A jogszabály értelmében a munkáltató ötévente maximum ötmillió forintot adhat adó- és járulékmentesen - a fizetésén kívül - a dolgozójának azért, hogy törlessze forint- vagy deviza alapú lakáshitelét.
A rendelet minimális adminisztrációt jelent az érintetteknek. Az adómentesség feltételeinek utólagos vizsgálatát például a munkáltatóra bízza és részletesen tartalmazza a munkavállalói, illetve hitelintézeti kötelezettségeket is.
Fontos, hogy ha a munkáltató nem kíván a feltételek vizsgálatával foglalkozni, akkor ennek a feladatnak az elvégzését rábízhatja egy hitelintézetre is, amivel minimálisra csökkenthető az adminisztráció. (Különösen fontos a kiindulópont, a méltányolható lakásigény vizsgálata, mert az adómentesség csak abban az esetben áll fenn, ha a lakás nem haladja meg a 12/2001. (I. 31.) számú, a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt.)
A személyi jövedelemadó törvény módosításával már 2014. január 1-jével megnyílt a lehetőség, hogy a cégek adómentesen támogathassák dolgozóik lakáshitel törlesztését. A cafetéria-felelősök és szakértők eddig azonban hiába vártak a részleteket szabályozó rendeletre.
Erős a gyanú, hogy a választások időpontja is közrejátszhatott a miniszteri rendeletet megjelenésének elhúzódásában, s nem csak a gyakorlatban felmerülő problémákat tisztázása tartott több mint három hónapig – mint ahogyan a minisztérium indokolja a késlekedést.
A munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014 NGM rendelet a 2014. április 3-án a 50. számú Magyar Közlönyben jelent meg.
