Hullanak a rakéták, bombázott a légierő

Publikálás dátuma
2014.04.04. 11:59
Izrael saját fejlesztésű, Vaskupola nevű elhárító rakétarendszerével próbálja megvédeni a civil lakosságot az időről időre kiúju
Öt különböző gázai célpontot bombázott éjjel az izraeli légierő, válaszul arra, hogy palesztin szélsőségesek rakétákat lőttek ki az övezettel szomszédos Sár Hánegev kistérségre - írja a Jediót Áhronót izraeli napilap internetes kiadása.

A palesztin rakétatámadást légi riadó előzte meg, de senki sem sérült meg a robbanásokban.

Az izraeli hadsereg közlése szerint minden célpontjukat - négyet az övezet északi részén, egyet a közepén - eltaláltak. Palesztin források szerint a bombák a Hamasz katonai érdekeltségeiben okoztak károkat, de rakéta-kilövőállásokat is megsemmisített az izraeli légierő. Ezekben a támadásokban sem sérült meg senki.

Egy hónapja több tucat rakétatámadás érte a dél-izraeli településeket, amire a zsidó állam légicsapásokkal és tüzérségi támadással válaszolt. Az akkori eszkalációért a Hamasznál is szélsőségesebb terrorszervezet, az Iszlám Dzsihád vállalta magára a felelősséget.

Azóta a leginkább veszélyeztetett, sűrűn lakott városok - Beér Séva és Ásdod - mellett újra készenlétben állnak a Vaskupola nevű rakétaelhárító rakétarendszerek.

Vége a béketárgyalásoknak?

Izrael szankciókat határozott el a palesztinok ellen, mert kedden felvételük kéréséről döntöttek az ENSZ tizenöt tagszervezetébe és egyezményébe - közölte a Háárec című izraeli lap pénteken.

Első lépésként elnapolták az 1993-as oslói egyezmény előtt bebörtönzött palesztin rabok elengedését mindaddig, amíg vissza nem vonják az ENSZ-nek küldött beadványokat. Ezek után Benjámin Netanjahu miniszterelnök Móse Jaalon védelmi miniszterrel közösen szankciós javaslatokat kért Jóáv Mordehaitól, a megszállt területek koordinátorától. 

Az egyik elfogadott ötlet a Ciszjordániában működő „Watania” mobiltelefonos cég új, gázai hálózatára kiadott engedélyének a befagyasztása volt. Emellett Izrael korlátozza a Palesztin Hatóság tevékenységét az ún. „C” területeken Ciszjordániában, ahol az oslói egyezmény szerint a zsidó állam a felelős a civil és a katonai ellenőrzésért.

A közszolgálati rádió szerint felfüggesztik a miniszterek és igazgatók közötti magas szintű kapcsolatokat, és csakis a ciszjordániai kormányzati tevékenység koordinálásáért felelős tábornok, Jóáv Mordehai intézhet majd minden ügyet a Palesztin Hatósággal. A Háárec szerint további szankciókat is mérlegelnek, egyebek közt az Izrael által beszedett palesztin vámbevételek átutalásának leállítását és az Izraeli Elektromos Művekkel szemben fennálló több százmilliós palesztin tartozás behajtását. 

A palesztinok álláspontja is megkeményedett az izraeli delegációval folytatott, a békefolyamat megmentését célzó sikertelen kilencórás szerda éjjeli megbeszélés után. Ők csütörtökön egy nyolc pontból álló listát tettek közzé követeléseikről, csakis ezek teljesítése esetén készek folytatni a béketárgyalásokat Izraellel.

Első helyen Netanjahunak írásban köteleznie kellene magát, hogy Palesztina határai az 1967-es vonalak mentén lesznek, és Kelet-Jeruzsálem lesz a fővárosa. Szabadon kellene engednie 1200 palesztin foglyot, köztük a terrorizmusért ötszörös életfogytiglanra ítélt Marván Bargúti Fatah-vezetőt. Izraelnek meg kellene szüntetnie a Gázai övezet blokádját, és abba kellene hagynia az építkezéseket Kelet-Jeruzsálemben. 

Az izraeli hadsereg nem léphetne be a palesztin ellenőrzés alatt lévő ciszjordániai „A” övezetbe őrizetbe vételek vagy leszámolások céljával, s engedélyeznie kellene a „C” területek ellenőrzését a palesztinoknak. Ezenkívül Izraelnek lehetővé kellene tennie az európai országokba száműzött palesztinok visszatérését Ciszjordániába, s újra meg kellene nyitnia a bezárt palesztin fejlesztési ügynökségeket.

Szerző

Felcsút az Orbán-rendszer mikrokozmosza

Publikálás dátuma
2014.04.04. 11:33
Fotó: Népszava, Tóth Gergő
A Guardian emlékeztet arra, hogy Orbán 2010-es, általa „fülkeforradalomnak” nevezett választási győzelme érdekes módon éppen  a miniszterelnök szűkebb pátriájában  nem érvényesült, de Felcsút nem tudott sokáig ellenállni: Orbán hamarosan lecserélte Varga György polgármestert a saját emberére, majd 3,8 milliárd forintból  stadiont építtetett az 1700 fős falunak – írja cikkében a londoni baloldali liberális lap, amely Felcsút példáján keresztül mutatja be az Orbán-rendszer mibenlétét.

A Guardian szerint a Fidesz újabb választási győzelmében csak az a kérdés, hogy milyen arányban nyernek, annak ellenére, hogy a kormányfőt egész ciklusa alatt folyamatosan támadták antidemokratikus hajlamai miatt.  A Fidesz konzultáció nélkül írta át az alkotmányt, amelyet azóta már ötször módosítottak. Az állami médiát a kormány szócsövévé tették. Megváltoztatták a választási törvényeket, hogy növeljék az esélyeiket.

Felcsút példája mindennek tökéletes mikrokozmosza. Az új aréna mellett eltörpülnek a település földszintes házai. A helyiek Sauron kastélyaként emlegetik, Tolkien után. Látogatók azonban még nem jöhetnek, mert a terv különleges besorolást kapott, és az építkezés színhelyét szigorúan őrzik – írja a lap.

Az új polgármester, Mészáros Lőrinc a vezetője a Puskás Ferenc futballakadémiának, amelynek értéke 2004-ben 150.000 forint volt, jelenleg pedig 6 milliárd. Mészáros személyes vagyona is hasonlóan ugrásszerűen nőtt, 2013-ban bekerült a 100 leggazdagabb magyar közé. Mindazonáltal kevés pénz jutott a helyi lakosoknak. Felcsút még mindig „hátrányos helyzetű falu” státust élvez, és minden évben 15 millió forint különleges kormánytámogatást kap energiaszámlái fedezésére – írja a Guardian, amely idézi Ferenczi Krisztina Narancsbőr című könyvét, amelyben a tényfeltáró újságíró így ír: „Mindenkinek Mészáros kezéből kell ennie, mert minden üzlet hozzá kötődik. Ha nem vagy vele jó viszonyban, tönkremész.”

A brit lap megszólaltatja László Róbertet, a Political Capital elemzőjét, aki szerint a választási törvény változásai, például a győztest kompenzáló szavazat a Fidesznek kedvez. „Magyarország még mindig demokrácia, ez nem kérdés, de az irány rossz. A vesztes jelölt kompenzálása abszolút logikus egy olyan vegyes választási rendszerben, ahol egyéni és pártlisták vannak. A győztes kompenzálása azonban teljesen illogikus és demokrácia-ellenes. De a Fidesz-politikusok azt mondják, hogy minden szavazat csak egyszer számít, és technikailag ez igaz is” – mondja László Róbert. Az elemző szerint Magyarország még nem tart ott, hogy olyan „irányított demokrácia” legyen, mint például Oroszország, viszont úgy vélekedik, hogy „a választások szabadok lesznek, de nem tisztességesek.”

A Guardian kitér arra is, hogy Orbán hajlamos kisajátítani szavakat és kulturális ikonokat, példaként a „nemzeti” szót említik: a minden sarkon megtalálható „nemzeti dohányboltok” is azt sugallják, hogy „Magyarország a magyaroké”, ezért  a „nemzeti” jelzőt egye több dologra aggatja rá a kormánya. 

A lap végül emlékeztet arra, hogy Mesterházy Attila, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje gyakran emlegeti Orbán Viktort „Felcsúti Maradonának”, aki szereti átalakítani a futball szabályait: legszívesebben két kapussal állna fel, és bírónak  a legjobb barátját jelölné.

Szerző

Felcsút az Orbán-rendszer mikrokozmosza

Publikálás dátuma
2014.04.04. 11:33
Fotó: Népszava, Tóth Gergő
A Guardian emlékeztet arra, hogy Orbán 2010-es, általa „fülkeforradalomnak” nevezett választási győzelme érdekes módon éppen  a miniszterelnök szűkebb pátriájában  nem érvényesült, de Felcsút nem tudott sokáig ellenállni: Orbán hamarosan lecserélte Varga György polgármestert a saját emberére, majd 3,8 milliárd forintból  stadiont építtetett az 1700 fős falunak – írja cikkében a londoni baloldali liberális lap, amely Felcsút példáján keresztül mutatja be az Orbán-rendszer mibenlétét.

A Guardian szerint a Fidesz újabb választási győzelmében csak az a kérdés, hogy milyen arányban nyernek, annak ellenére, hogy a kormányfőt egész ciklusa alatt folyamatosan támadták antidemokratikus hajlamai miatt.  A Fidesz konzultáció nélkül írta át az alkotmányt, amelyet azóta már ötször módosítottak. Az állami médiát a kormány szócsövévé tették. Megváltoztatták a választási törvényeket, hogy növeljék az esélyeiket.

Felcsút példája mindennek tökéletes mikrokozmosza. Az új aréna mellett eltörpülnek a település földszintes házai. A helyiek Sauron kastélyaként emlegetik, Tolkien után. Látogatók azonban még nem jöhetnek, mert a terv különleges besorolást kapott, és az építkezés színhelyét szigorúan őrzik – írja a lap.

Az új polgármester, Mészáros Lőrinc a vezetője a Puskás Ferenc futballakadémiának, amelynek értéke 2004-ben 150.000 forint volt, jelenleg pedig 6 milliárd. Mészáros személyes vagyona is hasonlóan ugrásszerűen nőtt, 2013-ban bekerült a 100 leggazdagabb magyar közé. Mindazonáltal kevés pénz jutott a helyi lakosoknak. Felcsút még mindig „hátrányos helyzetű falu” státust élvez, és minden évben 15 millió forint különleges kormánytámogatást kap energiaszámlái fedezésére – írja a Guardian, amely idézi Ferenczi Krisztina Narancsbőr című könyvét, amelyben a tényfeltáró újságíró így ír: „Mindenkinek Mészáros kezéből kell ennie, mert minden üzlet hozzá kötődik. Ha nem vagy vele jó viszonyban, tönkremész.”

A brit lap megszólaltatja László Róbertet, a Political Capital elemzőjét, aki szerint a választási törvény változásai, például a győztest kompenzáló szavazat a Fidesznek kedvez. „Magyarország még mindig demokrácia, ez nem kérdés, de az irány rossz. A vesztes jelölt kompenzálása abszolút logikus egy olyan vegyes választási rendszerben, ahol egyéni és pártlisták vannak. A győztes kompenzálása azonban teljesen illogikus és demokrácia-ellenes. De a Fidesz-politikusok azt mondják, hogy minden szavazat csak egyszer számít, és technikailag ez igaz is” – mondja László Róbert. Az elemző szerint Magyarország még nem tart ott, hogy olyan „irányított demokrácia” legyen, mint például Oroszország, viszont úgy vélekedik, hogy „a választások szabadok lesznek, de nem tisztességesek.”

A Guardian kitér arra is, hogy Orbán hajlamos kisajátítani szavakat és kulturális ikonokat, példaként a „nemzeti” szót említik: a minden sarkon megtalálható „nemzeti dohányboltok” is azt sugallják, hogy „Magyarország a magyaroké”, ezért  a „nemzeti” jelzőt egye több dologra aggatja rá a kormánya. 

A lap végül emlékeztet arra, hogy Mesterházy Attila, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje gyakran emlegeti Orbán Viktort „Felcsúti Maradonának”, aki szereti átalakítani a futball szabályait: legszívesebben két kapussal állna fel, és bírónak  a legjobb barátját jelölné.

Szerző