Hullanak a rakéták, bombázott a légierő

Öt különböző gázai célpontot bombázott éjjel az izraeli légierő, válaszul arra, hogy palesztin szélsőségesek rakétákat lőttek ki az övezettel szomszédos Sár Hánegev kistérségre - írja a Jediót Áhronót izraeli napilap internetes kiadása.

A palesztin rakétatámadást légi riadó előzte meg, de senki sem sérült meg a robbanásokban.

Az izraeli hadsereg közlése szerint minden célpontjukat - négyet az övezet északi részén, egyet a közepén - eltaláltak. Palesztin források szerint a bombák a Hamasz katonai érdekeltségeiben okoztak károkat, de rakéta-kilövőállásokat is megsemmisített az izraeli légierő. Ezekben a támadásokban sem sérült meg senki.

Egy hónapja több tucat rakétatámadás érte a dél-izraeli településeket, amire a zsidó állam légicsapásokkal és tüzérségi támadással válaszolt. Az akkori eszkalációért a Hamasznál is szélsőségesebb terrorszervezet, az Iszlám Dzsihád vállalta magára a felelősséget.

Azóta a leginkább veszélyeztetett, sűrűn lakott városok - Beér Séva és Ásdod - mellett újra készenlétben állnak a Vaskupola nevű rakétaelhárító rakétarendszerek.

Vége a béketárgyalásoknak?

Izrael szankciókat határozott el a palesztinok ellen, mert kedden felvételük kéréséről döntöttek az ENSZ tizenöt tagszervezetébe és egyezményébe - közölte a Háárec című izraeli lap pénteken.

Első lépésként elnapolták az 1993-as oslói egyezmény előtt bebörtönzött palesztin rabok elengedését mindaddig, amíg vissza nem vonják az ENSZ-nek küldött beadványokat. Ezek után Benjámin Netanjahu miniszterelnök Móse Jaalon védelmi miniszterrel közösen szankciós javaslatokat kért Jóáv Mordehaitól, a megszállt területek koordinátorától.

Az egyik elfogadott ötlet a Ciszjordániában működő „Watania” mobiltelefonos cég új, gázai hálózatára kiadott engedélyének a befagyasztása volt. Emellett Izrael korlátozza a Palesztin Hatóság tevékenységét az ún. „C” területeken Ciszjordániában, ahol az oslói egyezmény szerint a zsidó állam a felelős a civil és a katonai ellenőrzésért.

A közszolgálati rádió szerint felfüggesztik a miniszterek és igazgatók közötti magas szintű kapcsolatokat, és csakis a ciszjordániai kormányzati tevékenység koordinálásáért felelős tábornok, Jóáv Mordehai intézhet majd minden ügyet a Palesztin Hatósággal. A Háárec szerint további szankciókat is mérlegelnek, egyebek közt az Izrael által beszedett palesztin vámbevételek átutalásának leállítását és az Izraeli Elektromos Művekkel szemben fennálló több százmilliós palesztin tartozás behajtását.

A palesztinok álláspontja is megkeményedett az izraeli delegációval folytatott, a békefolyamat megmentését célzó sikertelen kilencórás szerda éjjeli megbeszélés után. Ők csütörtökön egy nyolc pontból álló listát tettek közzé követeléseikről, csakis ezek teljesítése esetén készek folytatni a béketárgyalásokat Izraellel.

Első helyen Netanjahunak írásban köteleznie kellene magát, hogy Palesztina határai az 1967-es vonalak mentén lesznek, és Kelet-Jeruzsálem lesz a fővárosa. Szabadon kellene engednie 1200 palesztin foglyot, köztük a terrorizmusért ötszörös életfogytiglanra ítélt Marván Bargúti Fatah-vezetőt. Izraelnek meg kellene szüntetnie a Gázai övezet blokádját, és abba kellene hagynia az építkezéseket Kelet-Jeruzsálemben.

Az izraeli hadsereg nem léphetne be a palesztin ellenőrzés alatt lévő ciszjordániai „A” övezetbe őrizetbe vételek vagy leszámolások céljával, s engedélyeznie kellene a „C” területek ellenőrzését a palesztinoknak. Ezenkívül Izraelnek lehetővé kellene tennie az európai országokba száműzött palesztinok visszatérését Ciszjordániába, s újra meg kellene nyitnia a bezárt palesztin fejlesztési ügynökségeket.