Előfizetés

Kijev tárgyalna Moszkvával a kétoldalú kapcsolatok újraélesztéséről

Ukrajna szeretne tárgyalni Oroszországgal a kétoldalú kapcsolatok újraélesztéséről, a Krím félsziget orosz bekebelezését azonban sohasem fogadja el - jelentette ki Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök szerdán Kijevben, egy befektetési konferencián.

Hangsúlyozta, hogy a kétoldalú kapcsolatok rendezése érdekében mihamarabb találkozniuk kellene a két ország külügyminisztereinek. Szavai szerint amellett, hogy a Krím Moszkva általi annektálását Kijev nem fogadja el, van viszont számos olyan kérdés, amelyet érdemes lenne a két országnak megvitatnia, különösen a kétoldalú kereskedelem és az energetika területén.

Jacenyuk leszögezte ugyanakkor: Moszkvának el kell ismernie Ukrajna függetlenségét és el kell fogadnia azt, hogy Kijev európai uniós csatlakozásra törekszik.

Moszkva egyelőre elzárkózik a tárgyalásoktól a jelenlegi kijevi vezetéssel. Az ország törvényes államfőjének továbbra is Viktor Janukovicsot tekinti, akit a tavaly november óta tartó, hatalomváltást követelő kijevi tüntetések nyomán mozdított el posztjáról az ukrán parlament február 22-én, s aki ezután Oroszországba menekült.

Miután a parlament új, ideiglenes államfőt választott Olekszandr Turcsinov személyében és rendkívüli elnökválasztást írt ki május 25-re, valamint új kormány lépett hivatalba Kijevben, a Kreml jelentős orosz katonai erőket vezényelt a Krím félszigetre. Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt azzal indokolta, hogy meg kell védeniük az ott élő orosz kisebbséget a "puccsista" új ukrán vezetéssel szemben. Március 16-án népszavazást rendeztek a félszigeten, amelyen a szervezők állításai szerint a krímiek jelentős többsége a terület Oroszországhoz csatlakozása mellett döntött. A népszavazást és annak eredményét nem csak Ukrajna nem ismeri el, de szinte az egész nemzetközi közösség sem, beleértve az Európai Unió országait, az Egyesült Államokat és Kanadát.

Krími reptereket, légifolyosókat zárt le az Eurocontrol

Szimferopol és Szevasztopol repülőtere mellett több légifolyosót is lezáratott az Európai Légi Navigációs és Biztonsági Szervezet, az Eurocontrol - derül ki a szervezet tájékoztatásából.

A szervezet tudatja, hogy szigorúan betartja a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) nemzetközi polgári repülésről szóló egyezményének előírásait, és az ukrán hatóságokon kívül senki mástól nem fogad el semmilyen egyoldalú nyilatkozatot, amely a légi irányítási szolgáltatás átvételét nyilvánítja ki Ukrajna légterének bármely részén.

Az Eurocontrol éppen ezért további értesítésig azonnali hatállyal több légifolyosó mellett Szimferopol és Szevasztopol repülőterét is lezárja, pontosabban Szevasztopol esetében csak a polgári gépek le- és felszállását tiltja meg. Az Eurocontrol azt is közölte: a zárlat feloldásáig semmilyen olyan repülési útvonaltervet nem fogad el, amely a lezárt légifolyosókat vagy repülőtereket érinti.
A döntés gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Krím repülőtereire az Eurocontrol 40 tagállamából egyetlen repülőjárat sem indulhat, azok csak Oroszországból, Fehéroroszországból vagy távolabbi volt szovjet tagköztársaságokból közelíthetőek meg.

MSZP: a kormány több mint 163 milliárdot költött magára

Az MSZP szerint Orbán Viktor "vizet prédikált és bort ivott", amikor takarékos kormányzást ígért, a mostani kabinet ugyanis több mint 163 milliárdot költött magára.

A szocialista Józsa István szerdán az eljuttatott közleményében felidézte, hogy 2010-ben beszerzési stopot hirdettek a kormányzati eszközbeszerzésekre, amely ma is érvényben van. Ennek ellenére a tárcák és háttérintézményeik saját bevallásuk alapján az elmúlt négy évben több mint 163 milliárd forintot költöttek tanácsadókra, utazásra, bútorra, autóra, telefonra és informatikára - mutatott rá.

Kitért arra: a legtöbbet – csaknem 62 milliárd forintot – a Németh Lászlóné által vezetett fejlesztési minisztérium költötte, miközben Magyarországon az elmúlt négy évben érdemi fejlesztés nem történt – "csak visszafejlődés volt". Az NFM tanácsadói, ügyvédei és egyéb megbízottjai több mint 17,3 milliárd forinttal lettek gazdagabbak, és itt költötték a legtöbbet bútor- és autóbeszerzésre is - sorolta az ellenzéki képviselő.

Az egészségügyet és oktatást is magában foglaló tárca több mint 29 milliárd forintot költött magára, miközben az egészségügyből, az oktatásból és a szociális területről háromszor 300 milliárdot vont ki az Orbán-kormány - jegyezte meg Józsa István.

"Miközben Matolcsy György luxus-éttermekben befektetési bankárokkal ebédelt egy közmunkás havi fizetésének többszöröséért, és bizalmas információkat fecsegett ki, Magyarország bóvliországgá" vált, versenyképessége romlott – a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig csaknem 23 milliárd forintot költött saját kényelmének növelésére" - írta, hozzátéve: "ennek az esztelen és öncélú pazarlásnak" véget kell vetni, az Orbán-kormánynak április 6-án mennie kell.