott előrejelzésében a Pénzügykutató. A költségvetés szerkezete visszafogja a növekedést, a lanyha gazdasági teljesítmény az adóbevételek kieséséhez vezet, az átgondolt és tartós hatásokkal operáló költségvetési politika hiányában szükségessé váló sorozatos kiigazítások pedig visszavetik a gazdaságot - teszi hozzá az elemzés.

A Pénzügykutató 2014-re 2,2 százalékos növekedést prognosztizál: a belső piaci kereslet a kutatók szerint fogyasztási és felhalmozási szempontból is a kormány választási politikájának köszönhetően élénkül. A Növekedési Hitelprogram (nhp) 2000 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett újabb ütemének már 90 százalékát szánták új beruházási hitelekre, és a folyósítható hitel plafonját is megemelték, ami így hozzájárulhat a növekedéshez - teszik hozzá. A Pénzügykutató szerint rontja ugyanakkor a növekedés feltételeit a bankszektor elleni átgondolatlan támadássorozat és a költségvetési törvénykezés kiszámíthatatlansága.

Tavaly 2,2 százalék volt az államháztartás európai uniós módszertan szerint számított, GDP-arányos államháztartási hiánya - jelentette be tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Banai Péter Benő, az NGM költségvetésért felelős helyettes államtitkára pedig elmondta, a korábbi 2,3-2,7 százalék körüli hiánynál jobb adat elsősorban annak köszönhető, hogy az uniós módszertan szerint a takarékok tőkeemelése és az E.ON megvásárlása miatti tőkeemelés valamint egyéb vagyonszerző műveletek nem növelik a hiányt, csak az államadósságot. Ezekkel a tételekkel együtt az államháztartás hiánya 2,8 százalék volt tavaly.

Nem gondoltuk volna, hogy az Eurostat beleegyezik, hogy a takarékszövetkezetek tőkeemelésére szánt 135 milliárd forint ne növelje a hiányt, de úgy látszik a kormánynak sikerült erről meggyőznie az unió statisztikai hivatalát - mondta el lapunknak Gabler Gergely. Az Erste Bank elemzője szerint az államháztartási adatok másik meglepetése az önkormányzatok többlete volt. Ennek oka az elemző szerint, hogy az állam számtalan - például az egészségüggyel és az oktatással kapcsolatos - feladatot átvett az önkormányzatoktól, így tudtak a korábbi évek hiányával ellentétben tavaly szufficitesen működni.

A Pénzügykutató felhívja a figyelmet, hogy az egyensúlyteremtésre használt módszerek között kétélű fegyverek is vannak: a rezsicsökkentéssel leszorított infláció a reálbérek növekedésén keresztül kedvezően hat a fogyasztásra, ugyanakkor az adóalap szűkülésével költségvetésibevétel-kieséshez vezethet. Emellett a kutatók szerint a túlzott kamatcsökkentés és a forintgyengülés nem dinamizálja tartósan a gazdaságot, és a hiány valamint az adósságráta csökkenését sem segíti.

A GDP-arányos államadósság 2013 végére 79,2 százalékra csökkent, így immár harmadik éve mérséklődik az államadósság mértéke, és a tendencia a következő években is folytatódhat - fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Varga Mihály. A miniszter emlékeztetett: 2010-ben még 83 százalék volt az adósság mértéke. Magyarországon kívül az EU-tagállamok között csak 5 tudta csökkenteni GDP arányos adósságát - tette hozzá.

Már gondolkodik az euró bevezetésén a kormány
Meglepő, hogy Varga Mihály szerint ebben az évtizedben reális az euró bevezetése - véli Gabler Gergely. Az Erste Bank elemzője szerint nem az időpont maga meglepő - az ugyanis megvalósítható, ha a kormányzatnak erre határozott szándéka van -, hanem az az újdonság, hogy a kabinet előállt egy céldátummal. Hiszen eddig Orbán Viktor csak annyit mondott, hogy addig nem beszélhetünk az euró bevezetéséről, amíg az EU átlagos fejlettségi szintjének 90 százalékát nem értük el. Varga Mihály tegnapi sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva közölte, hogy az évtized vége felé lehet aktuális Magyarország eurócsatlakozása. A legfontosabb feltételek közül Magyarország kettőt vagy hármat már teljesít, de a miniszter szerint a versenyképességen még sokat kell javítani azért, hogy egy reális, és a magyar gazdaság szempontjából előnyös dátumot ki lehessen tűzni. Az euró bevezetésének feltételei közül a Gabler Gergely szerint főleg a csökkenő államadósság a kérdéses. A paksi beruházáshoz felvett hitel folyósítása ugyanis adott esetben növelheti az államadósságot.

Az államadósság esetében kicsit félrevezető a tavaly év végi bruttó adat, azt ugyanis befolyásolta, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) visszafogta a kötvénykibocsátást és ezzel a kormányzati tartalékok is lecsökkentek. A nettó adat azt mutatja, hogy lényegében stagnál a GDP-arányos államadósság - tette hozzá Gabler Gergely. A Pénzügykutató tegnapi prognózisa szintén kiemeli, hogy az adósságráta a különböző trükkök nélkül nem csökkent volna. A kozmetikázás azonban már idén januárban lelepleződött, amikor a központi költségvetés forint-államadóssága ugrásszerűen megnőtt. Az államadósság csökkenését előrevetítő prognózist a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) is csak úgy sikerült kihoznia, hogy 300 forint alatti árfolyamon számolta a devizaadósságot.

A múlt év végi trükkös államadósság-csökkentésben is jutott szerep az árfolyamnak. Bár az év utolsó napjára le lehet szorítani különböző eszközökkel az árfolyamot a költségvetésben szereplő szintre, az eladósodás tendenciáját a tartósan érvényesülő árfolyammal számított ráta tükrözi. Ennek alapján a Pénzügykutató szerint az állítható, hogy az adósság elleni harc állóháborúvá alakult: az adósságráta a nyolcvan százalékos szinttől nem tud elszakadni.

Szerző

Több pénzt adna az időseknek az MSZP

Még csak megjósolni sem lehet, mi lesz a nyugdíjasokkal, ha a Fidesz marad kormányon. A miniszterelnök szerint egy szóban összefoglalható a Fidesz programja: "folytatjuk".

Ha ez valóban így lesz, akkor semmi jóra nem számíthatnak az idősek, és az aktív korúak időskori ellátása is veszélybe kerül. Korábban az alkotmány szerint jogosultak voltak az emberek a nyugdíjra, a mai alaptörvény megfogalmazása szerint erre már nincs garancia, csak elősegítik a kifizetést. "Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő" - olvasható az alaptörvényben. Kérdés, mi történik majd akkor, ha a kormány úgy ítéli meg, ez az "elősegítés" nem megy. A 3000 milliárdos magán-nyugdíjvagyont lenyúlták és felélték, a rugalmas nyugdíjba vonulást megszüntették, a rokkantak nyugdíját elvették, az özvegyek és az árvák ellátását bármikor elvehetővé, csökkenthetővé tették.

Bírók és ügyészek százait kényszerítették arra, hogy válasszanak a nyugdíjuk és a fizetésük között, orvosok ezreit és tanárok tízezreit ugyanebbe a helyzetbe hajszolták. A nyugdíjak évenkénti emelését a Fidesz kizárólag az éves inflációhoz kötötte. Így történhetett meg, hogy a rezsicsökkentéssel mesterségesen lenyomott infláció miatt tavaly elmaradt az őszi, visszamenőleges nyugdíjemelés, és a januári is csak 2,4 százalékos volt. A Fidesz megszüntette az érdemi pérbeszédet az idősek képviselőivel, az Idősügyi Tanács egy bábszervezet lett. Jogos a kérdés: mit lehet még ezen folytatni? Simonovits András nyugdíjszakértő a TV2 egyik reggeli műsorában fejtette ki: mára füstté vált a nyugdíjrendszer stabilitása.

A 2010-es állapotokhoz képest a nyugdíjkasszában tartósan legalább 10-15 százalékos lesz a hiány. Az Orbán-kormány bizonyos szegény rétegeket "nagyon megvágott" - mondta hozzátéve, a minimálnyugdíj és a szociális segély nominális összege változatlan, de ez vásárlóértékben 20 százalékos csökkentést jelent. A kormányváltók miniszterelnök-jelöltje, Mesterházy Attila pedig felháborítónak tartja azokat az elképzeléseket, amelyekkel a Fidesz a nyugdíjkassza helyzetét kívánja rendezni. Nemrég az egyik fideszes jelölt azzal kampányolt, hogy olyan megoldásokkal kívánják rendezni a helyzetet, melyek vagy a nyugdíjak számának csökkenését hoznák, vagy a korhatár emelését, így végső soron szintén a jogosultak számának csökkenését. Mesterházy azt mondta, ha nyernek, emelik a nyugdíjakat és eltörlik a szociális temetés intézményét.

Pontokba szedték, mire számíthatnak az idősek akkor, ha nyernek a kormányváltók. Egyebek mellet azt ígérik, a rokkantak újra nyugdíjvédelmet kapnak, ismét nyugdíjkorrekciós programot hirdetnek. Újra nyugdíjba lehet majd menni a korhatár előtt, a veszélyeztetett szakmák képviselői is hamarabb befejezhetik a munkát. Szociális temetés helyett, kegyeleti járandóságot biztosítanak a rászorultaknak, növelik a méltányossági nyugdíjemelésre és a közgyógyellátásra fordítható összeget. Ismét bevezetik a nyugdíjprémiumot annak érdekében, hogy a gazdaság növekvő teljesítményéből az idősek is részesüljenek. Így a nyugdíjak nem csak a vásárlóértéküket őrzik meg, hanem reálértékben is növekedni fognak. Mesterházy ígéretet tett egy új típusú szolgálati nyugdíjrendszer bevezetésére, és arra, hogy visszaadják a szolgálati nyugdíjasok 2012 előtti státusát, akik így mentesülnek az ellátásukat terhelő 16 százalékos adó alól.

Szerző

Több pénzt adna az időseknek az MSZP

Még csak megjósolni sem lehet, mi lesz a nyugdíjasokkal, ha a Fidesz marad kormányon. A miniszterelnök szerint egy szóban összefoglalható a Fidesz programja: "folytatjuk".

Ha ez valóban így lesz, akkor semmi jóra nem számíthatnak az idősek, és az aktív korúak időskori ellátása is veszélybe kerül. Korábban az alkotmány szerint jogosultak voltak az emberek a nyugdíjra, a mai alaptörvény megfogalmazása szerint erre már nincs garancia, csak elősegítik a kifizetést. "Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő" - olvasható az alaptörvényben. Kérdés, mi történik majd akkor, ha a kormány úgy ítéli meg, ez az "elősegítés" nem megy. A 3000 milliárdos magán-nyugdíjvagyont lenyúlták és felélték, a rugalmas nyugdíjba vonulást megszüntették, a rokkantak nyugdíját elvették, az özvegyek és az árvák ellátását bármikor elvehetővé, csökkenthetővé tették.

Bírók és ügyészek százait kényszerítették arra, hogy válasszanak a nyugdíjuk és a fizetésük között, orvosok ezreit és tanárok tízezreit ugyanebbe a helyzetbe hajszolták. A nyugdíjak évenkénti emelését a Fidesz kizárólag az éves inflációhoz kötötte. Így történhetett meg, hogy a rezsicsökkentéssel mesterségesen lenyomott infláció miatt tavaly elmaradt az őszi, visszamenőleges nyugdíjemelés, és a januári is csak 2,4 százalékos volt. A Fidesz megszüntette az érdemi pérbeszédet az idősek képviselőivel, az Idősügyi Tanács egy bábszervezet lett. Jogos a kérdés: mit lehet még ezen folytatni? Simonovits András nyugdíjszakértő a TV2 egyik reggeli műsorában fejtette ki: mára füstté vált a nyugdíjrendszer stabilitása.

A 2010-es állapotokhoz képest a nyugdíjkasszában tartósan legalább 10-15 százalékos lesz a hiány. Az Orbán-kormány bizonyos szegény rétegeket "nagyon megvágott" - mondta hozzátéve, a minimálnyugdíj és a szociális segély nominális összege változatlan, de ez vásárlóértékben 20 százalékos csökkentést jelent. A kormányváltók miniszterelnök-jelöltje, Mesterházy Attila pedig felháborítónak tartja azokat az elképzeléseket, amelyekkel a Fidesz a nyugdíjkassza helyzetét kívánja rendezni. Nemrég az egyik fideszes jelölt azzal kampányolt, hogy olyan megoldásokkal kívánják rendezni a helyzetet, melyek vagy a nyugdíjak számának csökkenését hoznák, vagy a korhatár emelését, így végső soron szintén a jogosultak számának csökkenését. Mesterházy azt mondta, ha nyernek, emelik a nyugdíjakat és eltörlik a szociális temetés intézményét.

Pontokba szedték, mire számíthatnak az idősek akkor, ha nyernek a kormányváltók. Egyebek mellet azt ígérik, a rokkantak újra nyugdíjvédelmet kapnak, ismét nyugdíjkorrekciós programot hirdetnek. Újra nyugdíjba lehet majd menni a korhatár előtt, a veszélyeztetett szakmák képviselői is hamarabb befejezhetik a munkát. Szociális temetés helyett, kegyeleti járandóságot biztosítanak a rászorultaknak, növelik a méltányossági nyugdíjemelésre és a közgyógyellátásra fordítható összeget. Ismét bevezetik a nyugdíjprémiumot annak érdekében, hogy a gazdaság növekvő teljesítményéből az idősek is részesüljenek. Így a nyugdíjak nem csak a vásárlóértéküket őrzik meg, hanem reálértékben is növekedni fognak. Mesterházy ígéretet tett egy új típusú szolgálati nyugdíjrendszer bevezetésére, és arra, hogy visszaadják a szolgálati nyugdíjasok 2012 előtti státusát, akik így mentesülnek az ellátásukat terhelő 16 százalékos adó alól.

Szerző