Már előzési távolságban van a Fidesz

A Fidesz egy újabb négy év küszöbén úgy érezhetné, arra kapott felhatalmazást, hogy felszámolhatja a demokratikus intézményrendszer maradékát is, és összebútorozhat Oroszországgal, Európával szemben. Ezt még egy elszánt jobboldali szavazó sem akarhatja - állítja Fodor Gábor. A Liberálisok elnöke nem is számít erre, úgy véli, a vasárnapi választás nem lefutott meccs, a Fidesz legyőzhető április 6-án. Abból következtet erre, hogy sok a véleményét eltitkoló szavazó, az időközi választásokon pedig a kormányváltók rendre jobban szerepeltek a vártnál.

- Mindenki megtartotta a választások előtti utolsó nagy erődemonstrációját a hétvégén; szombaton a Fidesz nagygyűlést, vasárnap pedig a kormányváltók az elmaradt március 15-i rendezvényüket. Mit kívánt a magyar nemzet március 30-án?

- A magyar nemzet szerintem azt kívánja, hogy legyen végre békesség a közéletben, és a politika szálljon ki az emberek magánéletéből. A kormány indítsa be a gazdaságot, legyenek valódi munkahelyek és európai fizetések. Legyen meg mindenkinek a lehetősége az érvényesülésre. Ne számítson, hogy az ember apja fővárosi milliomos vállalkozó, vagy vidéki munkanélküli, ugyanolyan jó oktatásban részesülhessen. Az emberek azt szeretnék, hogy a tulajdonuk és vállalkozásuk biztonságban gyarapodhasson, és az állam ne tegye rá a kezét a termőföldre, a dohányboltokra és a megtakarításainkra se. Az emberek szeretnék tudni, hogy adóforintjaikat értelmesen költi-e el az állam. A pénzükért minőségi egészségügyi ellátást akarnak kapni a kórházakban és a rendelőintézetekben, és modern, használható tudást az iskolákban. Az emberek azt szeretnék, ha hagynák őket boldogulni, és a siker egyetlen kulcsa nem a párthűség, hanem a teljesítmény lenne. Az emberek jelentős része kormányváltást akar, mert ez a kormány visszaélt hatalmával, és a demokráciából önkényuralmat épít, ahol a fenti vágyakból semmi sem teljesült.

- Nemrég már a kormánylista is kiszivárgott, eszerint megint környezetvédelmi miniszter lenne. Ennyire nagy a kormányváltó erők önbizalma?

- Semmiféle kormánylistáról nem beszélhetünk egyelőre, az MSZP-s Józsa István pár hete csupán a saját véleményének adott hangot, amikor azt latolgatta, hogy melyik poszton kit látna szívesen. Persze szükség lesz kormánylistára, de ahhoz előbb meg kell nyerni a választást.

- Ezt a mostanit, vagy ez a hajó már elment, és reálisabb 2018-ra készülni?

- A mostanit. Április 6-án győzelemre készülünk, ezért teszünk meg mindent. Lehet győzni, már előzési távolságban van a Fidesz. Ez nem egy lefutott meccs. Mondok néhány példát. A közvélemény-kutatások ugyan jelentős Fidesz-előnyt mutatnak, de közben sötétben tapogatóznak a felmérések. Nem csak a nagyon sok bizonytalan szavazó miatt, hanem azért is, mert az emberek jelentős része vagy nem is válaszol a közvélemény-kutatók kérdésére, vagy esetleg direkt más választ ad. Másfelől itt vannak az időközi választások, amelyek az utóbbi időben rendre rácáfoltak a felmérésekre. Ahol például a mérések jelentős Fidesz-előnyt mutattak, ott kiderült, hogy az csak hajszálnyi, de volt, hogy egyenesen ellenzéki győzelem született. A parlamenti választás eredményének becslésekor ezért én egymás mellé tenném a közvélemény-kutatásokat, az időközi választások tanulságait és azt a meglepő tapasztalatot, hogy nemrég, a képviselőjelölti aláírásgyűjtésnél az általunk várt három nap helyett az első nap délre mindenhol összejött a megfelelő számú aláírás. Ha mindezt együtt mérlegelem, akkor a hiten és a kincstári optimizmuson túl is kijelenthető, hogy a Fidesz legyőzhető április 6-án.

- Mit tettek hozzá a Liberálisok ehhez az esélyhez?

- Sokat. Újra behoztuk a gondolkodásba azokat a fontos eszméket, amelyek kevés figyelmet kaptak az utóbbi években. Ez a szabadság gondolata minden téren: a piacgazdaságtól az emberi szabadságjogokig. A liberális gondolatokkal szemben a 2000-es évek közepétől közösen lépett fel a jobb- és a baloldal. Emlékezhetünk, hogy a szocialista-szabad demokrata koalícióban mi liberálisok voltunk mindig a mumusok, a hibásak. Ezért is óvtak minket sokan, mondván: liberális névvel őrültség pártot alapítani ma Magyarországon. Ám ez nem igaz. Komoly keletje van és lesz a liberalizmusnak Magyarországon, feladatunk ennek képviselete, hiszen egy liberális jellegű fordulat látszik a hazai és a nemzetközi horizonton. A demokráciát és a piacgazdaságot, több mint másfél évszázada minden válságidőszakban folyamatosan temetik. Aztán kiderül, hogy a túlzott központosítás történelmi távlatban mindig zsákutca. A polgárok itthon napról napra veszítenek szabadságukból. Az emberek újra igazságos közteherviselést, független igazságszolgáltatást és felelős politikusokat kívánnak. A március ifjak első, vagyis legfontosabb követelése, a sajtó szabadsága újra aktuális követeléssé vált.

- Pedig Orbán Viktor szerint kezdhették volna a rezsicsökkentéssel is, amit én a Liberálisok 12 pontjában sem találtam...

- Nincs is benne. Orbán Viktor pedig rosszul tudja, mert a márciusi ifjak 12 pontja nem a rezsicsökkentésről, hanem a szabadságról szólt döntően. Szerepelt benne az igazságos közteherviselés, de a rezsicsökkentést sok mindennek hívhatjuk, csak nem igazságosnak. A többi pont a szabadságról, a felelős kormányzásról és a jogegyenlőségről szól. Ezekből ma újra nagy hiány van.

- És egyenlő esélyekből?

- Abból indulok ki, hogy minden párt tisztességgel, becsülettel áll a választásokhoz, és nem készül csalásra. Ezzel együtt az ide vezető út a fair play és a jogállamiság szabályait be nem tartó lépések sora miatt igencsak nehezített. Jó példa erre az álcivil CÖF, amelynek lényegében kiszervezte a Fidesz a saját kampányát. Vagy az ajánlóívekkel kapcsolatos visszaélések: a Kormányváltók és Marek Bertram, az MCP korábbi gyakornokának feljelentései alapján jó okunk van feltételezni, hogy a 18 országos listát állító pártból 11 részt vett az ajánlóívek másolásában, vagyis választási csalást követhettek el. A Nemzeti Választási Iroda működését eközben botrányok sora kíséri, és akkor még nem beszéltünk az átrajzolt választókörzetekről vagy a médiában korlátozott kampányról. Megdöbbentő és arcpirító dolgok történtek. Nem kell választási csalás ahhoz, hogy kijelentsük: súlyosan torz a helyzet és durván lejt a pálya a kormányoldal irányába. De nekünk még ilyen körülmények között is helyt kell állnunk és el kell juttatnunk üzeneteinket a választókhoz.

- Melyik a legfontosabb üzenet?

- A választás Kelet és Nyugat között. A Fidesz és ez a kormány szabadságharcot akar vívni Európa ellen, vagyis a szövetségeseinkkel szemben. A Fidesz ehelyett Keleten keres olyan szövetségest, Oroszországot, amelynek politikai értékvilágát a krími megszállás jól mutatja. Nem látok sok különbséget amúgy a cári, a sztálini és a putyini Oroszország között. Lehet kereskedni a Kelettel, de nem lehet olyan abnormális szerződést kötni, mint amilyet Oroszországgal kötött a miniszterelnök. Ez az ügylet eladósítja, kiszolgáltatottá teszi Magyarországot az autokratikus Oroszországnak. Putyinnak nincsenek gátlásai, amikor gazdasági és politikai térnyerésre törekszik. A szavazás ezért is választás a demokrácia és az önkényuralom között.

- A Fidesz szerint meg választás a régi elvtársak és a még több rezsicsökkentés között...

- A Fidesz azt gondolja, hogy meg lehet vásárolni a magyar embereket, de én tudom, hogy nem. A magyar emberek többsége szerintem nem ilyen, többet ér a becsülete néhány ezer forintnál. Ráadásul többségük ezt nem hajlandó áruba bocsátani. Míg 1848-ban az unió Erdéllyel volt a fő kérdés, most az unió Európával a kérdés. Honfitársaink tudják, hogy boldogulásuk, jólétük, értékviláguk, gyerekeik és unokáik jövője miatt az ország előtt egyetlen sikeres út kínálkozik: a szoros együttműködés a Nyugattal, Európával. A másik út a lecsúszáshoz, a gazdasági és politikai széteséshez vezet.

- Ez lenne a veszélye egy újabb Fidesz-kormánynak, egy második Orbán-ciklusnak?

- Sok mindenre azt gondoltuk már a mostani ciklusban is, hogy nem merik megtenni, de megtették. Semmi jóra nem számíthatunk, ha megint Orbán Viktor alakíthat kormányt. Ugyanez lenne, mint eddig, csak sokkal rosszabb kiadásban. A minimális gazdasági növekedést és az államadósság szinten tartását az elmúlt években is leginkább csak egyszeri tételekkel - mint a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosítása - tudták produkálni, de ezek az eszközök kimerültek, úgyhogy nagyon jelentős megszorítások következnének. Egyszer eljön az igazság pillanata. Nincs ingyen ebéd - legfeljebb nem nekem kell kifizetni, de ez is csak rövid távon tartható. A Fidesz egy újabb négy év küszöbén úgy érezhetné, arra kapott felhatalmazást, hogy felszámolhatja a demokratikus intézményrendszer maradékát is, és összebútorozhat Oroszországgal, Európával szemben. Ezt még egy elszánt jobboldali szavazó sem akarhatja.

- Lesz-e még az utolsó pillanatban kormányfő-jelölti vita?

- Elfogadhatatlannak tartom, hogy Orbán Viktor visszautasította a vitát. Azok kedvéért, akik már elfelejtették, emlékeztessünk arra, hogy 1998-ban, amikor Horn Gyula is megpróbált kitérni az Orbán Viktorral való vita elől, akkor a Fidesz nyilatkozatokban és hirdetésekben tiltakozott, mondván: a demokrácia alapja, hogy a választók tájékozódhassanak. Azzal érveltek, hogy azért harcoltunk annak idején a rendszerváltásért, hogy egy miniszterelnök se mondhassa magáról: velem szemben nincs alternatíva. Két hete a mostani kormányfő azzal utasította el Mesterházy Attila kihívását, hogy nincs vele szemben alternatíva. Az, hogy a Fidesz nem csak az egykori liberális Fidesszel, de még 1998-as énjével is szembefordul, sokakat talán nem lep meg. Nincs rá mentség, ha Orbán Viktor távol marad a vitától. Enélkül nem lehet tisztességes választást rendezni, ha az Unió 28 országából 27-ben tévévitát rendeznek a választások előtt. Ha Magyarország lenne az egyetlen kivétel, az a demokratikus normák felrúgása, a választók lenézése lenne.