Már 27 halottja van a földcsuszamlásnak

Huszonhétre nőtt keddre az Egyesült Államok északnyugati részén fekvő Washington szövetségi államban történt földcsuszamlás áldozatainak száma - közölték a helyi hatóságok.

A halálos áldozatok közül eddig 19-et azonosítottak.A hatóságok továbbra is 22 embert eltűntként tartanak nyilván, az ő számuk hétfő óta nyolccal csökkent. Nyolcan sérültet kórházban ápolnak, köztük egy hat hónapos csecsemőt.

A földcsuszamlás, amely harminc házat romba döntött és más károkat is okozott, a március 22-én történt a Seattle-től 100 kilométerre északra fekvő Oso településen. A csuszamlást az elmúlt hetek súlyos esőzései okozták. Mindössze öt túlélőt találtak, mindegyiknek súlyos állapota, kórházban ápolják őket. Az eltűntek keresését nehezíti az, hogy a sárréteg alatt gázpalackok és vegyszereket tartalmazó raktárak is vannak.

Szerző

Szakítás - A NATO felfüggeszti az együttműködést Oroszországgal

Publikálás dátuma
2014.04.01. 20:52
Fotó: Jeffrey Allen/USAF
A NATO felfüggeszt minden gyakorlati polgári és katonai együttműködést Oroszországgal - döntöttek Brüsszelben az atlanti szövetség tagállamainak külügyminiszterei.

A tanácskozásról kiadott nyilatkozat a döntés indokaként a Krím félsziget Oroszország által történt bekebelezésére hivatkozott. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete elítélte Oroszország jogellenes ukrajnai katonai beavatkozását, azt, hogy orosz részről megsértették Ukrajna szuverenitását, területi épségét. A külügyminiszterek értékelése szerint Oroszország magatartása súlyosan ártott annak a bizalomnak, amelyre az elmúlt két évtizedben a NATO-orosz partnerség épült.

"Nem ismerjük el Oroszország illegális és illegitim törekvését a Krím annektálására" - fogalmaztak a miniszterek. Egyúttal támogatásukról biztosították az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelő misszióját. A NATO a gyakorlati együttműködés megszakítása mellett a politikai párbeszédet továbbra is hajlandó fenntartani Moszkvával "nagyköveti szinten vagy afölött", mindenekelőtt az ukrajnai válsággal kapcsolatos véleménycsere folyamatossága érdekében. A NATO-országok külügyminiszterei következő, júniusi tanácskozásukon tekintik át újra az Oroszországgal való viszonyt.

A külügyminiszterek nyilatkozata kitért arra, hogy a NATO a szolidaritáson alapul, és hogy a tagországok biztonságát oszthatatlannak tekintik. A jelenlegi helyzetben - olvasható a dokumentumban - a szervezet már tett is olyan lépéseket, amelyek egyfelől demonstrálják ezt a szolidaritást, másfelől erősítik a szövetség azon képességét, hogy gyorsan választ tudjon adni bármilyen biztonsági kihívásra. A külügyminiszterek a "megfelelő erősítések" folytatását, a NATO "kohéziójának látható biztosítását", az agressziós fenyegetéssel szembeni "elrettentés és kollektív védelem melletti elkötelezettséget" ígérték.

A nyilatkozat szó szerint megismételte Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárnak a tanácskozás kezdete előtt tett azon kijelentését, hogy az euroatlanti biztonság szempontjából kulcsfontosságú egy olyan, "független, szuverén és stabil Ukrajna, amely szilárdan elkötelezett a demokrácia, az emberi jogok, a kisebbségek és a jogállamiság tisztelete mellett". A NATO-országok előirányozták, hogy erősítik együttműködésüket Ukrajnával. Ennek keretében megállapodtak abban, hogy a szövetség képzési és egyéb programokkal segíti az ukrán védelmi reformot. Megállapodtak olyan intézkedéscsomagban is - közölték a nyilatkozatban -, amely azt célozza, hogy elmélyítsék más kelet-európai NATO-partnerekkel az együttműködést, velük konzultálva, a meglévő kétoldalú programok alapján.

Szerző

"A társadalomnak elege van a politikusokból"

Nagy meglepetést okozott Andrej Kiska nagyarányú győzelme a szlovákiai elnökválasztáson, az emberek elutasították Robert Fico kísérletét a hatalom összpontosítására - mondták szakértők a szlovák elnökválasztásról a Magyar Külügyi Intézetben (MKI) rendezett beszélgetésen.

Hamberger Judit, az MKI tudományos főmunkatársa kiemelte: Szlovákiában gyenge az elnöki pozíció, és úgy tűnt, mintha Robert Fico az elnöki jogkörök megerősítéséhez szerette volna megkapni ezt a posztot. Ez "sajátos hatalomkoncentrálási folyamat" lett volna, hiszen Fico egyébként is kormányon van - mondta, hozzátéve: a szlovák társadalom azonban egyértelműen elutasította ezt a tervet.

Jelezte: Fico azzal indokolta indulását az elnökválasztáson, hogy a változó világban tapasztalt emberre van szükség az elnöki poszton. A valódi oka a hatalom összpontosítására tett kísérleten kívül azonban az lehetett, hogy ha Szlovákiában túl nagy az államadósság, automatikusan életbe lép az adósságfék, amely megnehezíti a kormány helyzetét - magyarázta, megjegyezve: az ország vészesen közelít e helyzet felé. Mint mondta, az adósságfék viszont egy ideig nem érvényes, ha új kormány kerül hatalomra, és ha Fico lett volna elnök, új kormány jött volna létre, amelyet tehát nem fenyegetett volna az adósságfék veszélye.

A szakértő véleménye szerint a választás első fordulója "az óriás és a törpék harca" volt, mert Fico mellett 14 jelölt indult. Meglepő volt, hogy Fico milyen kevés, és a végül győztes Andrej Kiska milyen sok szavazatot kapott ebben a fordulóban - közölte. Arra is kitért, hogy a szombati második fordulóban meglehetősen nagy győzelmet aratott Kiska, az emberek nagyon határozottan elutasították Ficót. Hamberger Judit hangsúlyozta: civil lesz az új elnök, úgy tűnik, a társadalomnak elege van a politikusokból, új arcokat akar látni.

Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kutatási referense történelminek nevezte a szlovákiai elnökválasztást, mivel "a semmiből építkezve" győzött Andrej Kiska. Az 51 éves vállalkozó, Andrej Kiska újoncnak számít a politikában. Magyar szempontból is történelmi jelentőségű volt a voksolás, mert a Magyar Közösség Pártja (MKP) először indított saját jelöltet, a korábbiaktól eltérően nem valamelyik jelölt mögé állt be - közölte. Rákóczi Krisztián úgy látja, az MKP ezzel világossá tette, hogy a felvidéki magyarok nem mindig "utánfutószerepet" töltenek be a szlovákiai politikában, és azt is bebizonyította, hogy a magyarok nem másodrangú állampolgárok Szlovákiában.

Véleménye szerint a magyar jelölt 5,1 százalékos eredménye az első fordulóban azért jelentős, mert annak ellenére tudott ennyi embert maga mögé állítani Bárdos Gyula, hogy valós esélye az államfői poszt megszerzésére nyilvánvalóan nem volt. Szlovákia új államfője júniustól Andrej Kiska lesz, mivel a független jelölt a szlovák elnökválasztás második fordulójában fölényesen győzött Robert Fico hivatalban lévő kormányfő ellen. A szlovák Központi Választási Bizottság vasárnap Pozsonyban kihirdetett hivatalos végeredménye szerint a szombaton tartott döntő fordulóban Kiska 1,3 millió szavazatot szerzett, így több mint négyszázezer vokssal előzte meg Ficót. A választók részvételi aránya 50,48 százalékos volt, a várakozásoknak megfelelően némileg magasabb, mint az első fordulóban mért 43 százalék.

Szerző