Előfizetés

Eltűnik a roamingdíj

Publikálás dátuma
2014.04.02. 07:38
FOTÓ: Thinkstock
A májusi választások előtt egyik utolsó ülését tartja az Európai Parlament csütörtökön, s öt éves működése egyik legnépszerűbb döntését hozhatja meg. Nellie Kroes holland biztos az Európai Bizottság nevében azt a javaslatot terjeszti elő, hogy 2015. december 15-i határidővel az unió egész területén töröljék el a roaming-díjakat.

Vagyis a külföldről kezdeményezett és onnan fogadott mobiltelefon-hívásokért, sms-ekért egyetlen fillérrel se kelljen többet fizetni, mint a belföldi használatáért. A magyarul kissé sután Behálózott kontinens néven lefordított kezdeményezés (Connected Continent) valamennyi tagállam szolgáltatója - illetve kormánya - számára kötelezővé teszi a "barangolási díjak" teljes eltörlését.

Az előzetes felmérések szerint az európai polgárok 93 százaléka támogatja a javaslatot, és szinte biztosra vehető, hogy a parlamenti képviselők is megszavazzák. A parlamenti jóváhagyás után a tagállamok kormányainak 2014 októberéig kellene megállapodniuk a szükséges szabályozásról.

Az Európai Bizottság 2008-ban, még Viviane Reding biztos asszony előterjesztésére vágott bele a roaming díjak fokozatos megszüntetésébe. (Érdekes, hogy mint Reding, mint Kroes ellen valóságos gyűlöletkampányt vezényelt az Orbán-rezsim propagandagépezete.)

Amióta a roaming-díjak jelentősen csökkentek, a külföldről kezdeményezett adatforgalom 1500 százalékkal nőtt, és a nemzetközi mobilforgalom az élet mindennapi részévé vált sok millió ember számára. A roaming teljes eltörlése egyfajta telekommunikációs Schengenként is értékelhető. Az új szabályozás megkönnyítené az előfizetőknek, hogy jelenlegi szerződésüket felbontva új szolgáltatót keressenek maguknak.

A Bizottság további terveire utal az a felmérés, amely az internet-szolgáltatók által ígért és biztosított sebességet hasonlítja össze. Ebből kiderül, hogy európai internet-előfizetők átlagosan csak az ígért sebesség 75 százalékát kapják meg, míg az Egyesült Államokban ugyanez az arány 96 százalék. Már az új EP-re vár, hogy ezen a téren is érvényesítse a négyszázmillió európai internet-használó érdekeit.

Maradt Kabát kétmeccses eltiltása

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) fegyelmi bizottsága keddi ülésén - tárgyalás megtartása után - hatályában változatlanul fenntartotta az újpesti Kabát Péter korábbi, két mérkőzésre szóló eltiltását.

A játékos a Diósgyőr elleni találkozón hátulról beletalpalt Lazar Marjanovic térdhajlatába. A játékvezető nem vette észre a durva szabálytalanságot, ezért nem állította ki Kabátot, de a fegyelmi bizottság a meccsről készült felvételek és a bíró kiegészítő jelentése alapján bizonyítottnak találta, hogy a futballista veszélyeztette ellenfele testi épségét.

A testület - ugyancsak tárgyalás megtartása után - a Diósgyőri VTK-ra korábban kiszabott 200 ezer forintos pénzbüntetést 150 ezer forintosra mérsékelte, míg a Kaposvári Rákóczi FC ellen Oláh Lóránt labdarúgóval szembeni pénzügyi tartozás miatt elrendelt fegyelmi eljárást megszüntette.

Az MLSZ honlapjának beszámolója szerint a múlt hétvégén kiállított  Raffaele Alcibiade (Budapest Honvéd) egy bajnoki találkozóra szóló eltiltást kapott, a Paks vezetőedzője, Csertői Aurél pedig írásbeli megrovásban részesült.

Határokon átnyúló vokszavar

B.I.M.
Publikálás dátuma
2014.04.01. 22:17
A már beérkezett levélszavazatokat hétfő óta ellenőrzi a választási iroda FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Kaotikus állapotok uralkodnak a határon túli, kettős állampolgárok szavazása körül - derült ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnökének tájékoztatásából, pedig a kormány különböző tagjai az új választási rendszer "szépségéről" zengtek ódákat. A külhoniak ugyanis elfelejtik felvenni szavazási levélcsomagjukat, ha pedig felveszik, rosszul töltik ki, vagy állítják össze a válaszlevelet, így minden negyedik visszaérkezett szavazási irat érvénytelennek bizonyult. Eközben a betelepülő, s így két vokssal rendelkező határon túliak ügyében folytatódik a mellébeszélés.

Sok levélben szavazónak nem sikerült megfelelnie az előírásoknak. A választási iroda hétfő óta vizsgálja, hogy le van-e ragasztva a válaszboríték, a boríték tartalmaz-e azonosító nyilatkozatot és szavazatot rejtő kisebb borítékot, utóbbi le van-e ragasztva, az azonosító nyilatkozatban rögzített adatok pedig megfelelnek-e a regisztrációnál megadottaknak.
Az első nap 11 ezer levélszavazat azonosító nyilatkozatát dolgozta fel az NVI, ám a szavazási iratok negyede érvénytelen volt.

Lapunknak egyébként Pálffy Ilona már korábban is azt jósolta, hogy sok lesz az érvénytelen levélvoks. Az NVI-elnök úgy fogalmazott: "Akik kint szocializálódtak, soha nem éltek Magyarországon és nem tanultak meg magyarul írni sem igazából, azoktól nagyon nehezen várható el, hogy ne hagyjanak el egy ékezetet, vagy teljesen pontosan írják le a nevüket".

Noha közismerten nehézséget okoz számukra az írás-olvasás magyarul, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választók levélben szavazhatnak az áprilisi országgyűlési választáson; az NVI-hez már másfél hete érkeznek a levélszavazatok. Eddig összesen 76 ezer 198 külhoni adta le voksát, ám közülük sokan annak ellenére sem voksoltak helyesen, hogy az NVI még rajzot is mellékelt arról, hogyan kell szavazni. A külhoni választók - Pálffy közlése szerint - nem elég gondosan töltik ki azonosító nyilatkozatokat, illetve nem ügyelnek arra, hogy a szavazatot tartalmazó borítékba ne tegyék bele az azonosító nyilatkozatukat. Típushiba, hogy a visszaérkező külső boríték vagy a belső boríték nincs leragasztva; több szavazólapot és több nyilatkozatot tartalmaz a válaszboríték; nincs azonosító nyilatkozat vagy nem írták alá; hiányos az azonosító nyilatkozat - sorolta a durva visszaélési lehetőségeket is jelentő hibákat az NVI-elnök. Ráadásul kiderült: sok az olyan, levélben szavazásra regisztrált választópolgár, aki még nem vette át levélcsomagját. Pálffy közölte: úgy tűnik, az emberek elfelejtették, hogy regisztráltak, illetve, hogy hová kérték a levélcsomagjukat. Lehet, hogy sokan közülük arra számítanak, a szavazás napján veszik át a szavazási levélcsomagot, és akkor le is adják, ám a csomag csak péntekig vehető fel a külképviseleteken.

Arról azonban Pálffy sem beszélt érdemben, hogy mi van azokkal a határon túli magyarokkal, akik a törvényes határidőn belül állandó magyarországi lakcímet létesítettek, ám lakcímkártyájukat csak vasárnap, a szavazás napján, az okmányirodák meghosszabbított nyitva tartásának köszönhetően veszik majd fel, s így szavazhatnak az egyéni választókerületek jelöltjeire is. Az NVI elnöke megismételte, pénteken 16 órakor lezárul a szavazásra jogosultak névjegyzéke, ezt követően abba senkit, a vasárnapig lakcímet létesítőket sem lehet felvenni. Azok a kettős állampolgárok, akiknek van magyarországi lakcímük - körülbelül 82 ezren vannak -, a magyarországi lakóhelyük szerinti szavazókörben voksolhatnak, és nem szavazhatnak levélben. Azok a választók, akiknek nincs magyarországi lakcímük, levélben szavazhatnak az országgyűlési választáson. Azok száma, akik a névjegyzékek létrehozásakor még külhoniak voltak, ám időközben - legalábbis papíron - beköltöztek Magyarországra, az NVI lapunknak küldött válasza szerint 590. Ők a belföldi szavazókörökben már csak egyéni választókerületi szavazólapot kaphatnak. Kérdéseink ezért nem is rájuk vonatkoztak, hanem arra a több tízezer kettős állampolgárra, akik tavaly nyár óta szereztek magyar lakcímet.

Megírtuk: tavaly július 29-én maga Pálffy nyilatkozott arról: 40 ezren vannak a kettős állampolgárok közül, akiknek van magyarországi állandó lakóhelyük. Novemberben az NVI-elnök már azt közölte: 70 ezer kettős állampolgárnak van magyarországi lakcíme, november és február között pedig ismét 12 ezer külhoni költözött - legalábbis papíron - Magyarországra.

Folytatódik a plakátháború

Rongálás és hivatali visszaélés vádjával feljelentést tett a BRFK-n a kormányváltók színeiben induló Karácsony Gergely, mert ismeretlenek hétfőn, késő éjszaka, választási plakátjainak nagy részét eltávolították. A Párbeszéd Magyarországért (PM) politikusa elmondta: a plakátokat visszahelyezik és őrséget szerveznek melléjük. A 13. számú budapesti egyéni választókerületben - ahol Karácsony egyéni jelölt - egy narancssárga, "hivatali megkülönböztető fényjelzést" használó, felirat nélküli teherautó utasai gyakorlatilag az összes kihelyezett választási plakátját leszedték. Több száz jogszerűen kihelyezett plakátról van szó, amelyek újranyomtatása körülbelül ötszázezer forintba kerül, de még ezzel együtt is belefér az ötmilliós kampánykeretbe. A politikus érthetetlennek nevezte, hogyan fordulhatott elő, hogy a "gondos szakemberek" csak az ő plakátjait távolították el, a hasonlóan kihelyezett fideszes, jobbikos és Összefogás-párti plakátok "valamilyen rejtélyes módon túlélték ezt az éjszakai támadást". Karácsony ezért azt feltételezi, hogy az akció mögött a kormánypártok állhatnak. A térfigyelő kamerák segítségével egyébként könnyen azonosítani lehet, hogy kik távolították el a plakátokat. Arra a felvetésre, hogy az Elmű-ÉMÁSZ hétfőn közölte, eltávolítja a villanyoszlopokra ragasztott plakátokat, azt felelte, szerintük nem a társaság áll az eset mögött, hiszen plakátjait nem a villanyoszlopokra, hanem azok köré erősített pozdorjalapokra ragasztották. A kérdéses teherautó pedig valószínűleg valamelyik közterület-fenntartó vállalaté lehetett.

Eközben az utcai közműoszlopokra helyezhető plakátok ügyében nyílt levelet intézett a közműtársaságok vezetőihez az MSZP. Felhívták a figyelmet, hogy a választási eljárásról szóló törvény alapján a kampányidőszakban engedély és bejelentés nélkül készíthető választási plakátok korlátozás nélkül kihelyezhetők, tulajdonos (bérlő, vagy vagyonkezelő) hozzájárulása csak az épület falára, illetve a kerítésre kihelyezendő plakátok esetében szükséges. Idézték a Kúria több határozatát, melyek szerint a közlekedési törvény és végrehajtási rendelete reklámhordozók kihelyezését korlátozói szabályai a választási plakátokra nem alkalmazhatók. Így a szocialisták a közműtársaságok tulajdonában álló oszlopokra is választási plakátokat helyeznek el, ezeket ugyanakkor "a szavazást követően 30 napon belül természetesen a párt aktivistái el is távolítják".

                                         Lázáré a nap kamuduma-díja

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint legitim és fair az új választási rendszer, amely alkalmas arra, hogy vasárnap a több mint nyolcmillió választópolgár "ítéletet hozzon, véleményt alkosson". Lázár János azt is közölte, a demokrácia erejét mutatja, hogy míg 2010-ben 810 egyéni jelölt indult, most több mint 1500. Úgy értékelte, hogy "egy sokkal átláthatóbb, ellenőrizhetőbb, törvényesebb és a jelölők számára demokratikusabb ajánlási rendszer született". A fideszes államtitkár arról nem beszélt, hogy jelenleg is több mint két tucat ügyben folyik nyomozás az ajánló aláírásokkal való tömeges visszaélések miatt. "Akik éveken keresztül szűkítették az indulás lehetőségét, akik abban voltak érdekeltek, hogy kevesen induljanak a választásokon, kevés jelölt legyen, azoknak csípi a szemét, savanyú a szőlő, hogy a rendszerváltozás óta először 1570 egyéni jelölt van" - jelentette ki, hangsúlyozva azt is: egyéni jelöltté csak az válhatott, akinek ajánlóíveit jóváhagyta a választási iroda. Szerinte a demokráciát erősíti az is, hogy javult a kampányfinanszírozás átláthatósága. Hogy mitől javult, arról Lázár szintén nem mondott semmit, de hallgatott arról is, hogy az ajánláshamisítással több tucat párt több milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásban részesült, melynek elköltése ráadásul ellenőrizhetetlen. Lázár azt állította: "a választással kapcsolatos jogszabályokat a Velencei Bizottság is demokratikusnak ítélte, több elemét pedig európai összehasonlításban a legmodernebbnek tartotta". Ez azonban nem igaz, hiszen az Európa Tanács jogi véleménytestülete nem is vizsgálta az eljárási törvényt, főként annak tavaly novemberben is módosított, utolsó változatát.
A sikerkommunikációt követte Pintér Sándor is, a belügyminiszter ugyanis azt állította: nyugodt, higgadt körülmények között készül az ország a választásokra. Míg 2010-ben ebben az időszakban mintegy 250 választással kapcsolatos bejelentés volt, jelenleg 120-at kaptak. Míg választási bűncselekmény gyanúja négy éve 106 esetben merült fel, idén 44, ebből azonban hét eljárást már meg is szüntettek.