Chikán: lemaradásunk folyamatosan nő

Minden órában lemaradunk: mikor reggel bemegy a dolgozó a munkahelyére, és délután hazamegy, akkor fele annyit termelt, mint az euróövezeti - fogalmazott a Világgazdaság tegnapi konferenciáján Chikán Attila. A Corvinus Egyetem professzora szerint azok a tényezők, amik befolyásolják a versenyképességet, nem elsősorban gazdasági természetűek. 

Az országnak átfogó fejlesztési koncepciója sokáig nem volt, a rövid távú politikai megfontolások felülírták a hosszú távú racionalitást, az intézmények szerepe kardinális kérdés, és az állam-piac viszonyában óriási viták vannak - tette hozzá a kutató. Chikán szerint a versenyképesség fokozásának kulcseleme középtávon a foglalkoztatottság, a termelékenység, valamint a képzés. Chikán kiemelte, ahhoz, hogy ezek érvényesülni tudjanak, a gyengeségeket javítani kell. Nehéz változtatni a gazdaságilag aktív és a nyugdíjasok arányán - véli Chikán. Ma Magyarországon legalább annyira van foglalkoztathatósági, mint foglalkoztatási probléma. A közfoglalkoztatás pozitív dolog, szociológiai szempontból vannak előnye, gazdasági szempontból azonban nem hasznos. Nem szabad összemosni őket a versenyszférában foglalkoztatottakkal - szögezte le a kutató.

A konferencián szintén előadó Lakatos Péter, az MGYOSZ alelnöke szégyenletesnek nevezte, ahová a magyar gazdaság eljutott az elmúlt évek során más országokhoz képest. A megoldásra az adott kormány intézkedései nem elégségesek - fogalmazott az MGYOSZ alelnök, aki szerint az alap, a kitörési pont az oktatás fejlesztése. A megfelelő oktatásból lesz a szükséges tudás, a megfelelő munkaerő. Magyarországon szükség van egy erős középvállalati körre is - mondta Lakatos.

Szerző

Ködösítés a paksi ügyben

Publikálás dátuma
2014.04.04. 07:19
A Greenpeace-aktivisták a budai Duna-parton a paksi bővítés ellen protestáltak FOTÓ: K 2 PRESS
Nem adott érdemi választ a paksi beruházás finanszírozására kötött szerződésről feltett kérdésekre Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Jávor Benedeknek és Scheiring Gábornak, az Együtt PM politikusainak. A két ellenzéki képviselő még arra sem kapott feleletet, hogy a közvélemény mikor ismerheti meg a napokban aláírt kölcsön megállapodás magyar nyelvű szövegét.

Sablon feleletet kaptunk a paksi atomerőmű bővítésének a finanszírozására kötött magyar-orosz hitelszerződéssel kapcsolatban feltett írásbeli kérdéseinkre Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől, vagyis nem érdemi választ. Így a tízmilliárd eurós ( mintegy háromezer milliárd forintos) orosz kölcsön megállapodásról továbbra sem adott a kormányzat részletes információkat. Varga Mihály még azt sem volt képes közölni, hogy mikor lesz megismerhető magyar nyelven is az orosz-magyar államközi hitelszerződés szövege - nyilatkozta lapunknak Jávor Benedek az Együtt PM társelnöke, aki párttársával, Scheiring Gáborral együtt tette fel a kérdéseit Vargának.

Scheiring Gábor a miniszter válaszát értékelve lapunknak úgy fogalmazott: Varga Mihály nem a képviselőket, hanem a választókat vette semmibe azzal, hogy nem válaszolt egyenesen a kérdéseinkre. Arra próbáltunk választ kapni Jávor Benedek képviselőtársammal, hogy mennyibe kerül s milyen kockázatokkal jár a paksi orosz hitelszerződés, s ennek kapcsán összesen kilenc kérdést tettünk fel. Egyik kérdésünkre sem érkezett elfogadható válasz. Megdöbbentő, hogy a nemzetgazdasági miniszter "közleményében" egyetlen szám sem található. Olyan semmitmondó mondatok sorakoznak benne, hogy "a megállapodás hitelkeretet biztosít Magyarország számára; amelyet hazánk a tényleges kivitelezéshez illeszkedve fog felhasználni."

Tegnap a budapesti Batthyány téren performansszal tiltakoztak a Greenpeace Magyarország aktivistái a paksi beruházás ellen. A "Totális energiafüggőség és kiszolgáltatottság?" című, az energiafüggőségre figyelmeztető megmozduláson a szervezet arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy Magyarország gázellátása körülbelül 80 százalékban függ Oroszországtól, a kőolaj 78 százalékát is onnan szerezzük be. A paksi atomerőmű jelenleg az ország áramtermelésének körülbelül 45 százalékát adja. Az atomerőművi kapacitás duplázásával ez az arány akár 80 százalék is lehet abban az időszakban, mikor a hat blokk együtt működik majd. A zöld szervezet szerint a paksi építkezés az évszázad legrosszabb beruházása lesz.

Jávor Benedek arra hívta fel a figyelmet, hogy Varga a válaszlevelében arról írt, hogy azért lesz majd olcsó a paksi atomerőmű két új reaktorral történő bővítése, mert a az alvállalkozókat versenyeztetés úján választja majd ki az építkezéssel megbízott orosz Roszatom. Jávor Benedek szerint viszont akkor lett volna igazán gazdaságos az építkezés, ha kormány is versenytárgyaláson jelölte volna ki a Roszatomot, s nem pályáztatás nélkül adta volna oda neki a több ezermilliárd forintos beruházást.

A paksi kölcsönszerződés ügyében lapunk is több kérdést tett fel a gazdasági tárcának még a hét közepén. Így próbáltuk megtudakolni, hogy Magyarország részéről ki, mikor, hol és milyen felhatalmazás alapján írta alá a paksi atomerőmű bővítésének a finanszírozására vonatkozó szerződést az orosz féllel. Kérdeztük, hogy az eseményt miért nem hozták nyilvánosságra, s azt is, hogy kényszerítette -e valami, a magyar kormányt arra, hogy a megállapodás aláírása még ebben a kormányzati ciklusban megtörténjen. Emellett tudakoltuk, hogy létezik -e magyar fordítása az egyezménynek, s ha igen akkor az hol érhető el, továbbá azt, hogy pontosan milyen feltételekkel, kondíciókkal nyújtja az orosz fél a tízmilliárd eurós kölcsönt országunknak. Kérdéseinkre azonban mai lapzártánkig sem kaptunk választ.

Szerző

Olcsóbb lesz az Európai Unióban mobilozni

Megszűnhetnek a mobiltelefon külföldi használatát terhelő úgynevezett roamingdíjak 2015. december 15-től - erről döntött tegnap az Európai Parlament (EP). Emellett szigorú szabályokkal akarják megakadályozni, hogy a távközlési cégek szűkítsék vagy blokkolják a versenytársaik által biztosított szolgáltatásokhoz vagy alkalmazásokhoz rendelkezésre álló sávszélességet.

Az EU távközlési szabályzó hatóságának 2012-es jelentése szerint több internetszolgáltató megakadályozta vagy lassította a Skype internettelefon-szolgáltatás működését. "Döntésével az EU a polgárok mellett tette le a voksát. Felszámolni az akadályokat, könnyebbé tenni az emberek életét és csökkenteni költségeiket, voltaképpen ez az EU legfontosabb feladata" - fogalmazott Neelie Kroes, az Európai Bizottság (EB) alelnöke. A jogszabály fontos lépés a valóban egységes távközlési piac felé. A következő időszakban a tagállamok tanulmányozzák a jogszabályt, és ha a parlamentek elfogadják, idén év végéig megszülethet a megállapodás a jogszabály végleges szövegéről.

Szintén tegnap döntött az EP arról, hogy alacsonyabb bankkártyadíjakat kell alkalmazni. Felső határt kell szabni annak a bankok által kiszabott díjnak, amelyet a bankkártyás fizetések alkalmával a kereskedőre rónak ki - derül ki az EP sajtóközleményéből. Az EP arról döntött, hogy a tranzakciók kezeléséért a bankok által kivetett díj például Visa vagy MasterCard hitelkártyával történő fizetés esetén legfeljebb a tranzakció értékének 0,3 százalékára rúghasson. A betéti kártyák esetében a tranzakció értékének 0,2 százaléka vagy 7 eurócent lehet a díj. Az internetes fizetésekre vonatkozó biztonsági előírások frissítéséről is döntöttek annak érdekében, hogy a szabályok tarthassák a lépést a műszaki fejlődéssel, a piaci fejleményekkel és az internetes számlarendezések egyre növekvő számával. Az internetes fizetési szolgáltatásokat igénybe vevők ezentúl egyértelmű tájékoztatást kapnának többek között a fizetés összköltségéről, a teljesítés idejéről, a szolgáltató elérhetőségéről és az váltási rátáról.

Szerző