A tavalyi évet a magyar költségvetési politika sikeréveként is tekinthetnénk, hiszen az ország kikerült végre a túlzottdeficit-eljárás alól, ám hiába jutott be Magyarország a relatíve jó költségvetési teljesítményt felmutató országok csoportjába, a káros "ördögi körök" azonban tovább működnek - véli tegnap kiadott előrejelzésében a Pénzügykutató. A költségvetés szerkezete visszafogja a növekedést, a lanyha gazdasági teljesítmény az adóbevételek kieséséhez vezet, az átgondolt és tartós hatásokkal operáló költségvetési politika hiányában szükségessé váló sorozatos kiigazítások pedig visszavetik a gazdaságot - teszi hozzá az elemzés.
A Pénzügykutató 2014-re 2,2 százalékos növekedést prognosztizál: a belső piaci kereslet a kutatók szerint fogyasztási és felhalmozási szempontból is a kormány választási politikájának köszönhetően élénkül. A Növekedési Hitelprogram (nhp) 2000 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett újabb ütemének már 90 százalékát szánták új beruházási hitelekre, és a folyósítható hitel plafonját is megemelték, ami így hozzájárulhat a növekedéshez - teszik hozzá. A Pénzügykutató szerint rontja ugyanakkor a növekedés feltételeit a bankszektor elleni átgondolatlan támadássorozat és a költségvetési törvénykezés kiszámíthatatlansága.
Tavaly 2,2 százalék volt az államháztartás európai uniós módszertan szerint számított, GDP-arányos államháztartási hiánya - jelentette be tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Banai Péter Benő, az NGM költségvetésért felelős helyettes államtitkára pedig elmondta, a korábbi 2,3-2,7 százalék körüli hiánynál jobb adat elsősorban annak köszönhető, hogy az uniós módszertan szerint a takarékok tőkeemelése és az E.ON megvásárlása miatti tőkeemelés valamint egyéb vagyonszerző műveletek nem növelik a hiányt, csak az államadósságot. Ezekkel a tételekkel együtt az államháztartás hiánya 2,8 százalék volt tavaly.
Nem gondoltuk volna, hogy az Eurostat beleegyezik, hogy a takarékszövetkezetek tőkeemelésére szánt 135 milliárd forint ne növelje a hiányt, de úgy látszik a kormánynak sikerült erről meggyőznie az unió statisztikai hivatalát - mondta el lapunknak Gabler Gergely. Az Erste Bank elemzője szerint az államháztartási adatok másik meglepetése az önkormányzatok többlete volt. Ennek oka az elemző szerint, hogy az állam számtalan - például az egészségüggyel és az oktatással kapcsolatos - feladatot átvett az önkormányzatoktól, így tudtak a korábbi évek hiányával ellentétben tavaly szufficitesen működni.
A Pénzügykutató felhívja a figyelmet, hogy az egyensúlyteremtésre használt módszerek között kétélű fegyverek is vannak: a rezsicsökkentéssel leszorított infláció a reálbérek növekedésén keresztül kedvezően hat a fogyasztásra, ugyanakkor az adóalap szűkülésével költségvetésibevétel-kieséshez vezethet. Emellett a kutatók szerint a túlzott kamatcsökkentés és a forintgyengülés nem dinamizálja tartósan a gazdaságot, és a hiány valamint az adósságráta csökkenését sem segíti.
A GDP-arányos államadósság 2013 végére 79,2 százalékra csökkent, így immár harmadik éve mérséklődik az államadósság mértéke, és a tendencia a következő években is folytatódhat - fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Varga Mihály. A miniszter emlékeztetett: 2010-ben még 83 százalék volt az adósság mértéke. Magyarországon kívül az EU-tagállamok között csak 5 tudta csökkenteni GDP arányos adósságát - tette hozzá.
Az államadósság esetében kicsit félrevezető a tavaly év végi bruttó adat, azt ugyanis befolyásolta, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) visszafogta a kötvénykibocsátást és ezzel a kormányzati tartalékok is lecsökkentek. A nettó adat azt mutatja, hogy lényegében stagnál a GDP-arányos államadósság - tette hozzá Gabler Gergely. A Pénzügykutató tegnapi prognózisa szintén kiemeli, hogy az adósságráta a különböző trükkök nélkül nem csökkent volna. A kozmetikázás azonban már idén januárban lelepleződött, amikor a központi költségvetés forint-államadóssága ugrásszerűen megnőtt. Az államadósság csökkenését előrevetítő prognózist a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) is csak úgy sikerült kihoznia, hogy 300 forint alatti árfolyamon számolta a devizaadósságot.
A múlt év végi trükkös államadósság-csökkentésben is jutott szerep az árfolyamnak. Bár az év utolsó napjára le lehet szorítani különböző eszközökkel az árfolyamot a költségvetésben szereplő szintre, az eladósodás tendenciáját a tartósan érvényesülő árfolyammal számított ráta tükrözi. Ennek alapján a Pénzügykutató szerint az állítható, hogy az adósság elleni harc állóháborúvá alakult: az adósságráta a nyolcvan százalékos szinttől nem tud elszakadni.