Kötelező az oltás, de melyik?

Publikálás dátuma
2014.04.02. 07:10

A kötelező oltási rend része lett a pneumococcus baktérium elleni oltás, amellyel középfülgyulladás, arcüreggyulladás, tüdőgyulladás és agyhártyagyulladás előzhető meg. Különösen a csecsemőket és kisgyermekeket fenyegetik a kórokozó által kiváltott betegségek, az ő korukban ugyanis még nem alakult ki az immunrendszer.

A HPV-szurit is kötelezővé kellett volna tenni?
Az idevágó miniszteri rendelet kitér arra is, hogy a méhnyakrák-megbetegedésért felelős humán papilloma vírus (HPV) elleni védőoltás kötelezően felajánlható lesz: szeptember elsejétől a 12 éves lányok a házi gyermekorvos vagy az iskolaorvos által térítésmentes védőoltásban részesíthetők. Falus Ferenc szerint azonban ezt az oltóanyagot is kötelezővé kellett volna tenni, hiszen így nagyon sokan nem fognak hozzájutni, elsősorban az ország szegény vidékein, például a borsodi, nehéz körülmények között élő fiatal lányok közül. Ha azonban ez is kötelező lenne, akkor kampányoltás keretein belül valamennyi veszélyeztetett fiatal lány megkaphatná a vakcinát, mely a 100 ismert HPV-típus közül azon 4 ellen véd, amelyek a legnagyobb gyakorisággal vezetnek méhnyakrákhoz illetve szemölcsök kialakulásához.

Épp ezért az idevágó miniszteri rendelet módosítása szerint a védőoltást a 0-6 éves korúak körében érvényben lévő, folyamatos oltási rendszerben kell végrehajtani, de a védelem kialakulásához szükséges három oltásból álló sorozatot kétéves kor alatt kapják majd meg a gyerekek. Sőt, az első "szurit" két hónaposan a másodikat négy hónapos korban, az utolsót pedig egyévesen adják be a kicsiknek.

A tapasztalatok szerint az eddig az ajánlott kategóriába tartozó pneumococcus oltást szinte valamennyi két éven aluli gyerek megkapta, az utóbbi években az átoltottság 95 százalékos volt, az oltóanyaghoz való hozzáférés azonban még tovább javulhat a kötelezővé tételével.

Egyébként az idevágó, már hatályos rendelet a Magyar Közlöny múlt csütörtöki számában jelent meg, ám csak a 2014. június 30. után megszülető csecsemőkre vonatkozik majd. Ezzel párhuzamosan folyik ugyanis a kötelező oltásokhoz szükséges oltóanyag közbeszerzése, méghozzá bő két és fél évre

előre. A térítésmentesen hozzáférhető védőoltást 2008 óta ugyanaz a cég gyártja, 2010 óta pedig Magyarország is sikerrel alkalmazza a 13 baktériumtörzs ellen védelmet nyújtó, a nemzetközi piacon legjobbnak ítélt vakcinát. Ennek ellenére ez az oltóanyag most - az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kiírt - nyílt közbeszerzési versenyben egy másik, csak tíz törzs elleni lefedettségű vakcinával küzd.

Utóbbi azonban Országos Epidemiológiai Központ korábbi adatai alapján épp azok ellen a baktériumtörzsek ellen nem nyújt védelmet, amelyek Magyarországon a leggyakoribbak. "Eddig is mindig a legjobb oltóanyagot rendelte meg az állam, véleményem szerint ezúttal sem tehet másként, hiszen az gyengítené a magyar oltási rendszerbe vetett, igen magas fokú közbizalmat" - mondta lapunknak Falus Ferenc.

A volt országos tiszti főorvos szerint éppen annak köszönhető, hogy Magyarországon 95-98 százalékos az oltottság, hogy az emberek bíznak a szakhatóságok által legjobbnak ítélt, s az állam által megrendelt védőoltásokban.

Falus egyébként üdvözölte a kormány döntését, sőt, lapunknak azt mondta, azért is helyesnek tartja a kötelezővé tételt, mert így az oltóanyaghoz-jutás esélyegyenlősége nőni fog, ha pedig a gyermekek körében teljes oltottságot tudunk elérni, az az idősebb generációt is védi.

Szerző

Provokáció áldozata Simon?

Publikálás dátuma
2014.04.02. 07:08
A volt politikus ügyvédje furcsállja a számlanyitás körülményeit – vizsgálódik a banknál az MNB is FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Simon Gábornak nem volt bissau-guineai útlevele, és nem járt a MagNet Bankban sem, továbbá tagadta az ellene felhozott adócsalást, hiszen állítása szerint a külföldi számlán fellelt pénz nem a sajátja, annak csak vagyonkezelője volt - mondta lapunknak a volt politikus ügyvédje. Nagy István hozzátette: ügyfelét eddig csak az első, bécsi számlán talált 240 millió miatt gyanúsították meg. Elképzelhető, hogy a MagNet-es számlanyitással az időközben elhunyt - de "papíron" még gyanúsított - Welsz vagy megbízói gyanúba akarták keverni Simont.

Nem volt Simon Gábornak bissau-guineai útlevele, nem is járt a MagNet Bankban, nem nyitott a pénzintézetben a nem létező okmány segítségével bankszámlát, és főleg nem fizetett be rá 75 millió forintnyi eurót - sorolta lapunknak a volt politikus hosszú idő után megszólaló ügyvédje. Nagy István ezzel megerősítette korábbi információinkat, és jelezte azt is: az eddig egyetlen, hivatalosan is ügyfelének tulajdonított bankszámlán - ez az első nyilvánosságra került számla, a bécsi Volksbankban, rajta mintegy 240 millió forintnyi euróval - szereplő pénzről Simon nem állította, hogy az az MSZP-hez kötődne, sőt vallomásában azt állította, hogy még csaknem is a sajátja, az összeg felett csak vagyonkezelőként rendelkezett. Ezzel viszont megdől az adócsalás - hivatalosan költségvetési csalás - vádja, de ha mégsem így lenne, az okozott "kár", vagyis az adóhátralék "megtérült" azzal, hogy a számlán az ügyészség zárolta a vélt tartozás összegének megfelelő 238 ezer eurót. A három másik - grazi, salzburgi illetve zürichi - bankszámlán lévő pénzekkel összefüggésben Simont semmivel nem gyanúsították meg eddig, sőt március 10-e óta nem is hallgatták ki a nyomozók - erősítette meg információnkat a volt politikus védője.

Önmagában az adócsalásért nem is kerülhetett volna Simon előzetesbe, ehhez "kellett" az állítólagos bissau-guineai útlevélre alapozott, felbujtóként elkövetett közokirathamisítás és erre hivatkozva a szökés, elrejtőzés veszélye is. Ám az ügyvéd nemcsak az útlevél létezését kérdőjelezi meg, hanem állítja, hogy a MagNet Bankos számla is "provokáció". Ezt erősítik azok az furcsaságok is, amelyekről korábban beszámoltunk. Például az, hogy az ügyészség "koronatanúja", N. Imre - a MagNet Bank biztonsági embere - két, egymásnak ellentmondó vallomást tett erről. Első vallomása szerint Welsz Tamás vállalkozó "bemondásra", vagyis útlevél bemutatása nélkül nyitott náluk számlát Simonnak Gabriel Derdak néven, majd egy órával későbbi, újabb vallomásában pontosított: a számlanyitáskor az előírásoknak megfelelően a vállalkozó bemutatta a bissau-guineai úti okmányt. Információink szerint Welsz másként emlékezett. A vállalkozó, aki amúgy nem tudott Simon bissau-guineai útleveléről, azt állította, hogy már korábban nyitották a számlát, ő és barátja - az ügyben szintén gyanúsított K. József - csak a pénzt fizették be rá. Ők ketten ugyanis értesüléseink szerint egyértelműen azonosíthatók a MagNet Bank ipari kameráinak felvételein, míg Simon ezeken nem szerepel.

Mindez arra utal, hogy a MagNet-es számlanyitással Welsz vagy megbízói csak gyanúba akarhatták keverni Simont. Akárhogy is, a jelek szerint "laza" lehetett a számlanyitáskor az ellenőrzés. Noha a 40 ezer számla közül csak kilenc olyan van a bankban, amelyet bissau-guineai útlevélre hivatkozva nyitottak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) "célvizsgálatot" indított a múlt héten, hogy kiderítse, megfelelően kezelik-e az egyes külföldiek számlanyitásaival kapcsolatban felvetődő "magasabb kockázatokat". Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője lapunk kérdésére tegnap közölte: a vizsgálat még tart, részleteket nem közölhet. Az azonban biztos, hogy ha kiderül valami szabálytalanság, akkor annak súlyától függően akár többszáz millió forintra is bírságolhatják a MagNet Bankot.

(Ön)gyilkosság is lehet

Hirtelen szívleállás okozhatta a Hír24 szerint Welsz Tamás halálát, ez azonban nem szervi okokra vezethető vissza. Ettől még valamilyen méreggel öngyilkos is lehetett és az sem zárható ki, hogy valaki megmérgezte. Egyik forgatókönyvet sem zárja ki az, amiről hétfőn a PestiSrácok.hu írt. A blog orvosszakértői és nyomozói körökből származó információi szerint afrikai méreggel ölték meg a vállalkozót, vagy annak segítségével lett öngyilkos, szervezetében ugyanis peptid alapú toxint találtak, és a toxikológiai vizsgálat egyértelműen kizárta a természetes halál lehetőségét. A velvet.hu viszont - úgy tűnik - többet tud, hiszen arról írt: Welsz a halálát megelőző napon barátnőjének bevallotta: kilátástalannak látja a helyzetet, és ezért minden nála lévő bizonyítékot átad a rendőrségnek, majd öngyilkos lesz. Ezt állítólag a nő maga mondta tanúvallomásában. Azt is írták, hogy a március 20-án egy rendőrautóban rejtélyes körülmények között meghalt üzletember a hozzá kiérkező rendőröknek is szólt, hogy mérget vett be. Ugyanerről írt korábban a Hír24 is, ám a rendőrség szerint ilyesmi nem hangzott el, és az eljárás során a rendőrök nem észlelték, hogy Welsz bármilyen idegen anyagot vett volna magához.

Vannak azonban olyan - egzotikus, akár kígyótól vagy póktól is származó - lassan felszívódó mérgek, amelyek csak órák alatt fejtik ki hatásukat. Az öngyilkossági teóriáról beszámoló velvet.hu azt is tudni vélte, hogy Welsz barátnője a vállalkozó indítékairól is vallott: eszerint a Simon-ügy kirobbanása után egyre többen fenyegették meg azok közül, akiket több százmilliós összegekkel vert át, ezért úgy döntött, átadja dokumentumait a rendőrségnek és öngyilkos lesz. Ennek azonban ellentmond lapunk korábbi információja, miszerint Welsz "pörgött, tervezgetett", és egyáltalán nem aggódott, továbbá anyagi és magánéleti gondjai sem voltak, és egyáltalán nem akart öngyilkos lenni. Ha mégis az lett, miért nem hagyott búcsúlevelet - ilyen üzenetet eddig a hatóságok sem említettek.

                                     Szilvásy és Ficsor nem hibázott
Simon Gábor C típusú ellenőrzésének ügyében sem az akkori Nemzetbiztonsági Hivatalt, sem az akkor irányító minisztereket - Szilvásy Györgyöt illetve Ficsor Ádámot - nem terhelheti felelősség - állapította meg az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. "Ez az átvilágítás arra nem jó, hogy kiderítse, ha valaki hazudott. Arra jó, hogy az általa közölt információk alapján kiszűrjék az esetleges kockázatokat" - magyarázta a zárt ülés után Szilvásy György. A volt titokminiszter - aki az ülés elején ironikusan megköszönte, hogy részt vehet "a Fidesz újabb kampányeseményén" - hozzátette: biztos abban, hogy Simon felhalmozott vagyona "nem pártpénz". Az ülés után Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja is elmondta, nem az irányító minisztereket terheli felelősség, viszont a C típusú ellenőrzés rendszerén változtatni kell, mert annak "vannak visszásságai". Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s elnöke is rendszeres, mélyebb ellenőrzést tartana elfogadhatónak. Hozzátette: nem a szocialista pártnak kell kiderítenie, honnan van Simon eltitkolt vagyona. Az ügyben csütörtökre a bizottság - a kormánypárti többség döntésével - mégis meghallgatásra hívta Mesterházy Attilát.



Szerző

Már előzési távolságban van a Fidesz

Publikálás dátuma
2014.04.02. 07:05
Fodor Gábor szerint Orbán Viktor rosszul tudja, a márciusi ifj ak 12 pontja nem a rezsicsökkentésről szólt FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A Fidesz egy újabb négy év küszöbén úgy érezhetné, arra kapott felhatalmazást, hogy felszámolhatja a demokratikus intézményrendszer maradékát is, és összebútorozhat Oroszországgal, Európával szemben. Ezt még egy elszánt jobboldali szavazó sem akarhatja - állítja Fodor Gábor. A Liberálisok elnöke nem is számít erre, úgy véli, a vasárnapi választás nem lefutott meccs, a Fidesz legyőzhető április 6-án. Abból következtet erre, hogy sok a véleményét eltitkoló szavazó, az időközi választásokon pedig a kormányváltók rendre jobban szerepeltek a vártnál. 

- Mindenki megtartotta a választások előtti utolsó nagy erődemonstrációját a hétvégén; szombaton a Fidesz nagygyűlést, vasárnap pedig a kormányváltók az elmaradt március 15-i rendezvényüket. Mit kívánt a magyar nemzet március 30-án?

- A magyar nemzet szerintem azt kívánja, hogy legyen végre békesség a közéletben, és a politika szálljon ki az emberek magánéletéből. A kormány indítsa be a gazdaságot, legyenek valódi munkahelyek és európai fizetések. Legyen meg mindenkinek a lehetősége az érvényesülésre. Ne számítson, hogy az ember apja fővárosi milliomos vállalkozó, vagy vidéki munkanélküli, ugyanolyan jó oktatásban részesülhessen. Az emberek azt szeretnék, hogy a tulajdonuk és vállalkozásuk biztonságban gyarapodhasson, és az állam ne tegye rá a kezét a termőföldre, a dohányboltokra és a megtakarításainkra se. Az emberek szeretnék tudni, hogy adóforintjaikat értelmesen költi-e el az állam. A pénzükért minőségi egészségügyi ellátást akarnak kapni a kórházakban és a rendelőintézetekben, és modern, használható tudást az iskolákban. Az emberek azt szeretnék, ha hagynák őket boldogulni, és a siker egyetlen kulcsa nem a párthűség, hanem a teljesítmény lenne. Az emberek jelentős része kormányváltást akar, mert ez a kormány visszaélt hatalmával, és a demokráciából önkényuralmat épít, ahol a fenti vágyakból semmi sem teljesült.

- Nemrég már a kormánylista is kiszivárgott, eszerint megint környezetvédelmi miniszter lenne. Ennyire nagy a kormányváltó erők önbizalma?

- Semmiféle kormánylistáról nem beszélhetünk egyelőre, az MSZP-s Józsa István pár hete csupán a saját véleményének adott hangot, amikor azt latolgatta, hogy melyik poszton kit látna szívesen. Persze szükség lesz kormánylistára, de ahhoz előbb meg kell nyerni a választást.

- Ezt a mostanit, vagy ez a hajó már elment, és reálisabb 2018-ra készülni?

- A mostanit. Április 6-án győzelemre készülünk, ezért teszünk meg mindent. Lehet győzni, már előzési távolságban van a Fidesz. Ez nem egy lefutott meccs. Mondok néhány példát. A közvélemény-kutatások ugyan jelentős Fidesz-előnyt mutatnak, de közben sötétben tapogatóznak a felmérések. Nem csak a nagyon sok bizonytalan szavazó miatt, hanem azért is, mert az emberek jelentős része vagy nem is válaszol a közvélemény-kutatók kérdésére, vagy esetleg direkt más választ ad. Másfelől itt vannak az időközi választások, amelyek az utóbbi időben rendre rácáfoltak a felmérésekre. Ahol például a mérések jelentős Fidesz-előnyt mutattak, ott kiderült, hogy az csak hajszálnyi, de volt, hogy egyenesen ellenzéki győzelem született. A parlamenti választás eredményének becslésekor ezért én egymás mellé tenném a közvélemény-kutatásokat, az időközi választások tanulságait és azt a meglepő tapasztalatot, hogy nemrég, a képviselőjelölti aláírásgyűjtésnél az általunk várt három nap helyett az első nap délre mindenhol összejött a megfelelő számú aláírás. Ha mindezt együtt mérlegelem, akkor a hiten és a kincstári optimizmuson túl is kijelenthető, hogy a Fidesz legyőzhető április 6-án.

- Mit tettek hozzá a Liberálisok ehhez az esélyhez?

- Sokat. Újra behoztuk a gondolkodásba azokat a fontos eszméket, amelyek kevés figyelmet kaptak az utóbbi években. Ez a szabadság gondolata minden téren: a piacgazdaságtól az emberi szabadságjogokig. A liberális gondolatokkal szemben a 2000-es évek közepétől közösen lépett fel a jobb- és a baloldal. Emlékezhetünk, hogy a szocialista-szabad demokrata koalícióban mi liberálisok voltunk mindig a mumusok, a hibásak. Ezért is óvtak minket sokan, mondván: liberális névvel őrültség pártot alapítani ma Magyarországon. Ám ez nem igaz. Komoly keletje van és lesz a liberalizmusnak Magyarországon, feladatunk ennek képviselete, hiszen egy liberális jellegű fordulat látszik a hazai és a nemzetközi horizonton. A demokráciát és a piacgazdaságot, több mint másfél évszázada minden válságidőszakban folyamatosan temetik. Aztán kiderül, hogy a túlzott központosítás történelmi távlatban mindig zsákutca. A polgárok itthon napról napra veszítenek szabadságukból. Az emberek újra igazságos közteherviselést, független igazságszolgáltatást és felelős politikusokat kívánnak. A március ifjak első, vagyis legfontosabb követelése, a sajtó szabadsága újra aktuális követeléssé vált.

- Pedig Orbán Viktor szerint kezdhették volna a rezsicsökkentéssel is, amit én a Liberálisok 12 pontjában sem találtam...

- Nincs is benne. Orbán Viktor pedig rosszul tudja, mert a márciusi ifjak 12 pontja nem a rezsicsökkentésről, hanem a szabadságról szólt döntően. Szerepelt benne az igazságos közteherviselés, de a rezsicsökkentést sok mindennek hívhatjuk, csak nem igazságosnak. A többi pont a szabadságról, a felelős kormányzásról és a jogegyenlőségről szól. Ezekből ma újra nagy hiány van.

- És egyenlő esélyekből?

- Abból indulok ki, hogy minden párt tisztességgel, becsülettel áll a választásokhoz, és nem készül csalásra. Ezzel együtt az ide vezető út a fair play és a jogállamiság szabályait be nem tartó lépések sora miatt igencsak nehezített. Jó példa erre az álcivil CÖF, amelynek lényegében kiszervezte a Fidesz a saját kampányát. Vagy az ajánlóívekkel kapcsolatos visszaélések: a Kormányváltók és Marek Bertram, az MCP korábbi gyakornokának feljelentései alapján jó okunk van feltételezni, hogy a 18 országos listát állító pártból 11 részt vett az ajánlóívek másolásában, vagyis választási csalást követhettek el. A Nemzeti Választási Iroda működését eközben botrányok sora kíséri, és akkor még nem beszéltünk az átrajzolt választókörzetekről vagy a médiában korlátozott kampányról. Megdöbbentő és arcpirító dolgok történtek. Nem kell választási csalás ahhoz, hogy kijelentsük: súlyosan torz a helyzet és durván lejt a pálya a kormányoldal irányába. De nekünk még ilyen körülmények között is helyt kell állnunk és el kell juttatnunk üzeneteinket a választókhoz.

- Melyik a legfontosabb üzenet?

- A választás Kelet és Nyugat között. A Fidesz és ez a kormány szabadságharcot akar vívni Európa ellen, vagyis a szövetségeseinkkel szemben. A Fidesz ehelyett Keleten keres olyan szövetségest, Oroszországot, amelynek politikai értékvilágát a krími megszállás jól mutatja. Nem látok sok különbséget amúgy a cári, a sztálini és a putyini Oroszország között. Lehet kereskedni a Kelettel, de nem lehet olyan abnormális szerződést kötni, mint amilyet Oroszországgal kötött a miniszterelnök. Ez az ügylet eladósítja, kiszolgáltatottá teszi Magyarországot az autokratikus Oroszországnak. Putyinnak nincsenek gátlásai, amikor gazdasági és politikai térnyerésre törekszik. A szavazás ezért is választás a demokrácia és az önkényuralom között.

- A Fidesz szerint meg választás a régi elvtársak és a még több rezsicsökkentés között...

- A Fidesz azt gondolja, hogy meg lehet vásárolni a magyar embereket, de én tudom, hogy nem. A magyar emberek többsége szerintem nem ilyen, többet ér a becsülete néhány ezer forintnál. Ráadásul többségük ezt nem hajlandó áruba bocsátani. Míg 1848-ban az unió Erdéllyel volt a fő kérdés, most az unió Európával a kérdés. Honfitársaink tudják, hogy boldogulásuk, jólétük, értékviláguk, gyerekeik és unokáik jövője miatt az ország előtt egyetlen sikeres út kínálkozik: a szoros együttműködés a Nyugattal, Európával. A másik út a lecsúszáshoz, a gazdasági és politikai széteséshez vezet.

- Ez lenne a veszélye egy újabb Fidesz-kormánynak, egy második Orbán-ciklusnak?

- Sok mindenre azt gondoltuk már a mostani ciklusban is, hogy nem merik megtenni, de megtették. Semmi jóra nem számíthatunk, ha megint Orbán Viktor alakíthat kormányt. Ugyanez lenne, mint eddig, csak sokkal rosszabb kiadásban. A minimális gazdasági növekedést és az államadósság szinten tartását az elmúlt években is leginkább csak egyszeri tételekkel - mint a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosítása - tudták produkálni, de ezek az eszközök kimerültek, úgyhogy nagyon jelentős megszorítások következnének. Egyszer eljön az igazság pillanata. Nincs ingyen ebéd - legfeljebb nem nekem kell kifizetni, de ez is csak rövid távon tartható. A Fidesz egy újabb négy év küszöbén úgy érezhetné, arra kapott felhatalmazást, hogy felszámolhatja a demokratikus intézményrendszer maradékát is, és összebútorozhat Oroszországgal, Európával szemben. Ezt még egy elszánt jobboldali szavazó sem akarhatja.

- Lesz-e még az utolsó pillanatban kormányfő-jelölti vita?

- Elfogadhatatlannak tartom, hogy Orbán Viktor visszautasította a vitát. Azok kedvéért, akik már elfelejtették, emlékeztessünk arra, hogy 1998-ban, amikor Horn Gyula is megpróbált kitérni az Orbán Viktorral való vita elől, akkor a Fidesz nyilatkozatokban és hirdetésekben tiltakozott, mondván: a demokrácia alapja, hogy a választók tájékozódhassanak. Azzal érveltek, hogy azért harcoltunk annak idején a rendszerváltásért, hogy egy miniszterelnök se mondhassa magáról: velem szemben nincs alternatíva. Két hete a mostani kormányfő azzal utasította el Mesterházy Attila kihívását, hogy nincs vele szemben alternatíva. Az, hogy a Fidesz nem csak az egykori liberális Fidesszel, de még 1998-as énjével is szembefordul, sokakat talán nem lep meg. Nincs rá mentség, ha Orbán Viktor távol marad a vitától. Enélkül nem lehet tisztességes választást rendezni, ha az Unió 28 országából 27-ben tévévitát rendeznek a választások előtt. Ha Magyarország lenne az egyetlen kivétel, az a demokratikus normák felrúgása, a választók lenézése lenne.

Szerző