kormányváltók;választási csalás gyanúja;billegő választókerület;

2014-04-03 07:00:00

"Last minute" szavazókkal csalhatnak

Kizárólag a billegő egyéni választókerületekben nőtt a választásra jogosult állandó lakosok száma két hónap alatt, az ország összes többi területén fogyatkoznak a választópolgárok. Főleg a hagyományosan baloldalinak tartott budapesti választókerületekben több száz, sőt, van ahol csaknem ezer fővel nőtt a szavazásra jogosult polgárok száma február óta, ami akár a választások eredményét is befolyásolhatja. A kormányváltók több bejelentést tettek és a Fideszt sejtik a "szavazóturizmus" mögött, ezért az illetékes hatóságok vizsgálatát követelik.

Választási csalás gyanúját veti fel a kormányváltók szerint, hogy több billegő választókerületben is nőtt a szavazópolgárok száma az elmúlt két hónapban. Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért (PM) politikusa elmondta: miközben két hónap alatt országosan összességében 40 ezerrel csökkent a névjegyzékben szereplő szavazópolgárok száma, a "voksturisták" - vagyis a másik állandó lakcímre bejelentkezők - miatt 12 választókerületben többen szerepelnek a névjegyzékben. Ezek zömében budapesti, kétesélyesnek számító, billegő körzetek; a fővárosi 2-es választókerületben (a XI. kerületben) például február eleje és március vége között 988-cal nőtt a bejelentettek száma. Karácsony szerint ez demográfiai okokkal nem magyarázható. Szintén visszaélést sejtető példa, hogy a kisvárdai járásban fekvő Tornyospálca egyik átlagos házába több mint száz ember van bejelentve állandó lakosként a választói névjegyzék szerint. Emiatt a baloldali ellenzék helyi jelöltje a hatóságokhoz fordul.

A Kúria lerendezte a plakátháborút
Jogsértő volt, hogy az érdi közterület-felügyelet eltávolította a villanyoszlopokról a választási plakátokat - mondta ki a Kúria. Dorosz Dávid, a kormányváltók jelöltje fordult a választási bizottsághoz az eset miatt, ám a helyi és az országos szerv is hatáskör hiányában utasította el beadványát. Dorosz ezután felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, mely kimondta, jogsértő volt a kormányváltók plakátjainak leszedése a villanyoszlopokról, a választási bizottságok pedig tévedtek, mikor hatáskörük hiányát állapították meg. Indoklásában a Kúria ismét leszögezte, hogy választási plakát elhelyezésére vonatkozóan kizárólag a választási eljárásról szóló törvény az irányadó, nem pedig a közúti közlekedési szabályok, vagy a reklámtáblák elhelyezésére vonatkozó rendelkezések.

Karácsony valószínűsítette, hogy az átjelentkezéseket a Fidesz szervezi azért, hogy "last minute szavazókkal" a maga irányába döntse el a billegő körzeteket. A visszaélésre lehetőséget adó szabályozást ugyanis a jelenlegi kormánytöbbség hozta, a kormányhivatalok vezetőit is ők nevezték ki, és az említett választókerületek is olyanok, amelyeket "a Fidesz nagy valószínűséggel tisztességes módon nem tudna megnyerni". Karácsony közölte: a szóban forgó választókerületekben aktivistáik ott lesznek az okmányirodák előtt, és nyomon követik, hogy hányan vesznek át lakcímkártyát akár a választás napján.

(A táblázatra kattintva azt nagyobb méretben is megtekintheti.)

A szocialista Bárándy Gergely szerint nemcsak választási csalásról, hanem bűncselekményről van szó, hiszen a fiktív lakcímre bejelentkezés közokirat-hamisítás. Erre hivatkozva az ellenzéki szövetség a megyei kormányhivatal-vezetőkhöz fordult, azt kérve, az okmányirodákban mindenkit - aki a választásokig másik lakcímre jelentkezik be - tájékoztassanak erről. Az MSZP-s képviselő szerint az "Orbán-kormány azért, hogy a billegő körzeteket megnyerje, buszoztat, fiktív lakcímeket kreál", és becsületes embereket tesz cinkossá egy bűncselekményben. Mint mondta, egy ilyen ügyben a fiktív lakcímre bejelentkező a tettes, a lakást papíron rendelkezésre bocsátó a bűnsegéd, aki pedig ezt szervezi, a felbujtó.

Most csak kihagyott valamit az MTI
Csak arról nem tudósított az MTI, amiről a sajtótájékoztatónk szólt - mondta lapunknak Bárándy Gergely. A szocialista szakpolitikus ugyanis nem pusztán arra hívta fel a figyelmet, hogy a "fiktív lakcímszerzés" bűncselekménynek minősül, hanem arról is beszámolt, hogy a kormányváltók jogi álláspontját a Kúria idei döntése alapozza meg, amely - a bírósági joggyakorlatra irányadóan - kimondta: a fiktív lakcímre bejelentkezés közokirat-hamisítás.
Emlékezetes: Joav Blumot tavaly szeptemberben mentette fel a Kúria - számos alsóbb fokú bírósági döntéssel azonosan határozva - a közokirat-hamisítás vádja alól, miután a Sukoróra tervezett beruházás egyik befektetőjét az ügyészség azzal vádolta meg még 2009-ben, hogy közokirat-hamisítást követett el, amikor 2008-ban csak névlegesen létesített lakóhelyet Sukorón. A közokirat-hamisítás a közbizalom elleni bűncselekmények körébe tartozik, s akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Az érintett budapesti választókerületek népességnövekedése valóban érdekes, hiszen ezek vagy baloldalinak számító, vagy úgynevezett billegő körzetek. A Republikon Intézet év eleji kutatásából legalábbis egyértelműen kiderült: a most új lakosokkal bővült választókerületek gyakorlatilag mindegyike hagyományosan baloldalinak számít, így a kormányváltók jelöltjei a vasárnapi voksolás esélyesei. A 8. egyéni választókerületben például a fideszes zuglói polgármester Papcsák Ferenc ellen a kormányváltók a szocialista Tóth Csabát indítják. Az itteni kirívó bejelentkezésekkel kapcsolatban Bárándy hívta fel lapunk figyelmét arra: Zuglóban 706-tal többen akarnak szavazni, mint ahányan két hónappal ezelőtt a névjegyzékben voltak, míg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kemecsén nagyjából ugyanennyivel kevesebben.

A szabolcsi város polgármestere, Lipők Sándor pedig épp Papcsák kampányfőnöke. Természetesen azt Bárándy is elismerte, hogy a személyes adatok ismerete nélkül megállapíthatatlan, hogy a kemecsiek költöztek-e a fővárosi XIV. kerületbe - legalábbis papíron -, ám a szakpolitikus szerint az illetékes hatóságoknak megvan az eszköztára ahhoz, hogy kivizsgálja a kétségtelenül furcsa esetet. Éppen ma tárgyal a zuglói választási bizottság egy olyan beadványt, amelyben egy magánszemély emelt kifogást amiatt, hogy március 31-én tumultust tapasztalt a XIV. kerületi okmányirodában; olyan sokan akartak bejelentkezni zuglói címre. A panaszos azt is tudni véli, hogy több, a közelmúltban kedvezményesen honosított kettős állampolgár szerez magyarországi lakcímet úgy, hogy valójában nem ott laknak, csak azért, hogy egyéni jelöltre is szavazhassanak, és így befolyásolják a választást.

Ráadásul a Karácsony Gergely által közérdekű adatigényléssel kikért, s lapunk rendelkezésére bocsátott adatokból az is egyértelműen kiderül: az érintett választókerületeken kívül mindössze egy körzetben nőtt a helyi lakosság létszáma, máshol pedig kifejezetten csökkent a névjegyzékben szereplők száma. Sőt, Borsodban vagy Csongrádban helyenként ezer fővel is kevesebben voltak március végén a névjegyzékben, mint február elején. Az ellenzéki aggályokra a Fidesz vádaskodó közleményt adott ki, melyben a szabályokat félremagyarázva azt írták, "Magyarországon vasárnap szabad, tisztességes és demokratikus választás lesz, a rendszerváltás óta a legátláthatóbb szabályokkal".

A TV2-t nem, csak az ATV-t bünteti az NVB
Nem követett el jogsértést a TV2, amikor a Napló című vasárnapi műsorában nem mutatta be a Jobbikot, mint az egyik ellenzéki jelölőszervezetet - állapította meg a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A testülethez egy magánszemély fordult, kifogásolva, hogy a TV2 március 30-i Napló című műsorában az ellenzéki pártok kampányát mutatták be, ám az összeállításból - a panaszos szerint szándékosan - kimaradt a Jobbik. Az NVB tagjai 12:4 arányban elutasították a jogsértés megállapítását kérő beadványt arra hivatkozva, hogy a bizottság egy műsorszám alapján nem állapíthat meg jogsértést, a műsorfolyam egy részét önmagában nem értékelheti.
Patyi Andás elnök azt mondta, hogy "az NVB nem lehet sem szerkesztő, sem pedig cenzor, így nem szólhatnak bele abba, hogy az egyes műsorszolgáltatók milyen műsortípusban és mikor mutatják be az egyes jelölteket, jelölőszervezeteket". Ezzel szemben tény, hogy az NVB éppen a múlt héten büntette meg az ATV-t, amiért a kereskedelmi csatorna olyan vitákat hirdetett meg honlapján, amelyeken a Jobbik szakpolitikusait, illetve miniszterelnök-jelöltjét nem hívták meg. A bizottság e döntését a Kúria kedden helyben hagyta.

Mintegy mellékesen azt is közölték: a Fidesz-KDNP személyiségi jogsértés miatt pert indít Karácsony ellen, illetve kifogást emel a választási szerveknél, "mert a baloldali politikusok megsértették a rendeltetésszerű és jóhiszemű joggyakorlás elvét". Hivatkoztak arra, hogy a "mostani kormánytöbbség volt az, amely az átjelentkezés bevezetésével megszüntette a voksturizmust: ma már senkinek nem éri meg hogy máshol szavazzon, mert a lakóhelye szerinti jelöltjére szavaz bárhol is él választójogával." Ez igaz, csak a Karácsonyék által említett esetekben állandó lakcímet létesítő szavazópolgárokról van szó, akik nem a korábbi, hanem az új lakóhelyük szerint választókerület jelöltjeire szavazhatnak.

Ráadásul, néhány száz választó is eldöntheti az egyéni mandátum sorsát, így az ellenzéki aggályok megalapozottak, főként annak fényében, hogy gyaníthatóak tömeges lakcímszerzések. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnökének közlése szerint ugyanis tavaly nyár óta több tízezer határon túli, frissen honosított választópolgár tett szert - legalábbis papíron - magyarországi lakcímre, összesen pedig már 82 ezer külhoninak van belföldi állandó lakhelye.