Azzal, hogy beszállt a választási kampányba, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága átlépett egy határt; a Simon-üggyel összefüggésben a testület célja nem az igazság feltárása, hanem a politikai ellenfél "besározása". Ezekkel a szavakkal "osztotta ki" a tegnapi ülésre maga helyett küldött levelében a testületet Mesterházy Attila. A kormánypárti többségű bizottság MSZP-s elnöke, Molnár Zsolt által felolvasott levélben az MSZP elnöke megjegyezte: a bizottság azon tagjainak, akik aktívan szerepet vállalnak ebben a "politikai színjátékban", nem az igazság feltárása a céljuk, hanem politikai ellenfelük - a kormányváltó erők és maga Mesterházy, mint miniszterelnök-jelölt - "besározása". Mesterházy ugyanakkor kiemelte: ezekkel az eszközökkel sem tudják őket meggátolni abban, hogy április 6. után "helyreállítsák a jogállamiságot" Magyarországon.
Mesterházyt az MSZP elnökeként azért akarta meghallgatni a Simon-Welsz ügyben indított ténymegállapító vizsgálat részeként fideszes kezdeményezésére a bizottság, hogy számot adjon: mit tud volt elnökhelyettese, Simon Gábor eltitkolt százmillióinak forrásáról, az állítólagos bissau-guineai útleveléről és C típusú nemzetbiztonsági átvilágításáról. Mesterházy levelében ezekről azt írta: az ügynek ő is csak szemlélője, mint bárki más, vagyis a sajtóból illetve - a vagyon forrásáról - Simon korábbi közleményéből vannak csak információi. Megjegyezte: nem vett részt a volt politikus C típusú ellenőrzésében, annak adatait nem ismeri. Hozzátette: sem ő, sem az MSZP-frakció más tagja nem rendelkezik más ország állampolgárságával, vagy útlevelével. Javasolta, hogy még a választások előtt a Fidesz-frakció tagjai is nyilatkozzanak erről.
Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja az ülésről távozva azt mondta: a bizottság kormánypárti tagjai - szabálysértés miatt - feljelentést tesznek Mesterházy ellen, mert nem tett eleget megjelenési kötelezettségének. Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke kifejtette: Mesterházyt nem találkozóra kérték, hanem törvény alapján ténymegállapító vizsgálatot folytat a bizottság, amely e témában bárkit közreműködésre kötelezhet. Akit beidéznek, annak adatszolgáltatási, megjelenési, és "igazmondási" kötelezettsége van - tette hozzá. Molnár Zsolt, a testület MSZP-s elnöke viszont azt mondta: Mesterházy Attila levelében a ténymegállapító vizsgálat mindkét tárgyában - vagyis az afrikai útlevelek és Simon Gábor C típusú ellenőrzésével kapcsolatban is - kifejtette véleményét.
A tegnapi ülésen megjelent Rubovszky György, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke, és ismertette a Simon-ügyben végzett munkájukat. A mentelmi bizottság a hét elején leadott jelentésében elismerte: bizonyítani ugyan nem tudja, de fennáll a gyanúja, hogy Simon Gábor eltitkolt százmilliói összefüggésben állnak egykori képviselői és párttisztségével. Rubovszky akkor lapunknak azt mondta, mindegy is a pénz forrása, a lényeg az, hogy Simon azt nem tüntette fel kijavított vagyonnyilatkozatában sem. Arra a felvetésre pedig, hogy Simon állítása szerint ő csak vagyonkezelője volt a fellelt pénznek, azért nem írta be, Rubovszky azt válaszolta: akkor így kellett volna feltüntetnie, de mivel nem tette, fennáll az összeférhetetlenség. Ez alapján pedig az első valótlan okirat beadásától, 2009 elejétől idén februári lemondásáig nem jogosult képviselői juttatásaira; a mintegy 40 millió forint visszakövetelhető tőle.